Vasárnap este kezdte el publikálni az International Consortium of Investigative Journalists (Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma - ICIJ) azokat a tényfeltáró anyagokat, amelyekből kiderül, hogy a világ vezető politikusai és cégei hogyan használják ki az offshore-ozásban rejlő lehetőségeket. A Süddeutsche Zeitunghoz a Panama Papers után most az Appleby és Estera nevű, offshore cégek létrehozásával és tanácsadással foglalkozó társaságok több évtizedre visszanyúló belső iratanyagából szivárogtak ki dokumentumok.

Az első adagból kiderült, hogy az olyan világmárkák, mint a Nike vagy a Apple, hogyan kerüli az adóterhek befizetését. Valamint az, hogy a világ mintegy 120 politikusa, köztük az amerikai kereskedelmi miniszter, Wilbur R. Ross hogyan üzletelt titokban. Utóbbi Trump-tanácsadójaként olyan cégektől és emberektől is pénzt fogadott el, amelyek szerepelnek az USA szankciós listáján. De kiderült, hogy a brit királynő, Erzsébet is kész külföldi vállalkozásokon keresztül átjátszani a pénzét - ahogy arról lapunk korábban beszámolt.

Kapcsolódó

Több magyar érintett ügyeit is feltárta a Direkt36: vasárnap Andy Vajna filmügyi biztosról, Nagy István svájci magyar nagykövetről és Demján Sándorról is írt (róluk a Napi.hu összefoglalóját itt olvashatja). Hétfőn újabb szereplők neve merült fel, ezúttal az európai offshore-paradicsom, Málta titkos hálózataira derült fény. A szigetország ugyanis a diszkréció híve - az alacsony adóterhek mellett: a tulajdonosok homályban maradhatnak, ügynökök mögé bújhatnak.

Habony üzletfelének rokona is feltűnik

Még a Demszky Gábor-féle budapesti városvezetés alatt kezdte meg terjeszkedését a Princess pékséglánc, az ország pedig ekkor hallhatott először a grúz-izraeli Michael Gagelről. Legutóbb az egyik letelepedési kötvényekkel foglalkozó cég, a VolDan nevű vállalkozás kapcsán állította azt a Heti Válasz, hogy Gagelnek köze van a gazdag külföldiek állampolgárságszerzését segítő társasághoz. A Direkt36 felidézi, hogy a hetilap akkor Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó barátjaként emlegette az üzletembert.

A máltai iratokban nem ő, hanem a testvére a 31 éves Beni Gagel tűnik fel a máltai Apium Media Holding Ltd. egyik igazgatójaként. Ez a cég pedig Zelles Sándoré, aki a Gyurcsány-kormány alatt töltött be vezető tisztséget egy fontos állami szervezetnél: a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál volt vezérigazgató. A vállalat ekkor több tízmilliárd forintnyi állami ingatlant értékesített, melyet végig korrupciógyanú kísért. A Budapest Airport privatizációja miatt Budai Gyula, a második Orbán-kormány elszámoltatási kormánybiztosa feljelentést is tett hűtlenkezelés gyanújával. Zelles két éve magyar ingatlanfejlesztő és vagyonkezelő vállalkozásokban jelent meg, és 2016 végén indította a hasonló profilú máltai cégét.

A portál kérdésére Zelles közölte, hogy ez a befektetési lehetőségeket keres Magyarországon és Izraelben. Gagel pedig végzettségét tekintve és helyismerete miatt került a vállalkozásba. A máltai Apium Media Holdingon keresztül Zelles 2017-ben két vagyonkezeléssel foglalkozó kft-t is alapított Magyarországon: ezeket VPP Invest Kft-nak és a VPP Project Kft-nak hívják.

Egy másik kötvényes társaság, a Discus Holdings Ltd. is Máltán volt bejegyezve- Az igazgatója pedig a magyar származású Zsoldos János Demeter volt. Neki emellett még egy cégben, a Power Consulting House Ltd. vagyis Energia Tanácsadó Házban is volt érdekeltsége.

