A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Több márkakereskedő szerint sajátos módszerekkel igyekezett nehéz helyzetbe hozni, esetenként ellehetetleníteni egyes jól menő vidéki szalonokat az Opel Southeast Europe Autóforgalmazó Kft. − a márka magyarországi importőre − korábbi vezérigazgatója. Számos, lapunknak nyilatkozó kereskedő szerint okkal feltételezik, hogy a válság kitörését követően "közelálló" cégeknek kezdték el átjátszani a jól bejáratott egységeket. Az importőr az ügyben lapunk többszöri megkeresésére sem kívánt nyilatkozni.

Opel Southeast Europe Autóforgalmazó Kft. eredményei

Az Opel Southeast Europe Autóforgalmazó Kft. tavaly 143,2 milliárd forint nettó értékesítési árbevételt ért el, az előző évinél 16 milliárd forinttal többet. A belföldi értékesítés 4 milliárd forinttal, 23,1 milliárdra, az export pedig mintegy 13 milliárd forinttal, 120,1 milliárdra emelkedett 2010-hez képest (utóbbi a Közép- és Délkelet-Európába, a Baltikumba, a volt FÁK-országokba, valamint a cseh és szlovák piacra irányuló értékesítést jelenti). A társaság üzemi szinten több mint kétszeresére, 2,04 milliárd forintra javította nyereségét tavaly, mérleg szerinti eredménye azonban a 2010-es 944,8 milliós nyereség után 315,2 milliós veszteséget mutat, a vállalat 2,5 milliárd forint osztalékot fizet tulajdonosának.

Úgy tudjuk, hogy a válság előtt még szép eredményeket felmutató magyarországi Opel-dealerek az árbevétel-arányos eredmény alapján Európa sereghajtói közé kerültek. A 2010-es adatok szerint például mínusz 1,6 százalékos rátával az utolsó helyen álltak a kontinensen, de tavaly is 0,6 százalékos árbevétel-arányos veszteséget produkáltak.

Kapcsolódó

Veszteségek, eladósodás és egy sajátos ajánlat

A kereskedők és az importőr viszonya 2008-ban kezdett megromlani. Ekkor az importőr egy jelentősebb tételt osztott szét a szalonok között (összesen 1000−1500 darabot), azokra terhelve a finanszírozást. A kibontakozó válságidőszakban ez hatalmas veszteségekhez és eladósodáshoz vezetett, ráadásul "készletkiszórás" nélkül a veszteségek a végső szám negyedét sem érték volna el − fogalmazott Kozlovszky László, a Klassz-Autó Kft. és a Kozlo-Plast Kft. tulajdonosa, debreceni Opel-kereskedő, aki maga is 117 autót kapott akkor, az említett konstrukcióban.


Havi Opel-eladások (2012, darab)

januárfebruármárciusáprilis
Budapest365355419418
Vidék211182180178
Összesen576537599596
Forrás: Datahouse

 

A gépkocsik ellenértékét 30 napon belül ki kellett fizetniük a cégeknek − függetlenül attól, hogy eladták-e a járműveket vagy sem. A piac megtorpanását jellemzi, hogy a debreceni kereskedő végül 2011 végén adta el a flotta utolsó darabját. Kozlovszky szerződését pedig időközben az eladási darabszám-elvárások elmaradására hivatkozva 2010 februárjában megszüntették. Más kereskedőkhöz hasonlóan ő is sajátos kivásárlási ajánlatként értékelte, hogy a szerződés újraindításának feltételeként szóban azt kötötték ki, hogy saját cége 51 százalékos üzletrészét adja át egy másik vállalkozásnak.

Süveges Árpád, a többek közt a Pécsett szalont üzemeltető Gemenc-cégcsoport tulajdonosa is úgy érezte, hogy megpróbálták cégei működését ellehetetleníteni, hogy így szerezzenek piacot egy másik kereskedőcsoportnak. Az ilyen törekvéseknek a kereskedők szerint megfelelő alapot adott, hogy a legtöbb szalon a válság miatt nehéz helyzetbe került, egyre többeknek okozott nehézséget − devizaalapú − hiteleik törlesztése.

