Megközelítőleg 30 százalékos munkaerőhiányról számolt be a szociális szektorban Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének az elnöke a közelmúltban a Napi.hu-nak. A betöltetlen pozíciók magas száma miatt könnyen okolható az elmúlt években a szektor alacsony bérszínvonala, azonban a kép ennél árnyaltabb. A kormány látszólag lépett az ügyben: 20 százalék körüli béremelést jelentett be több állami - köztük a szociális - szektor alkalmazottjai számára. Azonban lehetnek problémák az emelés körül.

„A kormány által meghirdetett 20 százalékos mértékű szociális bérfejlesztés magába foglalja a minimálbér- és a bérminimum-emelés összegét. Mondhatnánk, hogy ügyes trükk, a kormány kétszer is eladja ugyanazt az bérintézkedést. (…) A bejelentett 20 százalékos béremelés jelentős részét a minimálbér és a bérminimum emelése teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a költségek nagy része majd a munkáltatókat terheli. Ez utóbbi különösen súlyos lehet a kivéreztetett önkormányzatoknál. Emellett a pótlék tábla korrekciója csak ott érvényesül, ahol még a bérminimum nem érte el a Kjt-bértábla összegeit. És mint tudjuk ez az ágazatban dolgozóknak igen kis részét fogja érinteni” – áll Boros Péterné a Szociális munka napja (november 12.) alkalmából készült egyik beszámolójában, amelyet eljuttatott szerkesztőségünkhöz.

Kapcsolódó

Többletmunka

A Napi.hu megkereste Észak-Magyarország egy hátrányosabb helyzetű járásának egyik szociális intézményét. Az intézményvezető készséggel felelt kérdéseinkre, azonban neve elhallgatását kérte. A szakember elsősorban a létszámhiányra és a pandémia miatt rájuk rótt többletfeladatokra panaszkodott.

Elmondta, hogy manapság a jogszabályban előírt maximumot meghaladó munkát kénytelenek elvégezni. Ebből kifolyólag gyakori jelenség náluk, hogy a határidőhöz kötött feladataikat, csak egy-másfél hónapos késéssel tudják teljesíteni. Ahogyan fogalmazott: „egyfajta túlélési stratégiára kell berendezkednünk a szférát érintő problémák miatt”.

Boros Péternét, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének az elnöke egy korábbi rendezvényen.

Boros Péternét, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének az elnöke egy korábbi rendezvényen.
Kép: MTI Fotó, Máthé Zoltán

Nem látni a válság végét

Hírportálunknak a szakember beszélt arról is, hogy az elmúlt években igen magas volt a pályaelhagyók száma a járás szociális intézményeiben. Ő emiatt eddig az alacsony bérszínvonalat okolta, most azonban a túlterheltség is közrejátszik. Jelenleg is sok a betöltetlen pozíció náluk, azonban kételkedik benne, hogy a közeljövőben fel tudnák tölteni az üres helyeket, sőt, a terheltség miatt további üresedésekre számít.

„Az idei évben öt pályázó nyújtotta be önéletrajzát az intézményünkhöz. Ebből hárman szakirányú diplomával rendelkeztek, ketten pedig felsőfokú tanulmányokat folytattak. A fenntartónk viszont közölte, hogy nem lehet új munkatársat felvenni, mert nagyon szűkös a büdzsé. Hiába voltak és vannak szabad státuszok nálunk, fedezet nincs új emberek bérére. Végül szeptemberben az egyiküket fel tudtam venni, de nagyon meg kellett indokolnom a szükségességét a felsővezetésnek” - mondta a szakember.

Az intézményvezető úgy tudja, hogy fenntartójuk az önkormányzat, akkor került nehéz anyagi helyzetbe, amikor tavaly megvonta a kormány a településektől az iparűzési adót és a gépjárműadót, valamint elestek a parkolási díjaktól is. A szakember kételkedik abban is, hogy számottevően javulna a város anyagi helyzete a közeljövőben.

Emellett aggódik amiatt, hogy a városvezetés ki tudja-e majd gazdálkodni a közalkalmazottak növekvő béreit, hiszen a minimálbér- és a bérminimum-emelése java feltehetően a települést fogja terheli. Ezért szinte esélytelennek látja a szabad munkahelyeik feltöltését a közeljövőben. Valószínűsíti, hogy megmarad a szociális szektor extra terhelése még egy darabig, amelyet tovább súlyosbítanak a járványhelyzet miatti többletfeladataik.