Magyarország az első olyan afrikai sertéspestissel (ASP) érintett ország, amellyel Japán megállapodott a regionalizáció kérdésében. Ennek megfelelően a jövőben a szigetország már csak hazánk az ASP-vel érintett területeiről tiltja a sertéshús és hústermékek kiszállítását, így állategészségügyi exportbizonyítvány jóváhagyását követően folytatódhat a kivitel.

Az egyezmény azért is lényeges a húsipar számára, mivel a tilalmat megelőző években Magyarország 20 ezer tonna körüli sertéshúst értékesített Japánba, ami a teljes sertéshúsexportunk megközelítőleg 15 százaléka volt, viszont az iparág exportárbevételének közel negyedét adta.

Kapcsolódó

"Japán a világ egyik legjelentősebb sertéshús importőre, a sertéshús fogyasztásuk is folyamatosan növekszik, így kiemelten fontos a megállapodás a számunkra. A japán húsimport szabályozása minden tekintetben rendkívül szigorú, ezért különösen nagy eredmény, hogy Japán a világon elsőként Magyarország számára biztosítja az ASP-vel érintett országok közül a regionalizáció lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy az afrikai sertéspestissel nem érintett magyarországi régiókból megindulhat a sertésexport." - tájékoztatta a Napi.hu-t Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese.

A megállapodás tartalmazza, hogy csak öt déli- illetve délnyugat- dunántúli megyéből származhat a japán piacra értékesítendő sertés, amit az adott régióban kell levágni. Ráadásul csak olyan vágóhíd exportálhat Japánba, amelyik csak az adott megyékből vásárol sertést.

Sokra becsülik a magyar sertéshúst

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke szerint a Japán által elfogadott területeken vannak ugyan nagyobb vágóhidak, de nem valószínű, hogy azok képesek lennének a vágókapacitásaik kihasználását úgy biztosítani, hogy kizárólag az adott öt megyéből vásárolnának élősertést. Véleménye szerint ez még akkor is valószínűtlen, ha tudjuk, hogy ezen megyékben megközelítőleg a hazai sertésállomány negyede található. A szakértő azonban mindenképpen sikerként értékeli a megállapodást.

"A magyar sertéshús minőségét mindig nagyra tartották az arra igen érzékeny japán piacon, így nyilván a korábban hazánkból importáló japán cégek is mindent megtettek annak érdekében, hogy rávegyék az illetékes kormányzati szervezeteket arra, hogy keressenek lehetőséget a magyar export engedélyezésére. Másrészt a magyar agrárdiplomácia sikerét is jelzi a megállapodás még akkor is, ha sajnos a magyar húsipar szereplőinek többsége nem tud élni a lehetőséggel." - nyilatkozta hírportálunknak Éder Tamás.

A szakember véleménye alapján a megállapodás leginkább olyan kisebb vagy közepes méretű vágóhidaknak jelenthet nagy lehetőséget, amelyek amellett, hogy az adott régióban találhatók és csak erről a területről vásárolnak sertést, hajlandók jelentős anyagi és humán erőforrást fordítani a japán piacon való megjelenésre.

Az afrikai sertéspestis

Az afrikai sertéspestis (ASP) egy nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. Az ASP vírussal megbetegedett sertések és vaddisznók szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs. A fertőzött állatokkal való érintkezés, a fertőzött élelmiszer elfogyasztása sem jelent ránk veszélyt.