A Spar és a Tesco is bejelentette, hogy legkésőbb 2025-től nem akar olyan tojást árulni, amely ketreces tartásból származik, és nem lenne meglepő, ha a két nagy szereplő példáját hamarosan az összes meghatározó élelmiszerboltlánc követné. A lépés mögött elsősorban nemes arculati okok húzódnak meg, a kiskerláncok ezzel is mutatni szeretnék, hogy elkötelezett hívei az állatjóléti törekvéseknek - kezdi a tojásár jövőjét körbe járó cikkét a G7.
Felmérések szerint a vásárlók jelentős része (különösen Nyugat-Európában) ellenzi a csirkék ketreces tartását. Ennek oka, hogy a zsúfolt csirketartás állatkínzásnak tűnik, valamint az a képzet társul a szabadtartáshoz, hogy a tyúk jobb minőségű tojást ad - még ha ezt egyetlen felmérés sem igazolta még.
A kiskerláncok hat éven belül meghirdetett akciója ezért elég nagy teszt lesz a magyar vásárlóknak és a boltoknak is. Jelenleg nem ismerünk semmilyen megoldást, amellyel ki lehetne küszöbölni a durva áremelkedést, ha a tartók kidobják a ketreceiket. Egy tojó tartásának átlagos éves összköltsége ma 13,62 euró (4500 forint), szabad tartásban azonban 17,42 euró (5800 forint), biotartásban pedig 28,6 euróra ugrik (9500 forint) - áll még a G7 cikkében, amely szerint egy tojásra leosztva a tartásbeli különbség azt jelenti, hogy a jelenlegi árakon 40 forintos tojás egy pillanat alatt 80 forintra drágul.
A helyzet pedig az, hogy a tartók bevételei nem növekednek, csak kigazdálkodják a többlet költségeket, miközben a láncok nyeresége sem nő. Ők viszont legalább nullán vannak, miközben a változást kiprovokáló fogyasztók fizethetnek kétszer annyit.
Viszont bár a tyúkok vidámabbak lehetnek szabadtartásban, de környezetvédelmi szempontból lehet, hogy rosszabb lesz a helyzet. "A ketrecben tartott tyúkok takarmányának megtermeléséhez 5,7 négyzetméter kell, hogy egy kilogramm tojást tojjanak, a kifutós, biotartásban lévő tyúkok azonban többet mozognak, többet esznek, ezért nekik 7 négyzetméteren megtermelt takarmánymennyiségre van szükségük ugyanehhez a teljesítményhez" - veti fel a portál.