Úsznak az adósságban a magyarországi cégek, azon belül is a válságágazatok - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Tavaly több mint 1000 milliárd forinttal nőtt a cégek hitelállománya, és az év végén 9359,6 milliárd forintos rekordon állt.

A növekedés egy része az árfolyamváltozásból fakadt, hiszen a céges hitelállományból csaknem 3800 milliárd forintot devizahitelek tesznek ki. Szerepet játszott a növekedésben a hiteltörlesztési moratórium is, de az is, hogy számos támogatott program indult el tavaly annak érdekében, hogy semmiképpen se álljon le a vállalati hitelezés.

Kapcsolódó

Az egyik legsikeresebb ezek közül az MNB Növekedési Hitelprogramja (NHP) lehetett, a legújabb, NHP Hajrá! fázisban az eredetileg tervezett 1500 milliárd forintos keret már el is fogyott, január végén 1654 milliárd forintnyi szerződéses összegnél tartottak a bankok és a lízingcégek. Az MNB - mivel tavaly év végére elfogyott a tervezett keret, az idén további ezer milliárd forinttal emelte meg az NHP Hajrában kihelyezhető hitelvolument.

Indul a visszaszámlálás

A nehéz helyzetben lévő cégeken persze az újabb hitel sem feltétlenül segít. A jegybank legutolsó pénzügyi stabilitási jelentése szerint azok a vállalkozások, amelyeknél 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent az árbevétel, már nagyobb arányban voltak moratóriumban, mint amennyien törlesztettek. Ahol 50 százalékosnál nagyobb a bevétel visszaesése, ott a cégek háromszor akkora arányban veszik igénybe a moratóriumot, mint amennyien folytatják a törlesztést.

A pénzügyi stabilitási jelentés ráadásul tavaly novemberben készült, abban a hónapban, amikor életbe lépett a kijárási tilalom, és gyakorlatilag bezárták a szállodákat, vendéglátóhelyeket, számos szórakoztató intézménnyel együtt. A lezárások azóta sem enyhültek, az érintett cégek pedig egyre türelmetlenebbül követelik a lazítást annak érdekében, hogy talpon maradhassanak. Az év végén sokáig kérdéses volt, mely vállalkozások maradhatnak az idén is bent a moratóriumban, végül nem hoztak ezzel kapcsolatban korlátozó rendelkezéseket, így 2021 június végéig minden cég választhatja ezt a lehetőséget.

Addig viszont már csupán négy és fél hónap van hátra, és a lazításról egyelőre semmilyen konkrét hír nem jelent még meg, csupán ígérgetések hangzottak el a kormány részéről annak függvényében, mennyire sikerül beoltani a lakosságot a Covid-19 vírus ellen.

A válságágazatokban pedig halmozódik az adósság az MNB friss adatai szerint. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektor banki tartozása például a harmadával ugrott meg csaknem 290 milliárd forintra egy év alatt. Ez történelmi rekord, a vendéglátó és szálloda szektor ekkora hitelállománnyal soha korábban nem rendelkezett.

Moratóriumban azok a hitelek lehetnek, amelyek tavaly március 19-én már megvoltak, de már tavaly március végén is 240 milliárd forint fölött volt a szektor adóssága. Valószínű, hogy e hitelek jelentős hányada most moratóriumban van, ám a jelenleg hatályban lévő jogszabályok alapján legkésőbb júliustól ismét törleszteniük kell majd a cégeknek, ha csak meg nem állapodnak a bankjukkal valamilyen átütemezésben vagy haladékban.

Az IT-cégek dupláztak

Átlagosan nem egészen 13 százalékkal nőtt tavaly a vállalati hitelállomány. A vendéglátás szektor több mint 32 százalékos növekedése kiemelkedő, de voltak más ágazatok is, amelyeknél hasonló mértékben vagy még jobban megugrott az adósság. A legnagyobb növekedést az informatika és kommunikáció szegmensben mérték, amelyben a duplájára emelkedett a volumen. 2020 végén 216 milliárd forintos történelmi csúcson volt az állomány. Az IT-cégek viszont - szemben a vendéglátósokkal - kifejezetten jól jöttek ki a válságból, a szolgáltatásaikra folyamatosan nő a kereslet. A hiteleket vélhetően a beruházások, fejlesztések megvalósításához vették fel, hiszen az új kölcsöneik döntő része éven túli forinthitel volt.

Az átlagosnál nagyobb mértékben növelte a hitelállományát a mezőgazdaság is, csaknem 20 százalékkal 464,2 milliárd forintra, ami történelmi csúcsnak számít. Az agrárcégek döntő részben hosszú lejáratú forinthiteleket vesznek fel, és az egyik legnagyobb felhasználói az NHP-program hiteleinek  és lízingjeinek is. Az új programban 160 milliárd forint fölött jár már a mezőgazdasági cégekkel kötött szerződéses összeg, vagyis minden tizedik forint az agráriumba került.

A feldolgozóipar hitelállománya a nemzetgazdasági átlaghoz közeli mértékben nőtt, 12,8 százalékkal 2330 milliárd forintra. Ezen belül az egyes szektorokban változó mértékben emelkedett a hitelek mennyisége. Az élelmiszeriparban nagyjából 12 százalékkal 600 milliárd forintra, ami történelmi rekordot jelent. A gépiparban 19 százalékkal csaknem 700 milliárd forintra ugrott, ennél a szektornál viszont a hitelállomány nagyságát befolyásolja a forint árfolyama is, a nagyrészt exportra dolgozó gyártók ugyanis devizahiteleket vesznek fel.

A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, vegyipar és gyógyszergyártás szektorban is a devizahitelek dominálnak, ezek a cégek csak 8 százalékkal növelték tavaly a hitelállományukat, de elég nagy ingadozás volt év közben a volumenben részben az árfolyam-ingadozás, részben nagyon törlesztések miatt.

Az NHP nagy nyertesei: építőipar, kereskedelem

Az építőipari cégek 19 százalékkal több bankhitellel rendelkeztek 2020 végén, mint egy évvel korábban. A válság dacára e vállalkozásoknak nem megy rosszul, a legújabb NHP-ban is mintegy 150 milliárd forintnyi szerződést kötöttek. Az év végén ezek a cégek már csaknem 560 milliárd forintnyi hitellel rendelkeztek. Az ingatlanos cégek is a nemzetgazdasági átlag fölött növelték a hitelállományukat, amely lassan megközelíti az 1920 milliárd forintot. Az NHP-ban ez a szektor több mint 200 milliárd forintot tudott felvenni.

A legtöbb támogatott forinthitelt a kereskedelem és gépjárműjavítás ágazat vette fel. Idén január végéig az NHP Hajrából több mint 400 milliárd forintra szerződött le a szektor, minden negyedik forint ebbe az ágazatba került. A szektor hitelállománya mindössze 10 százalékkal emelkedett egy év alatt. A kereskedelmi szektor 2020 végén 1523,5 milliárd forintnyi bankhitellel rendelkezett, ami nagyjából 150 milliárdos növekedés egy év alatt. Miközben azonban a devizahiteleinek az állománya a forintgyengülés dacára stagnált, a forint folyószámlahiteleké pedig 100 milliárd forinttal csökkent, addig a hosszú lejáratú forint hiteleké - ilyenek az NHP-s konstrukciók - a másfélszeresére emelkedett. Ebből arra lehet következtetni, hogy az NHP-s hitelek elég jelentős hányadát fordíthatták a kereskedelmi cégek hitelkiváltásra.