A magyar állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 2015. december 30-án kiadott közleménye szerint ugyanezen a napon keresetet nyújtott be a bírósághoz, hogy a társaság 2015. december 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésén hozott, az MNV véleménye szerint jogellenes társasági határozatokat - "a Magyar Állam, mint kisebbségi részvényes jogainak védelme érdekében" a bíróság helyezze hatályon kívül és azok végrehajtását függessze fel - olvasható az FHB tájékoztatásában, amit a Portfolio.hu idéz.

A társaság örömmel üdvözli a részvényei iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődést és azt, hogy a társaság tőkeemelésében a zártkörű tőkeemelésre felkért személyeken kívül mások - így a magyar állam - is részt kívánnak venni, és ezek szerint a társaság menedzsmentjén kívül a fontos részvényesek is töretlenül hisznek a társaság üzleti potenciáljában
olvasható a közleményben.

A bank kiemeli, hogy december 28-án a részvényesek arról határoztak 89,061 százalékos igen szavazattal, hogy módosítják a közgyűlés 10/2014. (04.28.) sz. határozatát - és szemben a módosított 10/2014 sz. határozatban lehetővé tett 1,65 milliárd forinttal - arra hatalmazzák föl a társaság igazgatóságát, hogy az az alaptőke 67,5 százalékával egyenlő összeggel, de - névértéken - maximum 4,45 milliárd forint összeggel emelhesse fel a társaság alaptőkéjét.

A társaság 2015. december 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésén a részvényesek nem döntöttek a társaság részvényeseit megillető jegyzési elsőbbség kizárásáról. Arról ugyanis a közgyűlés 9/2014. (04.28.) sz. határozatával 2014-ben már döntött, amikor kizárta a részvényesek jegyzési elsőbbségét abban az esetben, ha az igazgatóság a közgyűlés felhatalmazása alapján dönt a társaság alaptőkéjének a felemeléséről.

A közgyűlés 9/2014. (04.28.) sz. határozata, amely 2014. április 28-án született 99,81 százalékos igen szavazattal került elfogadásra, és az előterjesztést a maga idején a Magyar Állam nevében eljáró MNV is igen szavazatával támogatta. Azaz a fenti 9/2014. (04.28.) közgyűlési határozat valamennyi jelenlegi nagy illetve kisrészvényes jegyzési elsőbbségét kizárta az Igazgatóság tőkeemelési döntése esetén, tehát az nem az - ominózus határozatot egyébként szintén megszavazó - MNV ellen irányul.

A december 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésén a részvényesek nem módosították a közgyűlés jegyzési elsőbbség kizárásáról szóló 9/2014. (04.28.) sz. határozatát, noha erre az MNV a magyar állam képviseletében a Társaság 2015. december 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésén - helyben - javaslatot tett. Így a közgyűlés 2015. december 28-án hozott határozatainak esetleges hatályon kívül helyezése sem biztosítana jegyzési elsőbbséget a Magyar Állam vagy a Társaság más részvényesei részére.