A Tokaj Oremus a tokaji borvidék egyik leghíresebb birtoka. A százhektáros, Tolcsva központtal működő borászat vezetője Bacsó András, aki évtizedek óta elismert és megbecsült szakember. Idehaza a borászok már évekkel ezelőtt pajzsra emelték (Borászok borásza 2016-ban), de a reflektorfényt nem kereső birtokigazgatót vélhetően az európai borpiac szereplőinek sem kell már bemutatni. A 27 éve tartó munkája azonban a napokban véget ért, a birtokigazgató nyugdíjba megy. A vezetőváltásról és az Oremus jövőjéről tartottak szűk körű online sajtótájékoztatót a birtok spanyol tulajdonosai.
Pablo Álverez elismeréssel szólt az Oremus eddigi eredményeiről, és méltatta Bacsó András munkáját: "Felemelő, bár tagadhatatlanul szomorú pillanat ez, hiszen csodálatos munkát végeztünk együtt az eltelt 27 évben. Köszönöm neki, hogy a birtokot ilyen magas szintre emelte, és visszaadta az itt születő boroknak azt a rangot és ismertséget, amely hajdan a tokaji borokat övezte. Meggyőződésem, hogy András soha nem lesz képes valóban befejezni ezt a munkát, (...) személyisége és felbecsülhetetlen szakmai tapasztalata komoly érték számunkra, ezért tanácsadóként továbbra is a mi kis családunk része marad".
A vezető távozása nem meglepetés, tavaly májusban, a Napi.hu-nak adott interjújában elmondta: úgy készült, hogy 2020 márciusában nyugdíjba megy és érkezik az utódja. A koronavírus-járvány, illetve annak az utazásokra, valamint a munkaügyi feladatok elvégezhetőségére vonatkozó következményei miatt azonban ezt a tervet törölni kellett. A tulajdonossal telefonon egyeztetve, egyetértettek abban, hogy"... olyan szituációba kerültünk, ahol nem szabad hirtelen, illetve: nem megfelelő alapozottságú döntést hozni. Ezért arra kért, hogy ha lehet, akkor maradjak még egy fél évet a helyemen" - mondta akkor. Azt is magától értetődőnek tartotta, hogy a pandémiás helyzet elhúzódása miatt a fél évből végül majdnem egy egész év lett. Így viszont a birtokon befejezték nemcsak a tavalyi szüretet, hanem az egész évet is.
Az alapító, a birodalom
Az egykori Tokaji Borkombinát éléről érkező szakember keze alatt a spanyolok által Tolcsván alapított Tokaj Oremus már az ezredforduló előtt is meghatározóvá, majd egyre inkább megkerülhetetetlen tényezővé vált a prémiumkategóriás tokaji borok piacán. Bacsót azonban sokan, évekig támadták amiatt, hogy a privatizáció idején is nyíltan támogatta a külföldi tulajdonosok és tőke Tokaj-hegyaljai misszióját. Tudta, hogy igaza volt, és azt is, hogy az idő őt igazolja majd. Erről korábban így nyilatkozott:
"A borkombinát élén az volt az alapfilozófiám, hogy Tokaj-Hegyalján birtokrevitalizációt kell végezni, mert nem lehet tovább cipelni a régi, nagy, monopoljellegű konstrukciót. Biztosan van, aki úgy gondolja, hogy ennek során úgymond "kiárultam" a jó területeket, de ez nem igaz. A mából visszanézve is látni kell, hogy egy beruházó értéket, illetve: értékteremtési lehetőséget akar kapni - a legjobbat, ami a pénzéért elérhető. Az idő pedig igazolta a külföldi tulajdonba került birtokokat, az Oremust, a Hétszőlőt, a Degenfeldet és még egy sor más nagybirtokot: reális cél volt, hogy Hegyalján az újjászervezett birtokok egymással konkurálva fejlődjenek, és ennek révén a borminőségben egy teljesen új szintre emelkedjenek".
Bacsó András volt az egyik fő hajtóereje annak a borvidéki változásnak is, amely megújította a tokaji borokat - elsőként az aszút. Ahogyan azt már-már történészi tárgyilagossággal a Rubicon megírta: az új borképben "az aszúsodás összetéveszthetetlen illata mellett intenzív virág- és gyümölcsillatokat mutató új aszú körül majd egy évtizeden át dúltak a viták, melyeket az elképesztő borminőség és a piac visszajelzése döntött el az új stílus javára. Az új stilisztikai paradigma áttört, ma már vitán felül ez a mainstream tokaji aszú stílusa, soha nem látott illat- és aromagazdagsággal, ismét a világ legjobb borai közé emelve a tokajit". Ennek egyik konzekvens példáját éppen az Oremus nyújtotta, ahol az aszút követően a teljes termékskálát átalakították és újraformálták.
