A kormány honlapján megjelent tervezet mindenekelőtt meghatározza az üzleti titok és a know-how fogalmát.
Leegyszerűsítve az üzleti titok a gazdasági tevékenység során keletkezett vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása az érintett érdekében áll.
A know-how viszont azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása. A know-how az üzleti titokkal azonos védelemben részesül. A know-how egy termékből megfelelő szakértelemmel "vissza fejthető", ezt azonban a tulajdonosa szerződésben megtilthatja a vásárlójának.
Jelenleg az üzleti titok védelmét az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. Ez a törvény mint személyhez fűződő jogot védi az üzleti titkot, míg a külön törvény tervezete vagyoni jognak tartja azt. (Az új törvény elfogadásával a jelenlegi szabályok kikerülnek a Ptk.-ból).
A tervezet kiemeli, hogy az üzleti titok jogosultja az üzleti titokhoz fűződő jogokat - egészben, vagy részben - átruházhatja, továbbá az üzleti titok hasznosítására harmadik személy számára engedélyt adhat.
Nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének - egyebek mellett - az, amikor a munkavállaló a jogszerűen megszerzett üzleti titkot a képviselőjével - a konzultációs jog gyakorlása miatt - megosztja. Szintén nem jelenti az üzleti titok megsértését, annak a véleménynyilvánításhoz, a tájékozódáshoz, valamint a sajtó szabadságához, és sokszínűsége védelméhez fűződő jogok gyakorlása során történő felfedése, de csak a törvényes korlátok között, és a nyilvánosság gyakorlásához szükséges mértékben.
A tervezet részletesen szabályozza az üzleti titok megsértése miatt folyó perek eljárási szabályait is. Így például az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésével összefüggő polgári peres eljárásban a felek, az ügyész és más perbeli személy, valamint képviselőik, továbbá a bírósági alkalmazottak megismerhetik az üzleti titkot, de kötelesek azt megtartani.
A bíróság szankcióként alkalmazhatja, a jogsértéssel előállított termékek elkobzását. A jogsértő termék kereskedelmi forgalomból történő kivonásának elrendelésekor a bíróság - az üzleti titok jogosultjának kérelmére - elrendelheti a terméknek jótékonysági tevékenységet ellátó civil szervezet számára történő átadását.
A bíróság bírságot is kiszabhat. Amennyiben a jogsértő a bíróság által kiszabott végrehajtási bírságot nem fizeti meg, a bíróság a bírságot többször is kiszabhatja.