Bizonyára akad olyan vásárló, aki emlékszik a régi szép időkre, amikor a pénztáros csak a pénztárban, a csemegepultos eladó csak a csemegepultban dolgozott. Ma már más világ van, és bizony a nagy áruházláncok többségénél a pénztáros vagy a csemegepultos árut is feltölt, ha a szükség úgy hozza - olvasható a portálon.

A Tesco már cáfolta, hogy felforgatná a már ott dolgozó árufeltöltőinek a világát és a jelenlegi több élelmiszeres áruterületre épített munkaköröket összevonná. Decemberig ugyanis az árufeltöltők frissáru, szárazáru és zöldségáru megosztásban dolgoztak (de a honlapon tej szakterületet is fel van tüntetve), és akik ott tevékenykednek már, azok úgy is fognak a cég közlése szerint. A december 3-tól belépőket viszont már egy átfogó munkakörben foglalkoztatják. De a változás mindössze annyi, hogy az áruterületekre bontott munkarend megmarad, csak kiegészül egy ponttal, ami az átirányítás lehetőségét jelenti más áruterületre. De így is azért a lényeg sokat változik.

Kapcsolódó

A Tescóhoz leginkább hasonló Auchannál nincs az élelmiszeres árufeltöltőknél áruterületes megosztás. Az Aldinál sincs ilyen, az árufeltöltő mindent mozgathat. A Lidlnél pedig csak bolti dolgozó munkakör van, aki mindent csinál, még kasszázik is. A nagy áruházláncok egyébként a boltos fizikai dolgozók országos átlagánál - ami most 221 ezer forint - jobban fizetnek.

Nem csak a munkaerőhiány miatt

A korszerű munkaszervezés iránya egyébként pontosan az, amit a tescós szakszervezet kifogásol - állapítja meg a blokkk.com. Az áruházláncoknál ugyanis egyre összetettebb munkaköröket szerveznek, ami lehetővé teszi az árufeltöltők, vagy az eladók, pénztárosok átirányítását, pontosan arra a munkaterületre, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ezt a vásárló is hallhatja, láthatja, például a diszkontokban, de hogy mást is mondjunk, nagy ruházati láncnál is van rá példa, amikor hangosbeszélőn irányítják az eladókat az eladótéren belül például az árufeltöltésről a pénztárba.

Ezek a munkaerő-szervezési megoldások egyébként - igaz, csak szerény mértékben -, de enyhítik is a munkaerőhiányt, no meg persze némi költségmegtakarítást is eredményeznek, hiszen ha jobban mozgatható, szervezhető a munkaerő, adott nagyságú forgalom mellett valamivel kevesebb munkáskézre van szükség. De mielőtt az áruházi dolgozók kizsigerelésére gondolna valaki, példaként megemlítjük a világ nagy autógyártóit, vagy az Ikea-t, akik bizony pontosan a digitális technikák, jobb munkaszervezés miatt leépítéseket terveznek és jelentettek már be. (Az autógyáraknál sokat számít az is, hogy az elektromos autók gyártási folyamata már más, de az eredmény ugyanaz.)

És itt van már a polccímke a multiláncoknál, így a papírfecnik ideje lejáróban. A magyar boltok is egyre több önkiszolgáló pénztárt állítanak be, ami persze munkaerőt takarít meg. Át is lehet őket irányítani, nem csak a digitalizációs technikák miatt, hanem mert a boltos forgalom napközben is folyamatosan hullámzik. Minek könyököljön a pénztáros, ha nincs sok vásárló a boltban, el is küldik időnként árut feltölteni. Így igazából a Tesco semmi mást nem csinál, mint a többiek, sőt, az árufeltöltők munkaszervezésében le is van maradva tőlük. Persze, ezt a szakszervezetnek is be kellene látnia.