A birtokon szisztematikus építkezés zajlott; az elmúlt két és fél évtizedben a dűlőkben szinte teljesen újratelepítették a szőlőt, a tolcsvai ültetvényterületek és a névadó sátoraljaújhelyi Oremus dűlő mellett Olaszliszkán, Bodrogkeresztúron és Tokajban vásárolt területekkel növelték a birtok méretét. A 100 hektáros birtokon teljes önálló tevékenységre rendezkedtek be: saját feldolgozó, privát labor, modern pince és hűtőház, illetve saját csomagoló-raktározó rendszer is van a Tolcsván. Az Oremus ma úgy ad 60 családnak megélhetést a térségben, hogy az utóbbi években arra is sok energiát fordítottak, hogy több fiatal, akár külföldre került szakembert hazacsalogassanak. Az Oremus borainak viszont több mint 70 százaléka Magyarországon kívül talál vevőre.
"Ezt a birtokot három erő mozgatja. Az egyik a több száz éve állandó tokaji terroir, a másik a föld alatt húzódó régi és új pincék együttese, a harmadik pedig maga az ember" - fogalmzott leköszönő beszédében Bacsó András, hozzátéve, hogy eljött az a pillanat, "amikor célszerű átadni a feladatokat a fiataloknak".
Az új ember
A sajtótájékoztatón ugyancsak Pablo Álverez mutatta be a birtok új vezetőit. Csak az egyikük volt ismeretlen a nyilvánosság számára, hiszen a Tempos Vega Sicilia eddigi kereskedelmi vezetője, Antonio Menéndez már régóta a cégnél dolgozik. Ő lett a spanyol tulajdonú cégcsoport vezérigazgatója - vagyis a négy spanyolországi birtok mellett ő lett az Oremus vezérigazgatója is. A Tempos Vega Sicilia vezetősége úgy látta jónak, hogy eztán ő feleljen a nemzetközi kommunikációért és a nemzetközi kereskedelemért.
A Tolcsván, helyben végzendő birtokirányítási és igazgatási feladatokra, a cégvezetésre viszont nem találtak ilyen könnyen megfelelő embert. Több forrásból úgy értesültünk, hogy a posztra a nemzetközi fejvadász cég megbízottai jó néhány, "akár szabaddá is tehető" szakembert ajánlottak be a tokaji borvidékről is a spanyoloknak (köztük például Molnár Pétert, a borvidék hegyközségi tanácsának elnökét, a Patricius Borház vezetőjét és Győrffy Andrást, a Grand Tokaj Zrt. kereskedelmi és marketingvezetőjét is), de a több fordulós szelektálás végén egy fiatal szakember, Kindl Róbert lett a befutó.
"Egy évig tartott, amíg megtaláltuk azt, akivel kapcsolatban valóban úgy érezzük: alkalmas rá, hogy Bacsó András örökségét továbbvigye, meghatározza az Oremus jövőjét, és elérje a céljainkat" - mondta róla Antonio Menéndez.
A LinkedIn profilján magát sokoldalú és tapasztalt boripari szakemberként definiáló Kindl Róbert külkereskedelmi és közgazdasági területről sodródott a borok közelébe. A Londoni Egyetemen nemzetközi kapcsolatok szakon tanult 2005-ben, amikor a tanulás mellett egy nagy presztízsű borkereskedőnél kezdett dolgozni. Innen, némi kitérő után költözött Új-Zélandra, ahol több jó nevű borászati cégnél (Passage Rock, Goldie, Delegat) is megfordult, miközben az Auckland-i Egyetem posztgraduális képzésén borászati tudományokat tanult. Lediplomázott, a Unison borászat termelési vezetője, majd a Detlef Michaelsen szőlészeti-borászati tanácsadója lett.
Miután 9 év után családjával hazaköltözött, 2015 márciusától nem egészen két évig a Tokaj Kereskedőháznál - mely ez idő alatt Grand Tokajra változtatta nevét - business development managerként (vagyis: új területek értékesítési és marketingfeladatainak ellátására) alkalmazták. Sok sikerben azonban nem volt része, mivel az állami céghez arra a feladatra, hogy a Szegiben lévő óriási méretű, kihasználhatatlan pincerendszer idegenforgalmi célú átalakítását kidolgozza, a lehető legrosszabbkor érkezett.
