Nem csak a repteret üzemeltető cégnek, a Budapest Airport Zrt.-nek volt eredményes éve 2018-ban, hanem a légitársaságok földi kiszolgálóinak is. A legnagyobb forgalmat a török hátterű Celebi GH bonyolította, de meglepetésnek számít, hogy beszámolója alapján a magyar állami tulajdonban lévő Malév GH is profitálni tudott a turizmus fejlődéséből.

Tavaly 14 millió 867 ezren fordultak meg a repülőtéren, ez 13,5 százalékos növekedést jelent, a fel- és leszállások száma pedig 12 százalékkal 115 ezerrel növekedett. Összesen 45 légitársaság üzemeltetett járatokat Budapest érintésével és 134 célállomás volt elérhető, a repülőtér forgalmának 49 százalékát adó Wizz Air és Ryanair is jelentős bővítéseket hajtott végre. A magyar gyökerű Wizz Air még 2015-ben kötött 5 éves szerződést a Malév GH-val (MGH), ez pedig több mint 5 milliárd forint árbevételt jelent az állami vállalatnak. Összességében a MGH tavaly már 6,1 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el a 2017-es 5,1 milliárd forint után. Ez pedig már elég volt ahhoz, hogy míg 2017-ben 371 millió forint veszteségről adott számot a Malév állami tulajdonú utódcége, addig 2018-ban már 2,5 millió forint nyereséggel zárhattak.

Kapcsolódó

Közel volt az összeomlás

Ez még nem jelenti azt, hogy teljesen rendben lenne a társaság, de a beszámolójából az is kiderült, hogy egy év alatt a 2,8 milliárd forintos tartozásait 2,4 milliárd forintra sikerült csökkentenie a cégnek. Pedig évekig a csőd szélén táncoltak. A 24.hu írta arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2017-ben saját hatáskörben adott milliárdokat a cégnek, hogy megmentse a pénzügyi összeomlástól. A Fővárosi Ítélőtábla pedig tavaly nyáron rendelte el az MGH felszámolását, miután jogerősen megállapította a fizetésképtelenségét.

Az alacsony bérek miatt idén majdnem sztrájkoltak is az állami cég dolgozói, de végül sikerült megállapodni a béremelésről: például a munkavállalók februári alapbérére vetített 15 százalékos emelést hajtanak végre május elsejétől - mind a check-in, mind a járatkiszolgálási csoportnál. Összesen pedig 10 légitársaságnak dolgoznak, a kormánnyal szoros kapcsolatot ápoló Wizz Air (az állam kiegészíti a légitársaság bevételét, hogy ne legyen veszteséges a balkáni járatok üzemeltetése) mellett a KLM, az Emirates, az Air China és az Air France is a Malév utódcégét választotta.

A megnövekedett reptéri forgalomból ugyanakkor a piacvezető Celebi profitált a legtöbbet: 6,9 milliárd forintról 8,7 milliárd forintra ugrott a bevétele, a nyeresége pedig 2,1 milliárd forint lett. Ebből közel egymilliárd forintot már ki is vettek a cégből osztalék formájában. Ráadásul még cargo-tevékenységből további 3,4 milliárd forint bevétele származott a török cégnek, akik 15 légitársaságnak dolgoznak Ferihegyen.

Érkezési oldalon a kormány

Azt pedig az mfor.hu írta meg, hogy a repteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. 95,51 milliárd forint árbevétellel zárt 2018-ban, ez 11,61 milliárd forintos növekedés az előző évihez képest. Gyakorlatilag semmi sem maradt a cégben a tavalyi tevékenység után, mivel a tulajdonosok döntése alapján a cég a 2018-as adózott eredményt, 24,65 milliárd forintot, egy az egyben kifizetik osztalékként. A Budapest Airport 55,4 százalékos tulajdonosa jelenleg a német AviAlliance GmbH, amelyet megvásárolt egy kanadai nyugdíjpénztár.

A hatalmas reptéri bevételeket látva nem csoda, hogy az utóbbi időben a kormány célkeresztjébe került Ferihegy. Az utóbbi hetekben folyamatosak a tárgyalások a reptér üzemeltetői és a kormány között. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ultimátumot is adott: december 31-ig alakítsák át a fapados járatok kiszolgálására épített konténer terminált vagy január 1-től betiltják. "Pocsék üzemeltetés, maximális profit" - válaszolta a miniszter a Napi.hu kérdésére a legutóbbi kormányinfón. Ugyanakkor a reptéri céget a Malév-csőd kapcsán 100 milliárd feletti veszteség érte és mintegy 150 milliárd forint értékben valósított meg beruházásokat.