A magyar vásárlók már tudatosabban utánajárnak annak, hogy mit akarnak vásárolni - derült ki az Árukereső.hu és a GKI Digital közös Online Kiskereskedelmi Index (OKI) kutatásának tavalyi eredményeiből. A kutatás során hat terület kapott kiemelt figyelmet, a szépség-egészség, a műszaki cikk, a számítástechnika, az otthon, kert, a játék és kultúra, illetve a ruházat, sport, divat, kiegészítők.
A magyar piacon 2013-ban 2 millió online vásárló volt, azaz a lakosság 20 százaléka használta ezt a módszert. Ezzel a régióban nem állunk rosszul, de például Szlovákiában arányaiban 10 százalékkal többen választják azt az utat. Amikor a miértet kérdezték, akkor a legtöbben a kényelmi szempontokat említették, de sokaknak számított az alacsonyabb ár, illetve a nagyobb választék is. A 40 év felettiek aránya elérte az 55 százalékot, ahogy a nemek aránya is kiegyenlítődött - ez utóbbi főképp a kuponos oldalaknak köszönhető, hiszen sok női vásároló ekkor jelent meg a piacon.
Az online vásárlók 69 százaléka aktív kereső, de érdekesség, hogy évről-évre nő a nyugdíjasok száma is, így arányuk mára elérte a 13 százalékot. Ami a képzettséget illeti, 49 százalékuk rendelkezik felsőfokú végzettséggel, mindössze 2 százalék az, aki csak az általános iskolát végezte el.
Stabil növekedés
Tavaly az egy évvel korábbihoz képest 19 milliárddal nőtt a hat szektor forgalma, így már elérte a 152 milliárd forintot - a megugrás főképp a második félévre volt jellemző, az éves forgalom 37 százaléka az utolsó - a karácsonyi szezont is magában foglaló - negyedévben történt. Nőtt a tranzakciók száma is, így már 13 milliót regisztráltak - ez kétmillióval több, mint a 2013-as adat -, így pedig nem meglepő módon minimálisan nőtt az átlagos kosárérték is: 11,8 ezerről, 11,9 ezerre. A kutatók szerint idén egyébként hasonló ütemű növekedés várható, mint az elmúlt 12 hónapban.
A teljes online piac egyébként 2014-ben már elérte a 225-230 milliárd forintot, a tranzakciók száma pedig a 22 milliót. A teljes kosárérték egyébként 8400 forint volt, ami jóval nagyobb, mint a kiskereskedelemben mért 2500 forint.
Amennyiben a szektorokat külön nézzük, úgy azt látjuk, hogy a legnagyobb szeletet a tortából, egészen pontosan 27 százalékot a műszaki szektor hozott - forintban kifejezve 42 milliárdot. Ezzel párhuzamosan a szépség-egészségnek ( 17 milliárd) és a sportnak (19 milliárd) jelentősen sikerült növekednie, úgy hogy a hat szektor forgalmának 37 százaléka karácsonykor pörgött fel. Ebben az időszakban egyébként főképp a játék és kultúra kategória teljesített jól, de nem panaszkodhat az előbb említett két szektor sem. A műszaki cikkek forgalmát a foci vb dobta meg, a számítástechnikánál pedig az iskolakezdés a fő időszak, ez például megelőzi a karácsonyi időszakot is.
Amikor arról kérdezték a kereskedőket, hogy minek köszönhető a forgalom növekedése, akkor igen sokan említették az ünnepi időszakokat, a szezonális hatásokat (nyár, iskolakezdés), de sokat nyomott a latba az internet-ellátottság terjedése és a munkanélküliség mérséklődése is. Ugyanakkor a hitelek, illetve banki kamatszintek változása keveset számított, ahogy a rezsicsökkentés sem hozta meg a várt áttörést a fogyasztásban a vállalkozók meglátása szerint.
A magyar gazdasággal kapcsolatban eléggé pesszimisták az e-kereskedők, ugyanakkor a piac bővüléséből adódóan összességében mégis pozitívan várják a következő időszakot. A karácsonyi szezon tavaly mindennél rövidebb volt, de a fekete péntek elnevezésű akciósorozat sokat segített a forgalom bővülésében. Ez a cégeknek logisztikai szempontból egyelőre azonban komoly kihívásokat jelentett.