Az új uniós pályázati időszak talán legfontosabb kérdése, hogy milyen mértékben jelennek majd meg a visszatérítendő támogatások a vissza nem térítendők kárára. Az eddig eltelt időszakban főképp az utóbbihoz férhettek hozzá a vállalkozások, amit jól mutat, hogy 2007 és 2013 között az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak mindössze az 5 százalékát jelentették a pénzügyi eszközök.
Ezen a módszeren az EU is változtatna, hiszen ha egy támogatást vissza kell juttatni, akkor azt akár többször is fel lehet használni, illetve reményeik szerint így talán el lehetne érni, hogy a vállalkozások ne utolsó mentőövként tekintsenek a pályázatokra, hanem azok valóban elérjék a céljukat. A Miniszterelnökség szerint az is mellettük szól, hogy további befektetéseket is képesek mozgósítani a köz- és magánszférából, illetve, mivel ezek az eszközök különféle ösztönzőket is biztosítanak, nagyobb pénzügyi fegyelmet teremtenek a támogatott projekteknél. Az sem utolsó szempont, hogy a visszafizetési kötelezettség miatt az állami források kiosztása hatékonyabb és eredményesebb lehet - vélte a Miniszterelnökség.
Ennek megfelelően szerte az unióban egyre inkább előtérbe kerülnének a visszatérítendő források és a hatás hazánkat sem kerüli el: amíg 2007-2013 közötti időszakban a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében 208 milliárd forintot, a Közép-magyarországi Régióban 40 milliárd forintot különítettünk el pénzügyi eszközök (hitel, tőke, garancia programok) megvalósítására, addig az új uniós időszakban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében már összesen mintegy 729 milliárd forint, míg a Versenyképes Közép-magyarországi Operatív Programban (VEKOP) további 50 milliárd forint áll rendelkezésre.
Ide kapcsolódik, hogy az unióval tavaly aláírt Partnerségi Megállapodás is előírja: a kis- és közepes vállalkozásokat leginkább a pénzügyi eszközökkel kell támogatni. A vissza nem térítendő támogatásokat csak koncentráltan, bizonyos kkv- és piaci szegmensekre fókuszáltan lehet majd nyújtani. Éppen ezért a következő években hazánkban a vissza nem térítendő támogatásokat és pénzügyi eszközöket egyaránt magukban foglaló kombinált termékek élveznek majd előnyt. A lépés azért is fontos, mert az utóbbi időben több kormányzati szereplő is kijelentette, hogy ki tudja, lesz-e uniós támogatás 2020 után, ha lesz is, akkor milyen volumenben. Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója pedig a napokban a Világgazdaság konferenciáján úgy fogalmazott, hogy "2020-ig tart a buli, utána nem fog Magyarország vissza nem térítendő támogatást kapni".
Amit biztosan lehet tudni, az az, hogy a GINOP 8. prioritása öt tematikus célhoz kapcsolódóan tervez pénzügyi eszközöket alkalmazni: a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése, az e-technológiák használatának és minőségének fokozása; a kkv-k versenyképességének fokozása; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban; illetve a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése.
Nem ezt várják
Talán nem meglepő, hogy a vállalkozásokkal napi kapcsolatban lévő pályázati tanácsadó cégek szerint a cégek kevésbé örülnek a változásnak. Minden vállalat elsősorban a vissza nem térítendő pályázati forrásokat akarja - egyértelműsítette a magyar cégek vágyálmait Boros Áron, az OTP Hungaro-Projekt ügyvezetője, aki szerint ha az állam versenyezteti a pályázatokat és a támogatott hiteleket, akkor a pályázatok fognak nyerni.
A visszatérítendő támogatásoknál, avagy a támogatott hiteleknél nem igazán tapasztaltunk lelkesedést a cégek részéről sem az előző ciklusban, sem a mostani időszakban - értett egyet kollégájával az EURO Pályázat Kft ügyvezető igazgatója. Szabó Bence "nagyon elhibázott lépésnek" tartja, hogy kötelezően összekapcsolják a pályázati úton elnyerhető vissza nem térítendő támogatást a támogatott hitel felvételével. Mint mondta, nem igazán értették a cégek, miért is kell nekik kötelezően hitelt felvenniük, miközben nem akarnak. Éppen ezért Szabó csak alternatív lehetőségként tenné lehetővé a támogatott hitel felvételét, véleménye szerint nem szabadna hitelfelvételre kötelezni azon cégeket, amelyek képesek önerőből is finanszírozni beruházásukat.
Ide kapcsolódó probléma, hogy a hitelképes cégeknek eddig sem volt gondja a hitelhez jutással. Szabó elmondta, hogy egy autóipari beszállító ügyfelüknél sorba állnak a kereskedelmi bankok, hogy beruházási hitelt adhassanak neki, mindössze pár százalékos kamat fejében. Ez a tendencia csak fokozódott az nhp indulásakor. Ugyanakkor a hitelképtelen cégek az új szabályozás miatt az uniós támogatott hitelfelvételből is ki lesznek szorulva.
Ez van
A Miniszterelnökségtől azt is megkérdeztük, hogy nem félnek-e attól, hogy a visszatérítendő források alkalmazása sok vállalkozót kiszorít a rendszerből. Válaszuk szerint a cél az, hogy 2020-ig csak olyan pályázatok kapjanak fejlesztési forrásokat, amelyek megállnak a piaci racionalitás lábán, és segítik a magyar cégek versenyképességét.
