A hazai sörpiac a legutolsó számítások szerint még zsugorodott is 2019-ben az egy évvel korábbi szinthez képest: december legvégén úgy számoltak a nagy főzdék, hogy csak 6,55 millió hektoliter fogyott el a hazai piacon, ami 3 százalékos visszaesést jelent a 2018-as 6,76 millió hektoliteres mennyiséghez képest. A Magyar Sörgyártók Szövetségének (MSSz) igazgatója, Kántor Sándor akkor azzal magyarázta az évek óta tartó trend megfordulását, hogy a sörfogyasztás szempontjából legerősebb hónapokból a májusi időjárás kifejezetten hűvösebb volt a megszokottnál, emellett a többi hónapban is hiányoztak a tartósan megmaradó, kimagaslóan forró napok.

A nagyobb szereplők (Borsodi, Dreher, Heineken és Pécsi Sörfőzde, valamint a csak forgalmazóként jelenlévő Carlsberg) piaca ugyan sértetlen, de a 2010-es évtized végére a hazai fogyasztók is elkezdték felfedezni a kézműves és prémium söröket. A kisüzemi sörfőzdék piaci részesedése a teljes szektorban alig 200 ezer hektolitert jelent, ami arányosítva csak 3 százalékot tesz ki. Tavaly ráadásul ők sem tudtak igazán nőni.

Kapcsolódó

A céges beszámolók alapján a nagy gyárak így is mind pozitív árbevétellel és profittal zártak, ami anomáliának tűnhet, főként úgy, hogy a dobozos bolti sörök ára elég inflációálló: 2016 óta mindössze 30 forinttal drágultak a kommersz és a minőségi termékek is. A csapon lévő termékek fogyasztása a piac csak alig 9-10 százalékát teszik ki.

Sörárak az elmúlt öt évben (Ft)
ÉvVilágos sör 04-0,5 l, palackMinőségi sör, 0,4-0,5 l, palack
2016190217
2017190217
2018199222
2019210234
2020220251
Forrás: KSH, fogyasztói árak, minden év januárjában.

Ennek fényében különösen szép teljesítmény, hogy az összes nagy hazai sörgyár és importőr pozitív mérleggel zárta a 2019-es évet. Erre részben magyarázatot jelenthet, hogy a különböző alapanyagok - a kommersz maláta, a soha be nem vallott kukoricagríz -  ára is csökkent, de a "sörpolipok" változtattak a termékpalettájukon is, így már nem annyira a "legalapabb" sörnek látszó folyadékokat vásárolják a magyarok. Elmozdultak a prémiumnak még nem címkézhető, de minőségibb, egyedi ízvilágú termékek felé, amelyek felé egyre inkább nyitottak az itthon gyártató szereplők (elég csak az instant sikerré váló Soproni Óvatos Duhajra vagy a Dreher Hidegkomlósra gondolni).

A hazai nagyüzemeknél azért fontos kitétel, hogy csak Magyarországon készítik a sört, mert a Pécsi Sörfőzde kivételével mindegyik külföldi tulajdonban van. Előbbi pedig a kormányközeli vállalkozó, Szemerey Tamás tulajdonába került, amelyre a kisebb szereplők rendre mutogatnak, hogy rájuk írták az pár évvel ezelőtti jövedéki adóra kedvezményt biztosító rendszert. Ők vissza is fogták a termelésüket, nem tömegsöröket gyártanak, hanem például gluténérzékenyeknek mentes sört, ami a jelek szerint meghozta a sikert. Úgy is, hogy az elmúlt évben nem volt olyan állami intézmény, ahol - például a 2017-es vizes vébéhez hasonlóan - kizárólagos forgalmazókká léphettek elő.

Bejött a Drehernek az újítás

A többek között az itthon népszerű Arany Ászok, Kőbányai, Pilsner és a Kozel söröket gyártó Dreher Sörgyár Zrt. forgalma és eredménye is nőni tudott tavaly. A belföldi és export árbevételük 59,77 milliárdról 60,7 milliárdra ugrott, a profit pedig elérte a 3,41 milliárdot. Osztalékot a tulajdonos, az Asahi japán sörkonzorcium nem vett ki a cégből.

