A magyar lakosság több mint 20 ezer milliárd forintot tart olyan eszközben, ami nem kamatozik, miközben az infláció egyre magasabb. Ennek nagyjából a harmada készpénz, a kétharmada pedig nullához közeli kamatozású bankbetét. Egy év múlva ez a pénz az infláció miatt 1600-1800 milliárd forinttal kevesebbet fog érni, mint most, mégsem lépnek.
Schaub Erika szerint ennek az az oka, hogy az emberek szó szerint fájdalmat éreznek akkor, ha ki kell adniuk a kézzel fogható megtakarítást a kezükből - ezt kutatások is kimutatták. Magyarországon a fejlett országokhoz képest is magas a készpénzes és likvid betétben lévő megtakarítások aránya, holott a jelenlegi helyzetben tényleg érdemes lenne befektetni a pénzt.
A lakosság nemrég újabb pénzügyi injekcióhoz jutott, megérkezett az szja-visszatérítés a családokhoz, illetve a 13. havi nyugdíj. A felmérések szerint ennek akár a felét is félre szeretnék tenni, meg akarják takarítani a háztartások. Sokan azonban tanácstalanok.
A szakértő azt javasolja, hogy mivel az szja-visszatérítés a gyerekes családokhoz került, az összeget érdemes a gyerekek jövőjére fordítani. Erre megfelelő lehet a babakötvény is, de életbiztosítások vagy más megtakarítások is. A felsőfokú tanulmányok finanszírozása sokba kerül, Magyarországon is több millió forintot emészthet fel egy diploma megszerzése, külföldön pedig még többe kerülhet. Később persze megtérül ez, de a családoknak érdemes mielőbb, akár már a gyerekek születésekor elkezdeni az erre való felkészülést.
Elodázott nyugdíjkérdések
A szakemberek folyamatosan emlegetik a nyugdíjparadoxon kifejezést. Ennek az a lényege, hogy Magyarországon kevesen bíznak abban, hogy idős korukban meg tudnak majd élni a nyugdíjból, pontosan tudják, hogy szükségük lenne az öngondoskodásra, mégsem tesznek ez ügyben semmit. A nyugati országokban ezen már túlléptek, huszonéves korban elkezdik a nyugdíjcélú megtakarítások felhalmozását. Magyarországon átlagosan 40 éves kor körül kezdik meg az ilyen célú megtakarítások felhalmozását az emberek.
Minél korábban kezdi el valaki az öngondoskodást, annál kevesebb havi kiadással kell számolnia, és annál több pénze gyűlik össze idős korára. Egy most 30-40-50 évesnek, ha nyugdíjba vonul, azzal kell számolnia, hogy a nyugdíjba vonulás után még 20 évet fog élni, és ez idő alatt nagyjából a felét kapja majd meg járadékként annak, ami korábban a fizetése volt - figyelmeztet a szakértő.
Van emellett Magyarországon 300-400 ezer katás vállalkozó, kisadózó is, aki nem fizet szja-t. Őket a nyugdíjprobléma fokozottan érinti, náluk még nagyobb lesz a különbség az aktív kori jövedelmük és a nyugdíjuk között, nekik még sokkal többet kell most félretenniük. Egy katásnál a nyugdíj a jövedelme töredéke lehet majd.
Nekik is jó megoldást jelenthetnek a nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítások. Utóbbiaknál, ha nem tudják igénybe venni az adókedvezményt, nem kell attól tartaniuk, hogy ha idő előtt hozzányúlnak a megtakarításhoz, büntetőadókkal sújtja őket az állam - hangsúlyozta a szakértő. Emellett másféle rendszeres megtakarítást is választhatnak, hogy kiegészítsék a későbbi nyugdíjukat.
Nem találták még ki a tutit
Az állami egészségügy színvonalával Magyarországon nagyjából senki sincs megelégedve, szinte mindenki költ magán forrásból is ellátásra. A biztosítók is kínálnak ilyen esetekre szolgáltatásokat, az egészségbiztosításokat azonban jelenleg főleg a cégek vásárolják meg a dolgozóiknak, illetve azok családtagjainak. Az egyéni egészségbiztosítás még ritka, bár egyre többen kötnek ilyen szerződést is.
A szolgáltatásokat sokan drágának tartják, és azt is kifogásolják, hogy komolyabb betegséges esetén visszaküldi a magánszolgáltató a biztosítással rendelkezőt az állami tb-rendszerbe. Ott látják el a daganatos betegségeket vagy az olyan súlyos eseteket, mint például a stroke. Emellett a biztosítók a meglévő betegségek kezelését általában nem finanszírozzák, csak a még nem diagnosztizált állapotokkal foglalkoznak, hiszen csak ezek számítanak biztosítási eseménynek.
A magán és állami finanszírozású ellátás integrálására többféle elképzelés is van, több országban megvalósítottak már valamilyen rendszert, eddig azonban még "senki sem találta ki a tutit" - mondja Schaub Erika.