Az európai uniós támogatási rendszer nem jól működik, az ugyanis nem tűnik hatékonynak, hogy a támogatások kilenc százalékát olyan cégeknek fizették ki, amelyeknél az éves árbevételénél nagyobb volt a támogatás összege - írja a G7 az EU-támogatások felvevő cégeit vizsgáló cikkében. Szigorúan értelmezve ez csak akkor éri meg az államnak, ha a támogatott cégek nagyon jelentős növekedésbe kezdenek, és az ennek köszönhetően keletkező adó- és járulékfizetési kötelezettség idővel több állami bevételt eredményez, mint a támogatás.

Csak a támogatások 48 százaléka jutott olyan cégekhez, amelyeknél az éves átlagos árbevétel tizedénél kisebb a támogatás összege. Két fontos jelenség is megfigyelhető: a holtteher-hatás és a helyettesítési hatás. Az előbbi arra utal, hogy a beruházások egy része támogatás nélkül is megvalósulna, vagyis ezekben az esetekben az EU-s pénz a banki finanszírozást vagy a vállalkozó saját tőkéjét váltja ki. A helyettesítési hatás pedig arra utal, hogy a beruházások egy része nem növeli a gazdasági összteljesítményt, a kereslet korlátozottsága miatt a támogatott vállalkozás csak a nem támogatott vállalkozások rovására fejlődik, erre tipikus példa egy fodrászat, egy étterem vagy egy pékség.

A támogatásokkal a legnagyobb probléma, hogy képesek hatékony cégeket is kiszorítani a piacról. Ha egy faluban két pék van, és az ügyetlenebbnek rosszul megy az üzlete, ezért fejlesztés vagy több munka helyett uniós forrásokból jut előnyhöz, akkor könnyen kiszoríthatja a jobban működőt. Ha elnyeri a támogatást, és például új gépeket beszerezve olcsóbban dolgozik, mint a konkurencia, akkor elveheti a saját erejéből egyébként jobb pék vevőit.

A kevésbé hatékony cégek rászokhatnak a támogatásokra. A hírportál sajtómunkásai 1085 olyan támogatást találtak, amelyet olyan cég kapott, amelynek 2010 és 2020 között sosem volt alkalmazottja. Ezen belül 320 olyan cég is volt, amely úgy kapott összesen 26,6 milliárd forint támogatást, hogy nem csak alkalmazottja, de még árbevétele sem volt soha.

Az összes, szabadpiacon működő vállalatnak megítélt EU támogatási projekt 60 százalékát olyan cégek nyerték el, amelyek csak egyszer kaptak támogatást, de ők csupán a teljes támogatási összeg 16 százalékát kapták meg. A megítélt támogatási összeg 52 százalékát a rutinos pályázók vitték el, akiknek legalább öt projektjük volt a vizsgált időszakban. A tíznél több projektet elnyerő járadékvadászok a teljes vállalati uniós támogatási összeg 34 százalékát zsebelték be.