A GM pénzügyi háttércége éppen a válság kezdetekor vonult ki Magyarországról, így más márkákkal ellentétben nem volt mód kedvezőbb finanszírozási konstrukciók igénybevételére. Több lapunknak nyilatkozó szalontulajdonos sérelmezte, hogy autómegrendeléseiket nem vagy nem a megfelelő időben teljesítette az importőr (ez pedig az ügyfeleknél bizalmi válságot okozott), illetve számos − az érintettek szerint kétes hátterű − ellenőrzés és ezekből adódó tízmilliós büntetések nehezítették helyzetüket. Ezt követően többen nehezen magyarázhatónak nevezték a márkakereskedői szerződésük megszüntetését.

Süvegesnek ugyan a finanszírozó bankkal való megegyezésnek köszönhetően sikerült stabilizálnia cégei helyzetét (2011 nyarán), márkakereskedői jogosultságát mégis elveszítette. A jogi üggyé formálódott esetben a bíróság azonban − ideiglenes intézkedésként − a Gemenc Autócentrum Kft.-vel a megállapodás fenntartását rendelte el a felmondás jogszerűségének vizsgálata idejére.

Ezt benézték?

A magyarországi autós vezérképviseletek nem mérték fel megfelelően az itthoni viszonyokat. Sem az autószalonok méretére vonatkozóan, sem a működtetők beruházási szükségletei szempontjából − véli Mihalics Géza kaposvári kereskedő, a felszámolás alatt álló M. G. Autó Kft. tulajdonosa. A vezérképviseleti előírások több száz millió forintos beruházássorozatra kötelezték a kereskedőket, függetlenül attól, hogy fővárosi vagy vidéki szalonról volt szó.

Egy, a válság előtt befejezett beruházás miatt lehetetlenült el Szuna József, az egyik legnagyobb Opel-kereskedő székesfehérvári vállalkozása is. A 2007-es, az akkori Opel-vezetés által mintaprojektként szorgalmazott és hathatós közreműködésével készült 440 milliós fejlesztés egy öt GM-márkát forgalmazó egység létrehozását célozta, az építést teljes egészében a kereskedő cég, az Index-Trade Kft. finanszírozta. A márkakereskedők által sérelmezett lépéseket végrehajtó, 2008-tól regnáló vezérkar azonban Szuna szerint már megvonta a támogatást. A tulajdonosok által létrehozott új cég, a Szuna Fehérvár Kft. 2009 decemberében írt alá szerződést az importőrrel Opel és Chevrolet forgalmazására, Szuna szerint azonban e szerződés opeles része − annak ellenére, hogy a magyar és regionális vezetők is aláírták − ismeretlen okból nem lépett hatályba.

 

Opel-adatok (január-június)

Új forgalomba helyezés (darab)Piaci rész (%)
2012319611,50
2011267611,55
201020889,70
2009472911,90
Forrás: Datahouse

 

A szerződésbontási indokként gyakran említett értékesítési elvárásokkal kapcsolatban is vita alakult ki a − főként vidéki − kereskedők és a központ között. Az összeladások 50−70 százalékát az elmúlt időszakban a budapesti szalonok adták, a vidékiek ezért aránytalannak érezték az előírásokat (a kereskedők szerint az országos összeladás arányában azonos elvárást fogalmaztak meg minden egyes kereskedővel szemben, függetlenül attól, hogy az a fővárosban vagy vidéken működött − holott a flottaértékesítés zöme hagyományosan Budapesten koncentrálódik).

A magyarországi Opel-márkakereskedők 2009−2010-ben az egyik legnagyobb veszteséget szenvedték el Európában, egyes vidéki településeken a szalononként havi 40-50 darabos eladások 5-6-ra is zuhanhattak. A márkakereskedők szerint a német anyacég nem feltétlenül értesült a hálózat és az importőr megromlott viszonyáról, számára ugyanis az elsődleges szempont a piaci rész fenntartása, ami az eladások 70-80 százalékát adó flottaeladásokkal a vidéki szalonok nélkül is teljesíthető.