Két éve még vidáman állt munkába a Volkswagen pozsonyi gyárában David. Aztán két évvel később, idén áprilisban a gyártósortól felhívták a hr-irodába, ahol közölték vele, hogy a 14 800 dolgozója közül azon háromezer közé tartozik, akit leépítenek - kezdi a magyar gazdaság és az európai autóipar szempontjából is tanulságos riportját a Reuters a szektor szlovákiai helyzetéről.
Az itthon az Audi révén jelen lévő VW-csoport Szlovákia legnagyobb magán szektorbeli foglalkoztatója, a tömeges elbocsátosokkal egy lépésben egy százalékkal csökkentette az autóiparban dolgozók számát. Északi szomszédunknál összesen 300 ezer fő dolgozik a szektorban, ahol egyre többen várják azt, hogy drasztikus leépítések jöhetnek.
Kapcsolódó
A baj pedig akkora, hogy míg a szakszervezet évekkel ezelőtt a fizetésemelésekért harcolt, most már az álláshelyek megmaradásáért küzd. Legalábbis ezt mondta, a helyi érdekvédelem megbízottja a Reutersnek. "Át kell vészelnünk a rosszabb időket, és várnunk kell a jobbakra" - nyilatkozta pesszimistán Zoroslav Smolinsky, a VW pozsonyi üzemének szakszervezeti vezetője.
Szlovákia gazdaságában magasabb az autószektor részesedése a termelési szerkezetben, mint Magyarországon. Az ipari termelés 44, az export 40 százalékát adja a terület, míg itthon a teljes feldolgozóipari kibocsátás 30,7 százalékát a járműipar adja közvetlenül és közel 173 ezer embert foglalkoztatnak ezek a gyárak, azok beszállítói.
A szlovák kormány próbált reagálni a helyzetre, hogy autóipari gyártása egyre kevésbé versenyképes: 200 százalékos adókedvezményt adtak a cégeknek arra az összegre, amit kutatás-fejlesztésre költenek. Valamint elkezdték államilag támogatni az elektromos autók vásárlását. Viszont a problémát részben épp maguk idézték elő, ahogy itthon, úgy Szlovákiában is folyamatosan emelkednek a bérek, és a pozsonyi vezetés maga döntött arról, hogy az éjszakai műszakban többet kell fizetni, valamint emelték meg a minimálbér szintjét.
Az időzítés pedig nem volt jó: a legtöbb az országban jelen lévő gyártó, így a KIA, a VW, a PSA Peugeot-Citroen (a cég az Opel felvásárlásával a szentgotthárdi magyar gyár révén a hazai gyártatásban is érdekeltté vált - a szerk.), valamint a Jaguar Land Rover is most dönti el, hogy a következő hétéves ciklusban milyen modelleket fog gyártatni, és azokat melyik üzemben. Ha pedig a munkafeltételek nem jók, akkor át is helyezik a gyártatást egy másik országba.
A már sokat emlegetett Volkswagen például Délkelet-Európában tervez felhúzni egy új gyárat: Törökország, Szerbia és Bulgária is versenyben van, hogy ők kapják az üzemet.
A riportban külön kiemelik, Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnökének kijelentését, aki szerint több európai ország is aggódhat egy globális kereskedelmi háború miatt, mert nagy a külkereskedelmi kitettségük. Már pedig Donald Trump amerikai elnök már megfenyegette az EU-t, hogy 25 százalékos különvámot vet ki az USA-ba szállított autókra és járműipari termékekre.
A Reuters arra is kitér, hogy a közép-kelet-európai régióban nem a szlovák leépítés az egyetlen jel arra, hogy készülnek az autógyárak a hét szűk esztendőre: hazai példát említve, májusban kiderült, hogy a Mercedes a tervezett gyárbővítését elhalasztotta.
Ráadásul a német autógyárak helyzetét az is rontja, hogy a 2015-ös dízelkibocsátási adatok meghamisításával kirobbant botrány miatt még mindig fizetniük kell újabb és újabb bírságokat. A többek között a Porsche, a Seat, a Skoda, az Audi márkákat is birtokló VW-csoport az egyik leginkább érintett az ügyben és már gigantikus összegeket fizetett ki bírságokra.