2016 nyarán már látszott, hogy őszre a MÁV-Start eléri az akkor még 300 órás túlóraplafont. Mivel már akkor is munkaerőhiány volt, trükközniük kellett. Ennek legegyszerűbb módja az volt, hogy a MÁV-Start a rendkívüli munkaidőt átminősítette rendes munkaidővé - így kezdődik az a videó, amelyben a VDSzSz Szolidaritás arra biztatja tagjait, hogy mondják fel az erre megoldásul született munkamegállapodást.

A munkaidő-növelés lényege az volt, hogy az addig 8 órában dolgozó munkavállalóknak felkínálta, hogy 8,4 órában foglalkoztatná őket napi bontásban, amihez emelt bért kínált. A 24 perccel hosszabb időkeretet főként a jegyvizsgálói munkakörben alkalmazták, ehhez egyedi bértáblát vezettek be. 0,4 év elismert munkaviszonyban 184 000 forintos nettó alapbért vezettek be, amely 5 éves munkaviszonysávokba lett felosztva, aszerint nőtt is, 35 év után 202 900 forint lett havonta az első évben. A bevezetéskor a dolgozók 60 százaléka írta alá ezt a szerződést, amelyet a legtöbb szakszervezet el is fogadott.

Kapcsolódó

A gond csak az, hogy a rabszolgatörvényt a MÁV-Start így már 2016-ban megvalósíthatta - írja viszont most a VDSZSZ Szolidaritás. Az érdekvédelem most azt javasolja, hogy mindenki mondja fel a 8,4-es megállapodást, de persze csak akkor, ha elégedetlen az állapotokkal.

A szakszervezetek még nem értek el eredményt a jövő évi béremeléseknél, októberben ugyanis a meglévő hároméves megállapodásban szereplő 5 százalékos emelés 15 százalékra történő módosítását követelték. Ezt azzal indokolták, hogy a munkaerőhiány miatt más cégek elszívják a vasúttól a dolgozókat a jóval magasabb bérekkel.