Nemrég egy háttérbeszélgetést tartottak a Nemzetgazdasági Minisztériumban, mely során az érintettek áttekintették, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a hazai kockázati tőkeforrások felhasználását. Információink szerint a találkozó egyfajta tapogatózás volt a kormányzat részéről, melyben azt próbálták felmérni, hogy mit gondolnak a piaci szereplők, illetve milyen eredményeket tudna elérni az ország akkor, ha változatlan formában működne tovább a Jeremie-program.

Egyelőre úgy tűnik jelentős összegek maradtak bent az uniós forrásokból, amiket akár a kockázati tőke ágon is el lehetne költeni. A szaktárca képviselői arról is érdeklődtek, hogy milyen lehetőségek vannak az adózási, illetve a jogi környezet változtatására, annak érdekében, hogy javítsák a kockázati tőke hasznosulását. Bár konkrét javaslat nem hangzott el, korábban már volt szó róla, hogy az érintett cégek speciális módon adózzanak. Cséfalvay Zoltán, az NGM parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára például decemberben a Napi.hu innovációs konferenciáján is beszélt arról, hogy a jövőben adókedvezményeket kaphatnak az innovatív cégek. Amikor erre rákérdeztünk a szaktárcánál, akkor azt a választ kaptuk, hogy a kormányzat jelenleg még csak vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a 2015-ös költségvetésben miként lehetne ezt a kérdést szabályozni. A részleteket - a tervek szerint - az NGM a 2014. évi őszi adócsomag benyújtásáig dolgozza ki.

Lobbiznak a Jeremie-programért

Több piaci szereplőt megkérdezve az egyértelműnek tűnik, hogy mindenképpen érdemes a Jeremie-program folytatására koncentrálni, hiszen hamarosan lesz mintegy 200-250 cég, amelyikbe már tőkét fektettek be az alapok. Amennyiben ezeknek csak a 20 százaléka ér el komolyabb sikereket, akkor is szükség lesz a későbbiekben plusz forrásokra, hogy olyan szintre tudják ezeket a vállalatokat emelni, amelynél már egy szakmai befektető is hajlandó komolyabb összeget rájuk áldozni. Ide kapcsolódik, hogy korábban felmerült az úgynevezett co-investment lehetősége, azaz, hogy a kockázati tőkekezelő alapok egymás között fektessenek be.

Ennek több előnye is lenne, egyrészt segítene felszívni azt a jelenleg mintegy 140 milliárd forintnyi összeget, ami a kockázati tőkepiacon rendelkezésre áll 2015 végéig. Erre azért is szükség lenne, mivel a szakma már többször hangoztatta, hogy manapság már jóval több forrás van a piacon, mint amennyi befektetésre érdemes céget találni az országban - ne feledjük ugyanis, hogy ezen kockázati tőkealapok igen magas, több tízszázalékos növekedést várnak minden évben. A co-invesment segítségével viszont el lehetne érni, hogy ami az egyik alapnak az (akár részleges) exitet jelentené, mert például elfogyott a befektetni való tőkéje, a másiknak egy befektetés kezdetét. Ez a módszer jelenleg nincs tiltva, ám támogatva sem a szabályozás oldaláról, így erre máig nem volt egy példa sem Magyarországon.

Nagyprojekteket is szeretnének

Mint azt egy másik informátorunk elmondta, a kormányzat jelenleg gondolkodik azon, hogy a jelenleginél nagyobb mennyiségű forrásokat is lehessen egy cégbe befektetni, mint fogalmazott "mód legyen arra, hogy egy akár Prezi nagyságú cégbe is kerüljön kockázati tőke". Ugyancsak gondolkodik az állam az Egyesült Államokban alkalmazott módszer bevezetésére: ott ugyanis először kis összegű támogatást kötnek, majd pár hónap múlva megnézik, hogy hogyan áll a befektetés. Így fordulhat elő, hogy egy-egy alap akár 100 cégben is jelen van, ami jelentős különbség a hazai programhoz képest.

Itt ugyanis jellemzően több évre kötik le a forrásokat a kockázati-tőkealapok és ha valaki hosszú hónapokon keresztül invesztál egy vállalatba, akkor azt sokkal nehezebb elengedni, így fordulhat elő, hogy egyes kockázati tőketársaságok benne ragadnak egy-egy befektetésbe - fogalmazott forrásunk. Szerinte a mostani javaslat érdekes fordulat, mivel eddig a kormányzat mindig arra törekedett, hogy "minél több pénzt toljanak ki", míg a mostani elképzelések inkább abba az irányba mutatnak, hogy a kihelyezéseknek legyen egy strukturált módja. Legyen kevesebb alap, nagyobb mérettel, hogy az úgynevezett late stage invesmentek is nagyobb szerepet kaphassanak - vélte forrásunk, aki szerint így lehetne 60-150 cég teljes felépítését finanszírozni, mivel manapság a jelenleg maximálisan megengedett 4,5 millió euró nem mindig elég a nemzetközi felfuttatáshoz.

