Lázár János az április 6-ai kormányinfón jelentette be, hogy hatályon kívül helyezik a kisfogyasztók háztartási kútjaira vonatkozó rendeleteket, amelyek azokat engedélykötelessé tették. Az évi 500 köbméternél nagyobb mennyiséget "ellocsolókra" viszont továbbra is vonatkozik a kötelezés - írja a hvg.hu.
Magyarországon nagyjából 200 ezer őstermelő van, csak Csongrád megyében harmincezer. A félsivatagos Homokhátság Csongrád megyei területén négyezer őstermelő gazdálkodik, Bács-Kiskun megyében 2015-ben 90 ezer őstermelőt regisztráltak. Ha a pár millió forintos árbevételű mikrovállalkozásokkal kifizettetik a kutak milliós engedélyeztetési költségét, és évente több százezer forint vízdíjat is beszednek tőlük, sokan "bezárhatják a boltot", amelyek évtizedeken át családokat tartottak el. Nem csoda, ha aláírásokat kezdtek el gyűjteni a gazdák, tulajdonképpen részben ennek hatására dönthetett úgy a kormány, hogy részleges visszavonulót fúj kút ügyben. Csak éppen a félsivatagon gazdálkodókat hagyták pácban - olvasható a portálon.
Ha minimális pénzt is szednek vízdíjként, akkor is százezres költséget jelent majd. Nem elég a milliós engedélyeztetés, de még meg is sarcolnak bennünket - nyilatkozta egy röszkei gazda a HVG-nek.
Ingyen önözést biztosítunk - ígérte egykor Illés Zoltán volt környezetvédelmi államtitkár, aki a víziközmű társulásokat magánkézből állami kézbe tette át, rábízta azokat a vízügyi igazgatóságokra. Illés még Öntözési Hivatalt is ígért. Évtizedek óta szajkózták a szakemberek a félsivatagos terület vízhiányának megoldásaként, hogy el kell vezetni a csatornákat a parcellákig, víztározókat kell építeni, amelyekben összegyűjtik a felszíni vizeket, majd abból lehet locsolni. Ha ezeket az ígéreteket az állam valóra váltotta volna, akkor nem kellene kutakból locsolni, vagy csak minimális vizet kellene a talajvízből kinyerni - olvasható a portálon.
Sem a területileg illetékes agrárkamara, sem a zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet vezetői nem kívántak nyilatkozni a lapnak kútügyben.