A reorganizációs eljárást egy 2021. április 17-én hatályba lépett kormányrendelet vezette be a koronavírus járvány okozta gazdasági intézkedések egyikeként. A járvány sok, egyébként pénzügyileg stabil vállalkozást is nehéz helyzetbe hozott, ezen vállalkozások működőképességének helyreállítását szerette volna megkönnyíteni a reorganizáció. Az eljárást eleinte csak átmeneti jelleggel, 2021. május 22-ig vehették volna igénybe a magyarországi székhellyel rendelkező, fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozások.

Ezt követően a reorganizációs eljárás szabályozása kisebb módosításokkal egy másik veszélyhelyzeti kormányrendeletbe került át, melynek eredményeként a társaságok 2022 végéig élhetnek a reorganizáció nyújtotta lehetőséggel. (A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy az Országgyűlés a nyári szünetet megelőzően törvényt fogadott el a veszélyhelyzettel, illetve annak majdani megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról; e törvénnyel a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy a veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése megfelelő átmeneti rendelkezések megalkotásával történjen. Ennek részeként a reorganizációs eljárásra irányadó szabályok is törvényi szinten nyertek elhelyezést.)

Kapcsolódó

A reorganizációs eljárás megindítására fenyegető fizetésképtelenség esetén van lehetőség, amely akkor áll fenn, ha a vállalkozás vezetői előre látják, vagy az elvárható gondosság mellett látniuk kell, hogy a vállalkozás nem lesz képes kielégíteni a fennálló kötelezettségeket azok esedékességekor. A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvényt május végén fogadta el az Országgyűlés. A törvény 2022. július 1-től bevezeti az Európai Unió Szerkezetátalakítási (és fizetésképtelenségi) irányelvében foglalt új fizetésképtelenségi eljárást hazánkban. Szerkezetátalakítást abban az esetben lehet elhatározni, ha az adós fizetőképtelenné válása valószínű, vagyis olyan helyzetben van, amelyben alappal feltételezhető, hogy az adós a fennálló fizetési kötelezettségeit – további intézkedések meghozatala nélkül – az esedékességkor nem fogja tudni teljesíteni.

A szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárás rendeltetésüket tekintve leginkább a csődeljáráshoz hasonlíthatók, hiszen ezen eljárások reorganizációs jellegűek, azaz alapvetően az adós jövőbeli működőképességének elősegítése a fő céljuk. A felszámolási eljárás ebben a tekintetben kilóg a sorból, mivel ezen eljárás arra irányul, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők meghatározott szabályok szerint kielégítést nyerjenek.

Moratórium

A reorganizációs, a szerkezetátalakítási és a csődeljárásban is megjelenik a fizetési haladék vagy más néven moratórium intézménye. A csődeljárásban a csődegyezség létrehozása érdekében az adóst megilleti a fizetési haladék, amely a csődeljárás elrendelésének közzétételét követő 120. napot követő második munkanap kezdetéig tart. A fizetési haladék célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében. Fontos megjegyezni, hogy a fizetési haladék nem mentesít – többek között – a munkabér-követelések és a bérjellegű egyéb juttatásokra vonatkozó követelések, az ezeket terhelő adók és más közterhek, a végkielégítés, tartásdíj, életjáradék és a közműdíjak megfizetése alól. A fizetési haladék időtartama alatt az adós vagyona terhére kifizetések csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével teljesíthetők, ideértve az adós gazdasági tevékenységének folytatásához szükséges kötelezettségek teljesítését is.

A reorganizációs eljárásban – a csődeljáráshoz hasonlóan – ha a szakértő reorganizációra alkalmasnak tartja a vállalkozást, a bíróság az előzetes szakértői vélemény megérkezését követően hivatalból (90 napra) moratóriumot rendel el. A reorganizációs eljárásban elrendelt moratóriumra és annak joghatásaira – néhány, a kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a csődeljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez esetben is igaz tehát, hogy az adós vállalkozásnak a moratórium időtartama alatt a moratórium hatálya alá nem eső, a moratórium időszakában esedékessé váló tartozásainak egy részét teljesítenie kell.

