Ahogy újra gyorsítópályára került a magyar gazdaság és felpörgött az ingatlanpiac, egyre gyakrabban kerül elő a sokszor a bankok milliárdos veszteségei kapcsán használt kifejezés: a projektfinanszírozás. Mi változott meg ilyen látványosan?

A leggyakrabban citált definíció szerint a projektfinanszírozás nem más, mint egy gazdasági egység finanszírozása, amelyre a hitelező úgy tekint, hogy elsősorban annak jövőbeli pénzáramlása és jövedelme szolgál a kölcsön visszafizetésének forrásául, vagyontárgyai pedig a kölcsön biztosítékául. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hitelezésnél a bank elsősorban a projekt jövedelmezőségét veszi számításba.

A projektfinanszírozás előnye, hogy segítségével olyan beruházásokat is meg lehet valósítani a magas tőkeáttétel miatt, amelyeket hagyományos vállalati hitelezés keretében a bankok nem finanszíroznának. A magas tőkeáttétel azonban magas kockázatot is jelent, amely miatt ez a finanszírozási forma hagyományosan igen érzékenyen reagál a válsághelyzetekre - ahogy a magyar példa is mutatja.

Alapvető változás történt

A válság előtti években a projekthitelezés gyors és komoly bevételi forrást jelentett a hitelező bankok számára, ám a túlzott kockázatvállalás és a válság okozta projektbedőlések nyomán komoly veszteségek forrásává vált. Az utóbbi években azonban látványos változások történtek és a rossz portfóliók csökkenni kezdtek.

Az újra erőre kapó projektfinanszírozás számára természetes döntés volt - a forrásbőség, az alacsony kamatszint és a jelentősnek tűnő hozamprémiumok okán - a budapesti ingatlanpiachoz kapcsolódni. Itt egyaránt szóba jöttek a prémium irodaház-fejlesztések, a bevásárlóközpontok megvásárlása vagy nagyobb lakópark-beruházások finanszírozása.

A napenergia lesz az egyik nagy dobás

E különleges finanszírozási területnek azonban több más, kevésbé ismert, ám érdekes és fontos területei is vannak - mondta Kereskényi Péter, a Raiffeisen Bank igazgatója, az ingatlan, akvizíció és szindikált finanszírozási terület vezetője a Napi.hu-nak. A pénzintézet a projektfinanszírozási szektor egyik legnagyobb szereplője, vállalati hitelportfóliója meghaladja a 620 milliárd forintot.

A magyarországi megújulóenergia-szektorban napjainkra beruházási boomot generált a szabályozó az 500 kilowatt alatti naperőműpiacon. Miután az Energiahivatal elfogadta a 2016 végén beadott kötelező átvételi (kát) kérelmek túlnyomó részét, ezek összesen több mint két gigawatt kapacitásra vonatkoznak. Az iparági becslések szerint ezek körülbelül 30-50 százaléka (azaz 600-900 megawatt) valósul meg - a túlnyomó többségük 2017-2018-ban, a maradék pedig 2019-ben. Ez látványos változás lesz, mivel 2016-ban a napenergia-termelési kapacitás Magyarországon csupán 225 megawattra rúgott.

Márpedig az, hogy a magyar állam kötelező átvétellel támogatja a megfelelően pályázó energiatermelőket, stabilnak tűnő hosszú távú hozammal kecsegtet. Az érdeklődő bankok számára a meggyőző szakmai háttérrel és üzleti múlttal rendelkező beruházók egy új finanszírozási területet jelentenek.

Komoly kihívás a generációváltás

A jelenleg is sikeres, közepes méretű családi vállalkozások jelentős része a rendszerváltást követő időszakban indult, azaz immár 20-25 évesek. Nem csoda hogy e cégek jelentős részénél már felmerült, vagy a következő egy-öt évben válik aktuálissá a nagy kérdés: a vállalkozás megmaradjon-e család tulajdonában és jöjjön a következő generáció, vagy pedig érdemes inkább a cég eladásában gondolkodni. Egy ilyen dilemma eldöntése és a váltás levezénylése pedig a gazdaság és a finanszírozó pénzintézetek számára egyaránt igen fontos.

Már több olyan középvállalkozás tulajdonosváltásának finanszírozását működtünk közre, amikor a cégvezető-tulajdonos pénzügyi befektetőnek értékesítette cégét. Az ilyen típusú tranzakciók egy lehetséges megoldást jelenthetnek ugyanis a családi cégek generációváltásának problémájára - tette hozzá Kereskényi.

Amikor összefognak a bankok

A nagyvállalatok és a tőkeintenzív középvállalatok finanszírozásánál újra egyre népszerűbb megoldás az egyszerre több bank által nyújtott klub- és szindikált hitelek alkalmazása. A sokszereplős finanszírozásnak mind a bankok, mind a hitelfelvevők oldaláról számos előnye van. E megoldással elérhető például, hogy a bankok olyan összegű hitel nyújtásában is szerepet vállaljanak, amelyet a hitelkihelyezési limitjük miatt önállóan nem lennének képesek nyújtani. Hasznos olyankor is, amikor a bank új ügyféllel kerül kapcsolatba, vagy az adott területen nincsen elegendő tapasztalata - így pedig az önálló hitelnyújtást túlzottan kockázatosnak találja. A hitelfelvevő oldaláról is előnyös a sokszereplős hitelnyújtás, hiszen több bank között oszlik meg a hitelösszeg, viszont csak egyetlen bankkal kell szerződést kötnie és kommunikálnia.

A Raiffeisen az ilyen hitelekhez kapcsolódóan többek között fizető- és biztosítéki ügynöki feladatokat is ellát. Egyúttal többször vállalunk szervezői vagy koordinátori feladatokat is, melynek keretében a szerződések előkészítésében veszünk le terhet mind a hitelezők, mind a közös ügyfelünk válláról - sorolta a bank igazgatója.

Az írás a Raiffeisen Bank Zrt. támogatásával készült.

(Címlapkép forrása: Unsplash.com.)