Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke tavaly a G7-nek 30-35 ezer főre becsülte az ágazatokból hiányzó emberek számát. Megkeresésünkre most azt mondta, ez a szám 20-25 ezer körül lehet, ami tehát a hiány mérsékelt enyhülését jelenti. A hiány enyhüléséhez az is hozzájárul, hogy az iparági kínálat is messze elmarad a járvány előtti szinttől.
A KSH adatai szerint 2021 nyarán például nagyjából 890 szálloda működött az országban közel 53 ezer szobával, ami 200-al, illetve 9 ezer szobával kevesebb, mint a 2017-es csúcskapacitás. De a közösségi szálláshelyek kategóriájában például még ennél is nagyobb volt a visszaesés. Az éttermek ehhez képest jobban bírták a járványt a statisztikák szerint, a visszaesés ebben a kategóriában csak hatszázalékos volt 2015-höz képest, így tavaly csaknem 24 ezer étterem működött országosan.
Jobb bérek kellenének
Idén az iparágban átlagosan 12-13 százalék volt a béremelések nagysága az ágazatban, értelemszerűen ennél a szintnél kisebb és nagyobb emelésekről is hallottunk, de a beszámolók szerint az idei év elején jóval nagyobb emelések voltak, mint tavaly ilyenkor. Ha ezt a szintet a vállalatok nem érték el, Baldauf szerint a munkaerő elvesztését kockáztatták. Amikor májusban egyértelművé vált, hogy magas lesz idén az infláció, sok helyen jelentettek be 5-6 százalékos pótlólagos béremelést.
Ahhoz ugyanakkor, hogy a munkavállalói létszám megközelítse a járvány előtti szintet, nemcsak a reálértéket tartó, hanem más iparágak bérnövekedését is meghaladó emelésekre lenne szükség, ami különösen nehéz helyzetbe hozza az érintett ágazatokat. A KSH adatai szerint 2020. januárhoz képest a szálláshely-szolgáltatási iparágban és a vendéglátásban nőttek a legkevésbé a bérek azokhoz az iparágakhoz képest, amikbe iparági információk alapján elvándoroltak a dolgozók (sokan mentek például sofőrnek logisztikai cégekhez vagy bolti eladónak, de az építőipar is sokakat szívott fel).