A Drehernél több újítással is készültek: a Kozel esetében a korább svetly receptet lecserélték, helyette Kozel Premium lager néven kezdték el átpozicionálni a terméket. A Dreher Classicból pedig kihagyták a kukoricát, és Gold néven kezdtek bele egy klasszikus ivós sör készítésébe. De az őszre megcsinálták a Félbarna Hidegkomlóst, készítettek meggyes alkoholmentes sört, valamint jelentkeztek egy saját IPA-típúsú főzettel is.

A társaság beszámolójának kiegészítő melléklete alapján nem készülnek jó évre. "A 2020-as év nehéz kihívások elé állíthatja a vállalatot, jelentős veszteségeket is elszenvedhet. Mind az értékesítési volumenre, mind a Dreher üzemi eredményére nagymértékben negatívan hatnak a vírussal kapcsolatos korlátozások" - foglalták össze várakozásaikat, hangsúlyozva, hogy tőkeerős vállalatként nagy bajba ettől még nem kerülhetnek.

"A társaságnál a vállalkozás folytatásának képessége semmilyen tekintetben nem sérül, nem azonosított ezzel kapcsolatosan kockázatot. A társaság előrejelzése alapján hozzávetőlegesen 10 százalékos mennyiségi csökkenés esetén is profitábilis maradhat. A vállalat arra számít, hogy 2021-ben már a szokásos üzletmenetben működhet tovább" - pontosították az elképzeléseiket.

A nagy sörgyárak bevétele és nyeresége (millió forint)
CégÁrbevétel (2018)Árbevétel (2019)Adózott eredmény (2018)Adózott eredmény (2019)Osztalék (2019)
Dreher Sörgyárak Zrt.59 772,4460 709,42 195,23 414,30
Borsodi Sörgyár Kft.40 888,1544 603,41-147,52396,10
Carlsberg Hungary Kft.72 44,858 887,4-30,35117,020
Heineken Hungária Sörgyárak Kft.59 184,163 960,62641,34 033,76 620,0
Pécsi Sörfőzde Zrt.2 650,172671,9323,0548,050
Forrás: e-beszámolo.im.gov.hu

Borsodi az utolsó fecske volt

A Stella Artois, Spaten, Beck's, Staropramen és Löwenbrau söröket is készítő Borsodi Sörgyár Kft. a 2019-es eredménykimutatása szerint a 2017-es 606,8 millió, valamint a 2018-as 147,5 millió forintos veszteség után tavaly már végre 396,1 millió forintos nyereséggel zárt. A többéves mínuszos periódussal az egyedüli volt a nagy főzdék között.

A váltpzáshoz kellett az is, hogy javuljon a cég árbevétele, ami egy év alatt 10 százalékkal nőtt. A forgalom 3,75 milliárdot bővült és 44,6 milliárdot tett ki. Fontos szerepe volt ebben a 2,9 milliárdos exportnak, ami 1,1 milliárddal nőtt a 2018-as szinthez képest. A leginkább Csehországba (945 831 millió forint), aztán Horvátországba (746 326 millió forint), valamint Lengyelország (563 744 millió forint) került a bőcsi sörökből.

A kiegészítő mellékletből az is kiderül, hogy év végén 1,1 milliárd forintnyi adótartozást halmoztak fel, pontosan nem tisztázott módon, de a tételek rendezése nem okozhatott gondot a sikeres teljesítménnyel. Ahogy osztalékot sem vettek ki, tehát vannak tartalékaik is.

2009 óta a Borsodi is külföldi tulajdonban került: eleinte a Starbev Netherlands B.V. holland cég vette át, majd ezt a vállalatot felvásárolta 2012-ben a Molson Coors kanadai söróriás, de ez a tulajdonosi szerkezetet nem befolyásolta. A társaság háttere így kifejezetten stabil, ami fontos lehet a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt.

"Tekintettel a folyamatosan változó helyzetre, bár az eseménynek várhatóan lesz negatív hatása a társaság 2020-as eredményére, a helyzet kimenetele nem jósolható meg, ebből fakadóan számszerűsített hatás sem becsülhető" - írták a bizonytalan állapotokról a beszámolóban.

Már osztalék is jutott a Heinekennek

Annyira jó éve volt itthon a Soproni Sörgyárat már jóval korábban megszerző Heinekennek, hogy összesen 6,62 milliárd forint osztalékot fizettek ki a tavalyi profitból - ebből az eredménytartalék terhére vettek ki 2,14 milliárd forintot. A forgalmuk ehhez 7,5 százalékkal, 63,96 milliárdra ugrott fel. Ennél is nagyobbat tudott nőni a profitjuk, ami csaknem 35 százalékot bővült, meghaladva így a 4 milliárd forintot.