A szerkezetátalakítási eljárásban fontos különbség, hogy nem automatikusan kerül elrendelésre az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium. Az adósnak erre vonatkozó kérelmet kell benyújtania, a moratórium pedig lehet általános vagy korlátozott. Az általános moratórium az adós összes hitelezőjére kiterjed, ezzel szemben a korlátozott moratórium csak a szerkezetátalakításba bevont hitelezőkre. A moratórium időtartama alatt a moratórium hatálya alá eső hitelezők az adós tartozása miatt az alapvető, – a vállalkozás napi üzletmenetének folytatásához szükséges – még nem teljesített szerződések teljesítését nem függeszthetik fel, ezeket a szerződéseket nem mondhatják fel és semmilyen módon nem módosíthatják az adós számára kedvezőtlen feltételekkel. Fontos kiemelni, hogy a moratórium az adóssal szemben az érintett hitelezők által érvényesíthető, az általános vagy korlátozott moratórium hatálya alá eső valamennyi követelésre kiterjed. A szerkezetátalakítással nem érintett felekre – például a foglalkoztatott személy a munkabér és bérjellegű követelése tekintetében, az állami adó- és vámhatóság az általános forgalmi adó tekintetében, illetve a természetes személy a jogerős bírósági határozatban javára megállapított kártérítés, illetve sérelemdíj vonatkozásában – nem vonatkozik a moratórium, ezeket a követeléseket a moratórium időtartama alatt is meg kell fizetnie a vállalkozásnak.

Nyilvánosság

A csődeljáráshoz képest az adós szemszögéből az egyik legnagyobb előnye a reorganizációnak és a szerkezetátalakításnak az, hogy az adósnak lehetősége van ezen eljárásokból a nyilvánosságot teljesen kizárni. A reorganizációs eljárás főszabály szerint nem nyilvános, hanem úgynevezett bizalmi eljárás, abban csupán az adós vállalkozás, a bíróság és az eljárásba az adós döntése alapján bevont hitelezők vesznek részt. A nyilvánosság kizárásával zajló eljárás egyik nehézsége az, hogy az eljárásban meghozott reorganizációs tervet minden érintett hitelezőnek el kell fogadnia.

A nyilvános reorganizációs eljárásban nem csak az adós által kiválasztott hitelezők, hanem a vállalkozás összes hitelezője részt vesz, azonban itt a reorganizációs terv elfogadásához nem kell az összes hitelező beleegyezése, hanem elég a szavazati joggal rendelkező összes hitelezőt megillető szavazatszámhoz viszonyítva a szavazatok 75 százaléka, azzal, hogy a biztosítékkal rendelkező hitelezők egyike sem kaphat a tőkekövetelésének 75 százalékánál, a többi hitelező pedig a tőkekövetelésének 60 százalékánál alacsonyabb kielégítést. A reorganizációs eljárás megindításakor a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásnak tehát elsősorban azt kell mérlegelnie, hogy mely forgatókönyv szerint lát nagyobb esélyt a reorganizációs terv elfogadására:

a) a nyilvánosság kizárásával, a reorganizációval járó esetleges negatív stigmát elkerülve, a hitelezők csupán egy részét bevonva, de azok mindegyike által jóváhagyva; vagy

b) felvállalva az eljárás nyilvános lefolytatását, bevonva az összes hitelezőt, kitérve ezzel az egyhangúság követelménye elől.

A szerkezetátalakítás esetében is lehetőség van mind a nyilvánosság előtt zajló, mind attól elzárt eljárás lefolytatására. A szerkezetátalakítási eljárás főszabály szerint bizalmi eljárás, általános moratórium iránti kérelem esetén válik nyilvánossá a hitelezői érdekek védelmében. Ki kell emelni, hogy a reorganizációs eljárással ellentétben a szerkezetátalakítási terv elfogadásának szabályai nem változnak annak függvényében, hogy nyilvános vagy bizalmi eljárásról van szó. A terv mindkét esetben akkor minősül elfogadottnak, ha az minden hitelezői osztályban megkapja a hitelező osztályba tartozó összes érintett hitelező számszerű többségének támogatását, valamint a hitelezői osztályba tartozó érintett hitelezők által leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szavazattöbbséget is. A pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak akkor érdemes a nyilvános eljárás mellett döntenie, ha a működőképességük helyreállításához szükséges az általános moratórium elrendelése.