Még várni kell egy elemzésre

Végleges döntés azonban még nincs egyik kérdésben sem, egyelőre arra vár a kormányzat és piac, elkészüljön a nemzetgazdasági tárca mélyelemzése, ami márciusra várható. Amint ez elkészül, úgy a NGM véglegesíteni tudja a 2014-2020 közötti időszak visszatérítendő támogatások kereteit (pl: kockázati tőke, hitel, kombinált termék), és az azokra jutó források pontos nagyságát - írta megkeresésünkre a Miniszterelnökség. Ehhez természetesen uniós jóváhagyás is szükséges, ám mint írták a jelenlegi tervek szerint a pénzügyi eszközök terén a gap-analízis eredményének függvényében főképp a k+f+i terén működő vállalkozások, a tudás- és technológia-intenzív mikro- és kisvállalkozások; a start-up vállalkozások, az akcelerátorok, az inkubátorok, a vállalkozások alkalmazott ipari/kutatási központjai, illetve a nem hitelképes agrárvállalkozások lehetnek a célcsoportok. A Miniszterelnökség megemlítette azt is, hogy a kedvezményes pénzügyi eszközöket a jövőben várhatóan nagyobb mértékben alkalmaznák az energiahatékonysági és a megújuló energiák alkalmazására irányuló fejlesztések során is.

Jó hír, hogy a 2014-2020-as időszakban növekedni fog a visszatérítendő támogatások aránya és az ezt szolgáló pénzügyi eszközök (pl. hitelalapok, kockázati tőkealapok) alkalmazása. Fontos tudnivaló, hogy az új tervezési időszakban a pénzügyi eszközök külön prioritásban kerülnek megtervezésre, ugyanis az uniós szabályok alapján ez esetben magasabb társfinanszírozási aránnyal (+10 százalékponttal) támogathatóak az egyes intézkedések. A konstrukciók mintegy 90 százalékát a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) pörgetnék ki, amelynek teljes forráskerete a jelenlegi tervek szerint 2850 milliárd forint. A Miniszterelnökség válasza szerint ezen forrásokat a 2007-2013-as időszak úgynevezett visszaforgó forrásai is bővítik majd, további 150-200 milliárd forint értékben.

Felpörgő támogatások

A Jeremie-program 2009-ben indult el hazánkban (az Európai Unióban elsőként Magyarországon indult el az uniós forrásokból finanszírozott kockázati tőkeprogram), azóta több körben is csatlakoztak hozzájuk újabb kockázati-tőketársaságok. Az elképzelés sikeresnek bizonyult, mivel 2012-ben a GDP-hez viszonyítva hazánkban volt az egyik legmagasabb a kockázati tőkebefektetések aránya: az itthoni 0,067 százalékkal szemben az uniós átlag mindössze 0,024 százalék volt. A kockázati tőkeprogramok anno a GOP 4 és a KMOP 1 alatt indultak, a strukturális alapokból elnyert összes forrás a két operatív programban közel 90 milliárd forint (GOP 86, KMOP 4 milliárd forint), amelyhez még az egyes befektetések esetén további 30 százaléknyi magánforrás bevonására volt szükség. Így összesen közel 140 milliárd forint áll rendelkezésre a mikro-, kisvállalkozások finanszírozására 2015 végéig.

A Napi.hu megkeresésére a Miniszterelnökségtől azt a választ kaptunk, hogy idén az korábbiaknál is intenzívebb befektetési tevékenységre számítanak, hogy az induláskor vállalt kihelyezési volument teljesíteni tudják a tőkealapok. Mint írták, az alapkezelők feltehetően a meglévő, továbbra is ígéretes portfóliócégeiket kívánják olyan helyzetbe hozni, hogy azok a befektetési időszakot követően is finanszírozni tudják működésüket, illetve további fejlődésüket.

Az államnak is van saját programja, így továbbra is elérhetőek azok az uniós források, melyet a teljesen állami tulajdonú Széchenyi Tőkebefektetési Alap helyez ki kockázati tőkeként a cégekbe. Erről bővebben ide kattintva olvashat.