Március 2-án, pénteken, az extrém hideg következtében a hazai rendszer terhelése elérte a 6835 megawattot (MW) a Mavir előzetes adatai alapján - olvasható a cég Facebook-oldalán. Ezzel új történelmi rekord született.

A mostani, február végi-március eleji rendkívül hideg időjárás miatt naponta mintegy 200-400 MW-tal nőttek a bruttó rendszerterhelési csúcsértékek, s az időjárás-előrejelzés alapján prognosztizálható volt, hogy megdől az eddigi, 6780 MW-os rendszerterhelési történelmi rekord, melyet tavaly január 11-én, illetve idén február 28-án mért a Mavir.

Kapcsolódó

Ez idén március 2-án a déli időszakban be is következett, ekkor 0 és -1 Celsius-fok közötti átlaghőmérséklet mellett a bruttó negyedórás átlag rendszerterhelés értéke az előzetes adatok szerint elérte a mintegy 6835 MW-t, melyből 3226 MW-t (azaz mintegy 47 százalékot) importból fedeztek. Az 1955 óta rendelkezésre álló adatok alapján pedig ennél magasabb negyedórás átlag csúcsértékre még nem volt példa. Egy átlagos téli hétköznapon a csúcsidei rendszerterhelés általában 6000-6600 MW között változik.

Eközben ugyanakkor a téli áramfogyasztás minimális értékkel, de elmaradt a tavalyi szinttől. 2017 december eleje és 2018 február vége között az előzetes adatok szerint összesen 11 842 GWh villamos energiát használt fel az ország, szemben az előző télen mért 11 914 GWh-val - igaz, utóbbi történelmi rekordnak számít.

A szükséges kínálat rendelkezésre áll - mondta Tihanyi Zoltán, a Mavir rendszer-irányítási és nemzetközi kapcsolatok vezérigazgató-helyettese.

A teljes bruttó rendszerterhelést a déli csúcsidőben 22,28 százalékát nukleáris, 6,29 százalékát barnakőszszén/lignit, illetve biomassza alapon előállított, 21,66 százalékát földgáz, 2,57 százalékát pedig megújuló forrásból (0,02 százalék nap, 0,14 százalék szél, 0,47 százalék víz, 1,95 százalék hulladék és egyéb megújuló) fedezte az ország rendkívül magas 47,2 százalék import mellett.

A cég kedden azt közölte, hogy a szélsőséges időjárási körülmények között is biztosított az áramellátás, a szükséges kínálat rendelkezésre áll, a magyarországi villamosenergia-rendszer a többszörös hibát is kibírja.

A nagyobb téli fogyasztást az alacsony hőmérsékleten túl elsősorban a felhős nappalok miatt emelkedő világítás igény, valamint a széllel erősödő hidegérzetnek, az emiatt növekvő fűtési igény határozza meg. Hozzátették, hogy a legnagyobb terhelés továbbra is a téli hónapokra esik - csupán 2015-ben haladta meg a július 8-i, 6457 megawattos nyári csúcs a január 8-i, 6447 megawattos télit -, de a két évszak rendszerterhelési csúcsainak különbsége egyre szűkül, különösen a légkondicionálók terjedése miatt. A nyári csúcsértékeket ugyanakkor erőteljesebben csökkentik a háztartási méretű kiserőművek (hmke), ám ezek hatását a jelenlegi mérés nem mutatja napi szinten - írták. Becslésük szerint a magyarországi hmke-k egyidejű termelése elérheti a 150 megawattot.