A Tokaj Kereskedőháznál ebben az időszakban többször is drasztikusan átalakult a cégvezetés, megfeneklett, majd leállt a nagy lendülettel indított állami fejlesztés. Kindl a munkaszerződését még a Király Enikő vezette cégnél írta alá (aki éppen ekkor vezényelte le a Tokaj Kereskedőház legradikálisabb és botrányos létszámcsökkentését, melynek végére kirúgta a dolgozók negyedét). Majd 2015 novemberében már a marketingigazgatóból vezetővé előléptetett Szappanos Péter vált a munkáltatójává, akit még a következő szüret előtt elküldtek, hogy a helyére a korábban egyszer már leváltott, de jelenleg is regnáló vezető, Goreczky Gergely kerüljön.
A Grand Tokajban a Szegi-projekt máig nem jutott túl messzire, Kindl Róbert viszont az energiáit az elmúlt négy évben már Balaton környéki szőlészeti és idegenforgalmi feladatokra fordította. Tavaly nyáron a Tihanyi-félsziget tövében, a pécselyi Sentio Kft. szőlészeti vezetőjeként találta meg a fejvadászcég, és decemberben kapta meg az állásajánlatot az Oremustól. Arról nincs hivatalos információ, hogy a Budapesten élő új vezető a térségbe költözik -e, vagy mennyi időt tölt majd a birtok tolcsvai központjában. De a birtok mérete, valamint a spanyol tulajdonos bor-, és márkafilozófiája inkább azt erősíti, hogy az új cégvezetőnek mostantól "mindig jelen kell lennie".
Az elszámolt jóslat
Amikor 2004-ben, a Magyar Narancs akkori tokaji szüreti körképében megkérdezte Bacsó Andrást: mikor érik majd be a munkájuk gyümölcse, azt jósolta, hogy "talán 20 év múlva térülhetnek meg igazán a beruházások - akkor, ha az Oremus márkanévvel egy világhírû tokaji bornak lesz a gazdája". Most már bizonyos, hogy ebben a borász kicsit tévedett. Nemcsak azért, mert az előzetes üzleti értékelések azt sejtetik, hogy a rendkívül jó szüret mellett a birtok 2020-ban egész fennállása legsikeresebb és legeredményesebb évét zárhatta (főként a külföldi borpiacokról az év utolsó harmadában érkező rekordmegrendeléseknek köszönhetően), hanem azért is, mert az Oremus a jövendölt 20 évnél picit hamarabb megvalósította a tokaji borászok egyik nagy-nagy álmát is. Elsőként sikerült egy magyar száraz fehér bort nemzetközi mércével mérten is szenzációssá tenniük.
A borvilág egyik meghatározó, ínyencek és borkereskedők által iránytűként is használt listáján, a Wine Spectator Top100-on ott van a 2018-as évjártú Mandolás. Az Oremus száraz furmintját a listán a 92. helyre rangsorolták. A szofisztikált leírásnál ("a Jonagold alma érett és lédús jegyei, a méhviasz, a metélőhagyma virága és a mandulahéj árnyalataival rétegződnek" benne, hogy jól metszett, közepes testű, enyhén sós lecsengésű bor) fontosabb annak érzékeltetése, hogy mit is jelent ez a helyezés.
A Wine Spectator igen kifinomult válogatási rendszerrel dolgozik: az értékelőcsapat minden évben szisztematikusan jut el a legjobb száz tételig. Mintegy 18 000 bor közül választják ki a legjobbakat - vak kóstolással. A Top100-ba beválogatott tételek végső sorrendjét azonban további négy szempont határozza meg. Fontos a bor minősége; az ára; az, hogy mennyire elérhető a bor az Egyesült Államokban (vagyis: milyen üzletekben található meg); és végül az úgynevezett X-faktor, mely azt hivatott rangsorolni, hogy "az adott bor mit ölel magába a bor lényegéből, a hagyományából és a történetéből".
Abban, hogy az Oremus birtokborként kezelt, borként és márkaként is lépésről-lépésre felépített Mandolása ide juthatott, eddig mintegy 20 év munkája van. Bacsó András mesébe illő Oremus-hagyatéka azonban éppen az, hogy a 2018-as évjáratot már nem ő, hanem az évek óta a birtok borászaként dolgozó ifj. Bacsó András készítette el.