A környezetvédők szerint a papír alapú áruházi reklámhordozóknál a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás sem igazi megoldás. A kormánynak pedig a termékdíjak emelésével határozott célja (vagy legalábbis hivatkozási alapja) a papír reklámok visszaszorítása - a műanyagzacskókkal együtt.

Az áruházi reklámok megnyirbálásával kapcsolatos hírek már korábban is szárnyra kaptak (például a reklámköltségek korlátozásával), de semmiféle jelzés nincs arról, hogy a jelenleg javasolt termékdíj emelés a környezetvédelem céljain kívül rejteget-e más irányú szándékot is.

Kapcsolódó

A legutóbbi időszakban 85-90 ezer tonna reklámhordozó papírt lőttek ki a szolgáltatók egy esztendő alatt, ami 85-90 millió kilogrammot jelent. Ezzel egy lakosra évente közel egy kilogrammnyi reklámújság, szórólap jut (csecsemőkkel együtt számolva). Persze, van aki többet, van, aki semmit sem kap belőle, hiszen az áruházak azért igyekeznek nagyon is pontosan belőni, hol érdemes szórólapozni, újságozni.

Feltehetően a nagyobb településekre jut a legtöbb. Számolni azzal is kell, hogy nem csak az élelmiszeres szupermarketek, hipermarketek, diszkontok ostromolják papírreklámjaikkal a vásárlót, hanem az iparcikkes láncok is, de a kisebb boltok közül is sok osztogat szórólapokat, a különféle szolgáltatókról nem is beszélve - véli a Blokkk.com.

Egyszer már nem sikerült

A termékdíj szabályok 2015-től már szigorodtak egyet ezen a területen, hiszen a papír alapú reklámhordozók kilogramm után számított környezetvédelmi termékdíját 64 forintról 85 forintra emelték. Ez akkor egy bő 30 százalékos emelés volt. Az Országgyűlésnek 2017 őszén benyújtott javaslat szerint ez a tétel tovább nőne, 114 forintra. Ez a javaslat egyharmadnyi többletteher a 85 forintos szinthez képest.

A két emelés együttesen 50 forinttal dobhatja meg a papír alapú reklámhordozók környezetvédelmi termékdíját, ami a 2015 előtti szinthez képest közel 80 százalékos emelés, tehát nem esik olyan nagyon messze a kétszeres díjnöveléstől.

2016-ban 7-7,5 milliárd forint termékdíj folyhatott be a költségvetésbe a papíralapú reklámhordozók után. Minden vásárló fizethetett - jelképesen - körülbelül 75-80 forintot. Az emelési javaslat mintegy 2,5 milliárd forintnyi többlethez juttathatja a költségvetést. (A Magyar Reklámszövetség és a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség kedden "csak" 1 milliárd forintra becsülte a várható többletet)

Szakértők szerint a 2015-től beléptetett emelés nyomán nem csökkent a papíralapú reklámhordozók kibocsájtása. A kormányzati cél viszont pontosan ezeknek a visszaszorítása lenne.

Ez a teher egyébként a reklámpiacnak jelentős, ahol ráadásként - vagy éppen fordítva, a termékdíj emelése a ráadás - ott van a 7,5 százalékos reklámadó is, ami az ezévi visszaigényléses tili-toli után 2018-tól élesbe vált.