Amennyiben minden hitelezőjükre kiterjed a moratórium hatálya, akkor nem áll fenn annak a veszélye, hogy az eljárás alatt a moratórium hatálya alá nem tartozó hitelezők peres vagy felszámolási eljárás útján próbálják a vállalkozással szemben fennálló követeléseiket érvényesíteni. A nyilvánosság a nem bizalmi reorganizációs és szerkezetátalakítási eljárások megindulásáról a Cégközlönyből értesülhet. A nyilvános reorganizációs eljárás jogerős elrendelése napjától a vállalkozás cégneve a „reorganizáció alatt” („r. a.”) toldattal egészül ki. Az elrendeléssel együtt a bíróság intézkedik az eljárásra vonatkozó adatoknak cégjegyzékbe történő bejegyzése iránt. A hitelezők védelmének érdekében fel kell tüntetni a nyilvános reorganizációs eljárás kezdő napját és befejezését is, a már említett toldat mellett.

A nyilvános szerkezetátalakítási eljárás esetén a cég neve (rövidített neve) mellett a „szerkezetátalakítás alatt” („sz. a.”) toldat, illetve a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás kezdő és befejező napja kerül elektronikus úton bejegyzésre a cégjegyzékbe a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján.

Szakértők

A szakértőknek az eljárások során jelentős szerepük van és számos jogosultsággal is rendelkeznek. Fontos megjegyezni, hogy amíg a reorganizációs, a csőd- és felszámolási eljárásban kötelező, addig a szerkezetátalakítási eljárásban nem minden esetben kötelező a szakértő igénybevétele. A csődeljárásban a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki, aki a hitelezők érdekeit szem előtt tartva, a csődegyezség megkötése érdekében felügyeli az adós vállalkozás gazdasági tevékenységét. A vagyonfelügyelőt bizonyos esetekben akár együttes cégjegyzési és a pénzforgalmi számlák feletti együttes rendelkezési jog is megilletheti, erről azonban a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság dönt.

A reorganizációs eljárásban szintén kötelező a szakértő kirendelése. A reorganizációs szakértő feladata, hogy előzetesen állást foglaljon arról, hogy a vállalkozás alkalmas-e a reorganizációs eljárás lefolytatására. Ezen kívül a szakértő részt vesz a reorganizációs terv hitelezőkkel történő egyeztetésében is. Nagyon fontos kiemelni, hogy a reorganizáció alatt az adós vállalkozás továbbra is folytathatja a gazdasági tevékenységét, de a moratórium kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő csak a reorganizációs szakértő előzetes írásbeli jóváhagyásával teheti meg a vállalkozás vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat, és ugyanez vonatkozik a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállalásra.

A szerkezetátalakítási szakértő feladata az eddig ismertetettekhez hasonlóan a szerkezetátalakítási terv elkészítésében, tárgyalásában és elfogadásában való közreműködés, illetve az adós gazdálkodásának felügyelete. A részletes feladatokat kormányrendelet fogja megállapítani. A csőd- és reorganizációs eljáráshoz képest a legnagyobb különbség az, hogy a bíróság a szakértőt nem feltétlenül rendeli ki hivatalból az eljárás kezdetén. Szakértő kirendeléséről a bíróság kérelemre dönt, hivatalból csak a törvényben meghatározott esetekben (például általános moratórium elrendelése esetén).

Kapcsolat a felszámolási eljárással

A jogász szerzők szerint érdemes megemlíteni azt is, hogy a csődeljárással ellentétben a szerkezetátalakítási és reorganizációs eljárásban nem kerül sor automatikusan a felszámolás megindítására abban az esetben, ha az adós a jogszabályokban meghatározott határidőn belül nem tud megegyezni a hitelezőivel. Sikertelen reorganizáció esetén a reorganizációba bevont hitelezőknek – amennyiben az adós vállalkozás felszámolását kezdeményezik – nem kell igazolniuk a fizetési felszólítás megküldését arra a követelésére vonatkozóan, amely a reorganizációs eljárásnak is tárgya volt. Reorganizáció esetén tehát helyesen közvetett felszámolási kockázatról lehet beszélni. A szerkezetátalakítási eljárással kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy az eljárás során az a hitelező, aki nem áll az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium hatálya alatt, kezdeményezheti a felszámolási eljárás megindítását.

Összességében elmondható, hogy az új eljárástípusok egy teljesen újszerű megközelítést emelnek be a fizetésképtelenségi szabályozásba, hiszen azok a (fakultatív) bizalmi jelleg folytán az ezidáig az egyetlen opciót kínáló, szükségszerűen a nyilvánosság előtt zajló csődeljáráshoz képest egy merőben új alternatívát kínálnak a nehéz helyzetbe került, fizetésképtelenséggel érintett vállalkozások számára.