Csepelen 46 határérték fölötti napot regisztráltak 129 napos üzemszünet mellett. 2013-ban a Kosztolányi Dezső téren 57 határérték feletti napot jegyeztek föl úgy, hogy 115 napon át nem szolgáltatott adatot az állomás. 2014-ben a Teleki téren 41 problémás nap volt, 180 napra viszont leállt a mérés - hoz példákat a lap a Levegő Munkacsoportra hivatkozva, amelyek azt mutatják, hogy súlyosan ártalmas a budapesti levegő és még elegendő adat sincs ahhoz, hogy a döntéshozók megalapozott intézkedéseket fogadhassanak el.

A helyzet viszont így is elég rossz: Simon Gergely, a Greenpeace szakértőjének gyűjtése szerint tavaly számos olyan mérési hely volt Budapesten, ahol 35-nél (vagyis az egy év alatt összesen megengedett szmogos napok számánál), többször szünetelt a PM10 részecskére vonatkozó adatszolgáltatás. Ilyet mértek Csepelen 120, a Gergely utcában 127, Káposztásmegyeren 107, a Kosztolányi Dezső téren 36 napon át.

Kapcsolódó

De hiába a kevés adat és a sok leállás: amikor mérnek, az is olyan rossz helyzetet mutat, hogy Budapest az egyik legrosszabb levegőjű uniós főváros, nagyváros. Becslések alapján ennek ára emberéletekben mérhető: Magyarországon évente 14 ezer ember halála köthető közvetlenül a légszennyezéshez.

A helyzet - a cikk alapján - annyi rossz, hogy az Európai Bizottság immár két kötelezettségszegési eljárást indított az ország ellen. A kormányt viszont ez sem igazán hatja meg: a rákkeltő, tüdőkárosító, érrendszeri megbetegedéseket okozó PM10-szennyezés visszafogására alig költenek. Évente 40 és 90 millió forint közötti összeg megy az intézkedésekre, ezek között pedig nincs ott még az sem, hogy a dízelüzemű járműveket büntessék, kitiltsák a városból.

Tervet ugyan már készített a kormány a főváros és környéke levegőminőségének javítására, de ebben valódi, hatóságok által végrehajtható lépések nincsenek. A Levegő Munkacsoport a tavalyi év végén pert is indított emiatt.

További részletek a Népszava cikkében.