Bár messziről indultunk, egy ideje érezhető a javulás, aminek köszönhetően egyre több cég alkalmaz tanácsadókat - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO Consulting partnere. Véleménye szerint ugyanakkor a Magyarországon és a régióban a főképp állami és önkormányzati szerveknél a milliós vagy akár a milliárdos tanácsadási szerződések "lejáratták a fogalmat", de ennek semmi köze a klasszikus értelemben vett üzleti tanácsadáshoz.

Mindezek ellenére az üzleti tanácsadó mára már kikerülhetetlen szereplővé vált a nagyvállalatoknál, azonban a kis- és középvállalatoknál továbbra is komolyak az előítéletek: a tanácsadó nem vállal felelősséget a tetteiért, mindenbe beleszól, drága, ráadásul a végeredmény sem érdekli - fogalmazott Gyurácz, aki szerint ugyanakkor van néhány szektor, mint például az ICT-piac, ahol már nyugatias az üzleti kultúra, azaz nem félnek a szakértők alkalmazásától.

A vállalatok legtöbb esetben projekt alapon (38 százalék), illetve konkrét probléma esetén veszik igénybe a tanácsadók szolgáltatásait, míg a megkérdezetteknek 16 százaléka egyáltalán nem bíz meg tanácsadókat - áll egy tavaly publikált felmérésben. Az Országos Humánmenedzsment Egyesület Tanácsadói tagozatának megbízásából készült felmérés szerint a tanácsadók kiválasztásánál a szakmai tapasztalat és az ár-érték arány (egyaránt 81 százalék) a legfontosabb, ezt követi rugalmasság (79 százalék), a referencia (70 százalék) és a személyes ajánlás (61 százalék). Érdekesség, hogy a nemzetközi ismeret, tapasztalat csak a megkérdezettek alig negyedének volt fontos szempont.

Sokan költségcsökkentés miatt nem alkalmaznak tanácsadót

Az M27 ABSOLVO partnere szerint egy cégnek akkor érdemes tanácsadóhoz fordulnia, ha attól legalább középtávú megtérülés vár, hiszen ritka az olyan eset, hogy egy segítő azonnali eredményeket tudjon felmutatni. Az OHE felmérése szerint a tanácsadók értékelése során a HR vezetők annak munkáját, ár-érték arányát, a probléma megoldási képességét nézik, de fontos szempont az alkalmazhatóság, a hatékonyság és az elégedettség is, míg - talán valamennyire meglepő módon - az újszerűséget és a határidők betartását nem tekintik kellően fontosnak

Ugyanakkor a legtöbben úgy vélekednek, hogy a tanácsadóknak sokkal személyre (cégekre) szabottabb, rugalmasabb, szakmaibb szolgáltatást kellene nyújtaniuk, így a válaszadók jelentős százaléka a gyakorlatiasság, szervezettség, szorosabb együttműködés, ügyfélközpontúság, visszajelzés témakörében látja a tanácsadók fejlődésének útját. Ennek megfelelően kevesen mondták azt a megkérdezett HR vezetők közül, hogy teljesen meg vannak elégedve a tanácsadók felkészültségi szintjével, nem szükséges fejlődésükre további energiát fordítani.

Mindezzel párhuzamosan azt is figyelembe kell venni, hogy mitől esünk el, ha eltekintünk a tanácsadótól: ilyenkor általában egy belső kolléga végzi el ezeket a feladatokat, ám az a dolgozó, akinek megvan a megfelelő képesítése erre, általában nem a legalacsonyabb bérkategóriába tartozik, ráadásul ha nem válik be, akkor sokkal kényelmetlenebb megszabadulni tőle, mint egy szerződéses tanácsadótól - mondta Gyurácz. Ez a jelenség különben részben a válság hatása is volt, amikor a költségcsökkentés keretében először a külsősöktől váltak meg az érintettek; igaz, a recesszió hatására megjelent egy másfajta trend is, hiszen voltak, akik növekedési lehetőséget láttak a megváltozott helyzetben és bátrabban mertek tanácsadóhoz nyúlni.

Az OHE kutatása szerint összességében a megkérdezettek 79 százaléka rendelkezik pozitív tapasztalattal a tanácsadókkal kapcsolatban. Ez konkrétan a sikeres tréningeket, a hatékonyságot, a hozzáértést, rugalmasságot, precizitást és a pontosságot jelenti számukra, míg többen az új ötleteket, információkat, az ügyfélközpontúságot és a személyre szabottságot díjazták.

Jól megírt szerződés kell

Ahhoz, hogy egy tanácsadó sikeres legyen, a szerződésben pontosan meg kell határozni, hogy az adott cégben mit várnak el pontosan tőle - véli Gyurácz, majd hozzátette, hogy ebben magának a tanácsadónak is van szerepe, hogy olyan, jól körülhatárolt dolgokat ígérjen, ami teljesíthető.

Manapság egyre gyakrabban előfordul, hogy úgy írják meg a szerződést, hogy a tanácsadó csak akkor kap pénz, ha sikerül elérni az eredményeket; márpedig ez olyan, mintha tulajdonos lenne a vállalkozásban - mondta az M27 ABSOLVO partnere. A szakember negatív trendnek nevezte ezt a folyamatot, mondván egy tanácsadó nem tud tulajdonos lenni az összes cégben ahol dolgozik, ez a modell nem életképes, ahogy az sem, ha méretezhető a sikerdíj. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy a tanácsadó egy nagyobb projektbe vág bele annak érdekében, hogy neki több jusson, holott a cég szempontjából nézve egy kisebb fejlesztés fenntarthatóbb lett volna.

Természetesen az is benne van a pakliban, hogy nem jön be az adott tanács - mondta Gyurácz, aki szerint bár ilyen esetben kárpótlás jogi értelemben nem létezik, üzleti értelemben viszont egyre többen igyekeznek kompenzálni: ezt lehet úgy is, hogy a következő megbízást olcsóbban, vagy akár ingyen vállalják.