Az uniós irányelv szerint azért szükséges a jelenleginél szigorúbb szabályozás, mert kis- és középvállalkozások tucatjai mennek csődbe Európa-szerte az időben ki nem egyenlített számlák miatt. A 2011/7/EU irányelv előírja a hatóságoknak, hogy 30 naptári napon belül, illetve rendkívüli körülmények között 60 napon belül fizessenek az általuk megvásárolt árukért és szolgáltatásokért. A tervezet szerint a vállalkozásoknak 60 napon belül ki kell egyenlíteniük a számláikat, kivéve, ha ettől eltérően állapodnak meg, és ha ez nem súlyosan tisztességtelen a hitelezővel szemben.

A magyar hatóság az EU-s elképzelésnél szigorúbb szabályozást kíván elfogadni (ennek részleteiről ide kattintva olvashat bővebben), ám a bevezetést az utolsó pillanatban tolták el március 16-ról július 1-jére. A jogszabály szerint késedelem estén az adósnak a pénztartozás és a késedelmi kamat mellett kötelező lesz legalább 40 euró értékű (11,6 ezer forint) behajtási költséget is megfizetni.

Időt adni, egyértelműsíteni

A módosító indítvány több célt is szolgált - tudta meg lapunk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól. Egyrészt ezzel kívánták könnyíteni néhány, már most is állandóan késedelmes fizetéssel küzdő intézmény helyzetét, így például, hogy az egészségügyi szolgáltatást nyújtó közintézmények számára az irányelv lehetővé teszi a kedvezőbb, 60 napos kivételi szabályt - a jogszabályt azonban a magyar Országgyűlés még nem fogadta el, a javaslat zárószavazás előtt áll.

Ezzel párhuzamosan az Alkotmányügyi Bizottság azért nyújtott be módosító javaslatot, hogy a többek közt a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló módosítás szövegében is egyértelművé váljanak az irányelvben kötelező jelleggel megfogalmazott szabályok: például semmisnek kell tekinteni azt a szerződést, ahol a hatóság hatvan napot meghaladó határidőt vállal, de szankcionálják azt is, ha valaki eltér az irányelv által megfogalmazott behajtási költségtől. Ennek megfelelően a felek 40 eurónál kevesebb átalányösszeget nem köthetnek ki érvényesen, és késedelmes fizetés esetén a hatósággal kötött szerződésekben e késedelmi kamatmértéktől a felek csak felfelé térhetnek el a szerződésükben. Változás az eredeti tervekhez képest az is, hogy a magyar szabályozás a közérdekű keresetindítási jogot csak - a tisztességtelen, illetve semmis - általános szerződési feltétel esetén tenné lehetővé.

Összehangolni a magyar szabályozással

Szintén a módosítás tette lehetővé, hogy "hatóságról" "szerződő hatóságra" cserélte az irányelv szerinti hatóságnak megfelelő személyi kör magyar elnevezését, miután a Ptk. a hatóság fogalmat közigazgatási hatóság értelemben már használja, a két személyi kör azonban a szerződések késedelmes teljesítése estében nem feltétlenül fedi egymást - írta a KIM. A személyi hatály magyar jogi szempontú pontosítását szolgálja a szerződő hatóságokkal szerződő egyéb személyek meghatározására vonatkozó módosítás is (pl. a "fogyasztó" fogalom törlése).

A módosítás a Ptk. valamint a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) közötti szabályozási összhang megteremtését is szolgálja a két törvény szabályozása közötti párhuzamosságok kiküszöbölésével. A Kbt. módosítására vonatkozó változások rendezik, hogy a Kbt.-ben ezen túl ne szerepeljenek azok a szerződésekkel kapcsolatos - eddig a Ptk.-hoz képest speciális szabályként érvényesülő - polgári anyagi jogi szabályok, amelyeket az irányelv átültetését célzó törvény a szerződő hatóságok szerződéseire vonatkozóan a jövőre nézve a Ptk.-ban helyez el.