Nem csak az egészségügyi kiadásokon belüli közfinanszírozás terén, hanem a teljes kormányzati költésen belül az egészségügyre szánt források 10 százalékos arányát illetően is az utolsók közé tartozunk Európában. Ezzel párhuzamosan, az OECD országok között viszont élen járunk a háztartási kiadásokból egészségügyre fordított 4 százalékkal - sorolta az adatokat Leitner György.
A magánköltések fele gyógyszerre megy, ezzel élen járunk az OECD országok között, 39 százaléka pedig orvosi szolgáltatásokra. Az egy főre jutó magánköltés nem egészen fél év alatt 31 ezer forintról 57 ezerre nőtt. Mindez egyértelmű jele, hogy az állami egészségügy színvonalának romlása, az egyre hosszabbá váló várólisták mind a magánegészségügy felé terelik a betegeket - tette hozzá.
A privát egészségbiztosítási piac 2012 óta mintegy 10 milliárd forintra nőtt, a következő 4-6 évben a szakértők már 40-50 milliárdos volument valószínűsítenek.
Folyamatosan nő a kereslet a szolgáltatások iránt
A magánegészségügy fejlődését sok tényező segíti, közte a nyugdíjba vonuló Ratkó-korosztály egészségügyi igényei, az érdemi változás nélkül tovább romló színvonalú állami egészségügyi ellátás, a középosztály erősödése és a kiegészítő biztosítások, valamint a pénzügyi befektetők várható megjelenése. Ugyanakkor a szabályozási anomáliák, az egyértelmű politikai állásfoglalás hiánya hátráltatja a szektor fejlődését - jegyzete meg Leitner György, aki szerint mindazonáltal mind keresleti, mind kínálati oldalról robban, és további töretlen fejlődés elé néz a magán-egészségügyi szolgáltatási piac.
A magánköltést is be kell kalkulálni az öregkorba
Miközben az OTP Egészségpénztár öngondoskodási indexe szerint a magyarok 67 százaléka szerint az öngondoskodás egyik legfontosabb formája az egészség megőrzése, 66 százalékuk nem rendelkezik megtakarítással váratlan betegség esetére. Sokan azért nem tesznek félre, mert azt hiszik, elég lesz számukra az állami ellátás. Ez azonban ma már nincs így, sok esetben magánköltést is be kell kalkulálni az ellátásba - erről már Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezetője beszélt.
Mint kifejtette,10 év alatt az egészségügyi kiadások 1533 milliárd forintról 2199 milliárdra emelkedtek, az állam részesedése viszont 70 százalékról 64 százalékra csökkent, az egyéni költés évi 44 ezer forintról 78 ezerre nőtt. Az öngondoskodás szerepének előtérbe kerülése az OTP Egészségpénztári egyéni befizetések dinamikus növekedésén is látszik. Tavaly 18 ezer új tagot regisztráltak, ebben az évben már 6 ezer az új tagok száma. Összesen 228 ezer tagja van az egészségpénztárnak, 40 százalékuk azonban jelenleg a nemfizető kategóriába tartozik.
A közel 10 milliárd forintos éves befizetés 70 százaléka a munkáltatóktól érkezik, egyelőre keresik a módját, hogyan lehetne az egyéni tagok irányába tolni az arányokat - tette hozzá az ügyvezető. A pénztár könnyebb használhatósága érdekében új szolgáltatást vezettek be: mostantól egy mobil alkalmazás segítségével bármikor felölthető az egészségpénztári számla.