A lakáshitelezés élénkítése érdekében a bankadó alapja csökkenthető lenne a lakás építésére, vásárlására, bővítésére, korszerűsítésére és felújítására nyújtott kölcsön-, illetve lízingállománnyal − szerepel a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett otthonteremtési stratégiában. A komplex, vitaanyagnak nevezett dokumentum szerint ismét engedélyeznék az euróalapú lakáshiteleket (a fennálló szigorú szabályok mellett). Emellett visszahoznák a kamattámogatott jelzáloghitel konstrukciót.  A támogatás a korábbi húsz helyett öt évre szólna, és ezen belül is évente csökkenő mértékű lenne.  A támogatás nagysága használt lakásnál öt-, újnál pedig tízmillió forintot tehetne ki.

A javaslat kitér a devizaadósokat segítő árfolyamplafonra (ezt a svájci frank esetében a már ismert 190 forintnál húznák meg), a Nemzeti Eszközkezelő (NET) létrehozására. Utóbbi működési szisztémájának lényege: a NET követelésvásárlás útján − e célból kibocsátott speciális államkötvényekért cserébe − megszerzi az eredeti hitelnyújtóktól a meghatározott feltételeknek megfelelő követeléseket és a fedezeti ingatlan zálogjogát. E jogosultságai alapján − az érintett adóssal megkötött megállapodás keretében − végrehajtja a követelés−ingatlan konverziót, így megszünteti az adós fennálló tartozását, cserébe megszerzi a fedezeti ingatlan tulajdonjogát. Az erre jogosultak lakhatásának biztosítására a megvett ingatlanon bérleti, valamint visszavásárlási jogot is enged a korábbi tulajdonosnak.

A következő években évi 5−10 ezer bérlakás építése lenne kívánatos Magyarországon − rögzítik. A bérleti díj ezeknél bruttó ezer forint lenne négyzetméterenként. Ennek megalapozására mintaprojekt indulna 500−1000 lakás felépítésével, amihez a finanszírozási forrás lehetne az MFB bérlakás-hitelkerete. A nagyobb volumenű bérlakásépítés másik lehetséges forrása a befektetői pénzek. Olyan konstrukciót is elképzelhetőnek tartanak, hogy a fejlesztési adókedvezmény fejében befektető cégek az adókedvezményt kötelezően Magyarországon használják fel. A felhasználás egyik területe lehetne a befektetés a bérlakásépítésbe. A javaslat kitér arra is, hogy létre kellene hozni bérlakásba fektető alapokat is, de uniós pénzek bevonásával is számolnak. Utóbbihoz azonban szükséges az uniós szabályok módosítása.

A korábbi szociálpolitikai támogatás helyett az építések tőketámogatását egységes (munkanevén: KÉK) program keretében képzelnék el. Bizonyos mértékű előtakarékosságot, valamint meghatározott idő óta fennálló bejelentett jövedelmet szabnának a támogatások feltételéül. Ezt a támogatást magyar állampolgárok, önkormányzatok, bérlakásépítő nonprofit cégek kaphatnák. A KÉK valamiféle pontozásos rendszer lenne. A pontokat meghatározná például a minőség, energiahatékonyság, gyermekszám. Az átlagos támogatásra lakásonként hárommillió forinttal kalkulálnak.

 

Brainstormingra hív a kormány

Augusztus 10-ig bárki elküldheti e-mailben gondolatait, javaslatait a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a tárca által tegnap a honlapján közzétett külgazdasági, otthonteremtési és turisztikai stratégiával kapcsolatban. A minisztérium által indított konzultáció célja, hogy a szakmai, civil- és gazdasági szervezetek részletesen megismerjék a kormányzati törekvéseket és az ötletek, javaslatok a döntéshozatali folyamatokban is megjelenhessenek. A külgazdasági stratégia a kis- és középvállalkozások nemzetközi piacra lépésének ösztönzése, támogatása mellett nagyobb súlyt helyezne a külföldi működőtőke vonzására is. A dokumentum 2015-re 50 ezer új munkahely létesítése mellett folyó áron számolva 120 milliárd euró exportbővüléssel és évi négymilliárd euró FDI-vel számol. A turizmusfejlesztési vitairat szakít a korábbi nemzeti turizmusfejlesztési stratégia minden aspektust felölelő módszerével, és a kormány által közvetlenül befolyásolható területekre összpontosít. A turizmust az Új Széchenyi tervhez igazodva az egészségipar részeként kezelve átalakítanák mind a támogatási, mind az országimázs kereteit, a gyógyturizmust állítva középpontba.

A kilakoltatási moratórium feloldását követően a jegybanki javaslathoz hasonlóan kvótarendszert állítanának fel a vitairat készítői is. Az öt százalék is stimmel, csak ez nem az ingatlanok, hanem a 90 napnál hosszabb ideje hátralékkal rendelkezők követeléseinek arányában valósulna meg. A bajba került adósok segítése érdekében javasolják a közjegyzői díjak csökkentését, a végrehajtási törvény módosítását.