A Heineken, a Soproni Gösser, Edelweiss, Zlaty Bazant, Krusovice, Steffl és többek között a Kaiser söröket forgalmazó cég viszont nem tudta növelni export jelenlétét. Az 1 milliárdot meghaladó 2018-as szintről visszaesett 937,3 millió forintra, de Csehországban sikerült valamennyire azért erősíteniük a pozícióikat.

A társaság szerint a koronavírus hatása már idén február vége óta jelentős hatást gyakorol vállalatra. "A március közepén kihirdetett kormányzati döntések a vendéglátóhelyek bezárásáról, illetve a rendezvények tilalmáról negatív hatással voltak az on-trade csatornába történő értékesítésre" - jelzik előre a kiegészítő mellékletében.

Azt is közölték, hogy a jelenlegi helyzet kiszámíthatatlansága miatt a koronavírus üzleti hatása előre nem látható, de a körülmények folyamatos vizsgálata, a megfelelő üzleti döntések meghozatala biztosítja a vállalat jövőbeni biztonságát és a partnerek támogatását.

A társaság jótékonysági céllal munkálkodik a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel (MÖS), hogy a Somogy megyei Kastélyosdombón hátrányos helyzetű családokkal indították a hazai komlótermesztést. A hazánkban korábban nagy mennyiségben termesztett komló a nyolcvanas éveket követően teljesen eltűnt az országból, újbóli termelésének köszönhetően hamarosan a Soproni, a legnépszerűbb magyar sörmárka készülhet hazai komlóval.

Kósa Lajos feltalálta, amiért már büntettek

A magyar piacon a kisüzemi főzdék növekedésének legnagyobb gátja korábban vélhetően az volt, hogy nehezen jutnak be a HoReCa (Hotels, Restaurants, Cafés) szektorba. A probléma annyiban valós, hogy a nagy sörgyártók kötbéres szerződésekkel - amelyek kötelező értékesítési volumenért cserébe akár ingyen vagy pénzért is adtak sört a vendéglátóhelyeknek - "letarolták" a kocsmákat és az éttermeket. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már 2011-ben és 2015-ben felfigyelt a problémára és beavatkozott a hazai sörpiacba. A szervezet megállapította, hogy a Heineken, a Borsodi, a Dreher és a Pécsi Sörfőzde is élt a trükkös módszerrel.

A GVH felé a társaságok vállalták, hogy - két lépcsőben, 2017 végéig - összesen mintegy 20 százalékkal csökkentik az így értékesített sör mennyiségét. Az együttes lekötések által elzárt piacrész mérete így összességében 43-44 százalékáról mintegy 30 százalékra esett vissza, majd ez tovább csökkent a fogyasztói igények változása miatt.

Most viszont ezt a részben már orvosolt hibát "felfedezte magának" Kósa Lajos, a Fidesz képviselője is. Szerinte a kisüzemi főzdék még mindig nem tudnak túlélni, mert a nagy gyártók a forgalmazási szerződéseikben megtiltják az értékesítőknek, hogy mások termékét is árusítsák. Szerinte ez a fogyasztók számára is hátrányos, hiszen emiatt van, hogy például egy nagy fesztiválon csupán egyetlen gyártó termékét ihatják. Mindez versenykorlátozó a képviselő szerint, így a jövő évi költségvetéshez beadott egy módosító javaslatot.

A végleges terv szerint végül csak olyan szerződést köthetnek a multi sörgyárak a vendéglátósokkal, amely alapján legalább 20 százaléknyi kisüzemi csapolt sört is kell tartaniuk.

Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke kedden viszont más jellegű beavatkozást kért a kormánytól: jelezték, hogy szorgalmazzák a csapolt sör általános forgalmi adójának (áfa) mérséklését. Erre elvileg lehetőséget biztosít a vendéglátóhelyeken a törvény: kizárhatók a kedvezményezett körből az alkoholos italok, de ez nem kötelező, így szerintük robbanást hozna a kocsmai fogyasztásban az 5 százalékos áfakulcs, ha bevezetnék. Ugyanígy, ők már korábban javasolták, hogy legyen egy vendégcsap a nagy sörgyárak termékei mellett, ahol kézműves termékek lehetnek.