Szívesen feketézne a diákok fele, de nem akármennyiért

A magyar fiatalok legnagyobb része egyáltalán nem riad vissza az illegális munkavállalástól - derül ki egy friss felmérésből. A diákok leginkább lakhatásuk finanszírozására fordítaná a fizetését és az 1000 forintos órabért már elfogadhatatlannak tartják. Ennek ellenére sokuk fő motivációja nem is a megélhetés, hanem a tapasztalatszerzés és kapcsolati rendszerük bővítése.

Nagyot változtak az elvárások az utóbbi hónapokban, hiszen a minimálbér emelése és fiatalok személyi jövedelemadó mentessége automatikusan hatalmas bérnövekedést jelentett a diákmunkában. A kezdeti viszonylag visszafogott bérigények egyre inkább igazodnak a piaci realitáshoz, derül ki a Műegyetemi Iskolaszövetkezet (MISZ) és a Műegyetemi Hallgatói Kft. közös felméréséből.

Az idei feltételek mellett a kiemelt régiókban mint Budapesten vagy a Balatonnál, viszonylag általánosnak tekinthetővé vált az 1400-1800 forint közötti órabér. Míg korábban a diákok közel 80 százaléka korrektnek tartotta a 1150-1500 közötti bérezést, addig a MISZ kutatása szerint hasonló bérezéssel már csak kevesebb mint egyharmaduk békülne ki.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Növekvő elvárások

Mostanra a fiatalok több mint fele, 51,6 százaléka 1500 feletti a minimális bérigénye, további 16 százalékuk pedig már a tipikusan szakértelmet is igénylő bérezésért ajánlható 2000 feletti órabérre vágyik. Ennek megfelelően a diákok 75,8 százaléka irodai munkában gondolkozik, ezt követi a fesztiválos vagy a hostess munkák.

Ugyan magasabb béreket kemény fizikai munkával is meg lehet keresni, ezek közel sem olyan népszerűek, mint azok ahol az egyetemisták körében értékesnek ítélt kapcsolatépítésre is van lehetőség. Az építőipari munkát csak 16,8, százalékuk preferálná, ezt követi a fűnyírás, a gyári munka, és abszolút sereghajtó a takarítás 8,6 százalékkal.

Több mindent felülír a fizetés

Bár az továbbra is elmondható, hogy az elsőszámú motiváló erő a pénzkereseti lehetőség, ettől viszonylag kevéssel marad el a tapasztalatszerzés, a függetlenedési vágy, a karrierépítés és a kapcsolatszerzés. Utóbbiak élen járnak az önkéntes munkát vállalni akarók körében is, bár önkénteskedni mindössze a diákok 12 százaléka szeretne, 77 százalékuk csakis fizetés ellenében tervez munkát vállalni.

Ilyen szempontból a felmérést készítő Orbán Balázs szerint némileg aggasztó, hogy a kellő fizetésért a fiatalok többsége hajlamos eltekinteni a munka legalitásától, hiszen fekete munka esetén semmi jogi védelmet nem élveznek a diákmunkások, és könnyen a munkáltató áldozataivá válhatnak.

Ennek ellenére amagyar fiatalok 48,8 százalékának semmi fenntartása nincsen a nembejelentett munkavállalással itthon, 27,9 százalékuk legalább részleges bejelentést elvárna, és mindössze 23,4 százalékuk ragaszkodik a teljes bejelentéshez. Bár ezek a számok számottevően változnak Magyarországon kívüli munkavégzés esetén, a kalandvágy nem hiányzik a fiatalokból, hiszen mintegy 40 százalékok külföldön is vállalna munkát.

Tudatos választás

Orbán szerint a legtöbb diák az EU-n belül de legalábbis valamilyen európai orszákban helyezkedne el nyárra, ezt követi Észak-Amerika és Ázsia, miközben Afrika a kevésbé kedvelt célpontok közé tartozik. Az is kiderült, hogy külföldi munkavállalás esetén a legfontosabb tényező a szálláshely biztosítottsága, illetve elvárás, hogy a munkáltató a folyamatban is segítsen, vállalja át annak költségeit. A célország turisztikai vonzereje, a tengerpart megléte kevésbé fontos.

Ettől függetlenül a fiatalok érzékenyek a szabadidejükre is, a megkeresett összeget 45,1 százalékuk szórakozásra költi, azonban a többség konkrét céllal, vagy anélkül, de félretenné a pénzt. Legnépszerűbb ezek közül a lakhatás támogatása 48 százalékkal, de sokuk laptop vásárlásra, vagy a jogosítvány megszerzésére spórolna.