A MÁSZ - amely tagjai között tudja az összes nagyobb, Magyarországon működő üzemanyag-kereskedelmi céget - nehezményezi azt is, hogy a döntés számításon kívül hagyja az árszintre szintén ható és a kormányzat hatáskörébe tartozó elemeket, mint a jövedéki adó, MSZKSZ-díj (készletezési díj) és áfa, amelyeket szintén csökkenteni lehetne. (A jövedéki adó már az uniós minimumszint alatt van - a szerk.)
A legtöbb érintett vállalat a társadalmi szolidaritás jegyében már az olajvállalatokra az elmúlt évben kiterjesztett kiskereskedelmi adó, illetve a rendkívüli energia adó és az energiahatékonysági kötelezettség alanya is.
A vállalatok természetesen tiszteletben tartják a kormány döntését és a jogszabályi feltételek megismerését követően kidolgozzák a végrehajtás részletes módját.
A MÁSZ ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy hazai olajpiacon a rendszerváltást követően azonnal komoly verseny alakult ki, ami fennáll napjainkig. A liberalizált piacon való hosszútávú üzleti tevékenység tette lehetővé, hogy mára egy jó minőségű, magas ellátási biztonságot nyújtó üzemanyag kiskereskedelmi rendszer működjön hazánkban.
A szervezet reméli, hogy a kormány nyomon követi a jogszabály gazdasági hatásait és ész lesz egyeztetéseket folytatni a piaci szereplőkkel a szükségessé váló módosításokról, az intézkedés kivezetésének időpontjáról és feltételeiről.
A kormány csütörtökön jelentette be, hogy hétfőtől 480 forintban maximálják az üzemanyagok árát, egészen pontosan a
- az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú motorbenzinét, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét,
- és az az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú dízelgázolajét.
Ez a mostani átlagos árszínvonalat figyelembe véve egy teletanknál 1300-1600 forintos nyereség, ha viszont a teljes fogyasztást nézzük, akkor alsó hangon 40 milliárd forintos mínuszról beszélünk.