A szélsőjobboldal is feltűnik

A máltai papírokból kiderül, hogy a szigeten alapított céget a jobbikos Nagy-Pál Levente és Tömör-Tones Zsolt is. Előbbi a párt delegáltja volt a budapesti vizes világbajnokság szervezőbizottságában, utóbbi pedig 2009 óta a Jobbik sportkabinetjének vezetője. 2011-ben pedig mindkét üzletember az állami sportlétesítményeket fenntartó Nemzeti Sportközpontoknál (NSK) kezdett dolgozni.

Máltai cégüket 2015-ben alapították GC Academy néven: ennek tevékenysége, hogy egy sportoktatási e-learning rendszert fejleszt. Ezt használták a vizes vébén, valamint jelenleg is igénybe veszi a Nemzetközi Judo Szövetség is. A részvényesek azt mondták a Direkt36-nak, hogy a máltai cégnek sem az állami pénzből működő NSK-hoz, sem a Jobbikhoz nincs köze. Az offshore-ozást nem adóelkerüléssel magyarázták, hanem azzal, hogy a termékük világszínvonalú, itthon nincs piaca, és Magyarországon eleve "csak korrupt módon" lehet érvényesülni, így viszont nyitnak a világ felé. Osztalékot nem vesznek ki, helyette a program fejlesztésére fordítják a bevételt.

Visszakacsint a '90-es évek

Felbukkan több egykori szocialista politikus máltai cége is az iratokban, az egyik ilyen Walter Dezső 2002 és 2006 közötti soproni polgármester. Walter bukásában akkor szerepet játszott, hogy egy nagy értékű önkormányzati hulladéklerakó telep egy részét nyomott áron, alig 22,7 millió forintért vásárolhatta meg Walter egyik családi cége - az ügyletet végül a Győri Ítélőtábla nem hagyta. Polgármestersége után alapította a máltai LBVBL Limited nevű társaságot. Nem ismert, hogy a cég mivel foglalkozik.

A Postabank és Hengermalom-ügyben már a 20 éve felbukkantak máltai cégek: a Budai Hengermalmot 1994-ben az MSZP korábbi pénztárnokának és alelnökének, Máté Lászlónak a cége privatizálta, majd a Postabank éveken keresztült milliárdokkal hitelezte azt, majd 1999-ben felszámolták a malomipari érdekeltséget, a pénzintézet pedig tíz éves fennállása alatt 150 milliárd forintnyi veszteséget termelt.

Két máltai cége volt Máté László sógorának, Matyók Györgynek, aki a Hengermalom felügyelőbizottságának a tagja volt. "Sosem volt kapcsolat a máltai cégek és a Hengermalom között, nem volt semmiféle pénzmosás" mondta Matyók a Direkt36-nak.

Ugyanígy a kilencvenes évekből lehet ismerős Szász András neve, akivel szemben az MVM offshore ügyleteiben való részvétele miatt indult eljárás. Még 2006 és 2008 között Szász képviselt több ismeretlen hátterű offshore-céget, amelyekkel az MVM előnytelen szerződéseket kötött. A most feltárt Power Plant Advisory Limiteddel viszont semelyik MVM-cég nem kötött szerződét - állítja az állami cég most.

Meglett Nobilis Kristóf hajója is

Gyakori, hogy a tehetős emberek máltai felség jel alatt hajóznak: tavaly kiszivárgott Panama-iratokból derült ki például hogy Csányi Sándor bankvezér is egy itteni cégen keresztül birtokol egy luxus jachtot, de a felcsúti polgármester, százmilliárdos vagyonú Mészáros Lőrinc is egy helyi lajstromozású hajót használt.

Máltai cége és hajója van a brókerből lett ingatlanmilliárdos, korábban állami üzletekben is részt vevő Nobilis Kristófnak is - írja a Direkt36.  A Cassiopeia 68 elnevezésű hajóról az üzletember azt mondta, hogy teljesen logikus, hogy a szigeten jegyezte be.

"Málta az EU része, így teljesen érthető, hogy egy tengeri hajó kölcsönzéssel foglalkozó céget ott jegyezzenek be. Faipari tevékenységet erdélyi cégem végez, és ha Bécsben akarnék kávéházat, azt valószínűleg osztrák cégen keresztül végezném" - válaszolta az ügyben.