Ha egy vállalkozás kvázi 0 százalékos kamatterhű támogatást nem tud kitermelni, akkor az a projekt nem életképes - vélte a Miniszterelnökség, amely szerint éppen ezért a fejlesztési források felhasználásának célja nem lehet életképtelen vállalkozások vagy projektek lélegeztetőgépen tartása.
Mint írták, nem ingyen pénzként kell tekinteni az európai uniós forrásokra, ezért sokkal logikusabb és végiggondolt fejlesztéseket várnak, illetve olyan kapacitásfejlesztéseket, amelyek révén a pályázók nemcsak itthon, hanem külföldön is értékesíthetik a termékeiket. "Nagyon sok céget tartottak lélegeztető gépen az uniós fejlesztések, ez elhibázott rendszer volt. Ha jól működött volna, most nem lenne probléma, hogyan használják fel a forrásokat." - írta a szaktárca. (Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a tavaly novemberi, Napi.hu-nak adott interjújában felvetette a lehetőségét annak, hogy amennyiben egy fejlesztésnél a tervezett árbevétel- és létszámnövekedést jól láthatóan teljesítik a cégek, úgy elképzelhető, hogy menet közben a visszatérítendő támogatást vissza nem térítendőre alakítják át. Ekkor a kkv dönthetné el, hogy a nála maradó pénzből újra beruház, vagy azt mondja, hogy most épp nem olyan a piac, hogy tudna fejlődni, ezért inkább nem él a lehetőséggel. Döntés ezzel kapcsolatban még nincs.)
Felkészületlen szereplők, bizonytalan előkészítés
Az egyik legfontosabb kérdés a visszatérítendő támogatások esetén a kamatszint mértéke - vélte Rapcsák Dániel, a Vanessia Magyarország Pályázatkészítő és Projektmenedzsment Kft. ügyvezető igazgatója.
Ez már csak azért is megkerülhetetlen, mert az elérhető fejlesztési dokumentumok szerint nagy számban lesznek olyan ágazatokban működő vállalkozások (pl. kereskedelem, szolgáltatás), amelyek a legfontosabb fejlesztési területeken nem fognak tudni vissza nem térítendő támogatásokhoz jutni.
Tapasztalataik szerint a jegybanki alapkamat feletti szinten nem vonzó a célcsoport számára ezen források felhasználása, így mindenképpen alacsony (legfeljebb 1 százalék körüli) mértéken kell maximalizálni a kamatterhet. Ebben az esetben azonban érdekelté kell tenni a hitelkihelyező intézményeket, például úgy, hogy negatív kamaton kapják a refinanszírozott forrást - vélte Rapcsák. Szerinte ugyanis ha ez nem történik meg, akkor nem lesznek motiváltak a forráskihelyezésben, és olyan mértékben kockázatkerülő magatartást fognak tanúsítani (pl. fedezet túlbiztosítottság, szubjektív bonitás vizsgálat), hogy az igénylők jelentős része - attól függetlenül, hogy mennyire életképes a projektje - nem fog tudni élni a lehetőséggel. Éppen ezért kifejezetten fontos, hogy hatékony és jól működő pénzügyi közvetítői rendszer álljon fel, ám mivel ennek a rendszernek a kialakításáról sajnos nem sok konkrétumot tudni, erősen kérdéses az ilyen forrásokat tartalmazó konstrukciók kiírásának tervezett július-augusztusi indítása - adott hangot pesszimizmusának Rapcsák.
Ennek fontosságát Szabó is hangsúlyozta, aki szerint "egyértelmű buktató" volt az előző időszakban a különféle hitelintézetek beengedése a pályázati piacra. Ők ugyanis abszolút nem projektszemléletben gondolkodtak, és nem azt nézték, hogy milyen cég, milyen projektet akar végrehajtani, hanem csak a fedezetül felajánlott ingatlan érdekelte őket. Az állami támogatási szabályozással is hadilábon álltak, így fordulhatott elő olyan eset például, hogy az export támogatás tilalmát úgy értelmezték, hogy nem kaphat olyan cég támogatást, amely árbevételének nagyobb része exportból származik. Több hónapba került, mire az akkori NFÜ-től tudtunk szerezni egy állásfoglalást, amely megcáfolta téves értelmezésüket - hívta fel a figyelmet a nehézségekre az EURO Pályázat Kft ügyvezető igazgatója.
A kombinált termék önmagában jó ötlet - vélte Boros, ám egyből hozzátette, hogy van kockázat a rendszerben. Ezt a GOP KHG konstrukciónál is láthattuk már, hiszen ekkor sem működött a kapcsolat az érintett szervezetek között (MV Zrt, Garantiqa, IH), így pedig a kereskedelmi bank és az ügyfél is igen rugalmatlan konstrukciót kapott készhez. Boros megemlítette azt is, hogy a visszatérítendő forrásokat eddig az MV Zrt. kezelte, ami most beolvadt az MFB-be. A termékfejlesztés így az MFB dolga lett, de van egy jelentős refinanszírozási "versenytárs" a piacon, mégpedig az MNB nhp programja. Egyelőre nem látszanak sem az állam stratégiája, sem a konkrét akciói. Véleményem szerint mind szakemberekben, mind koncepciójában és infrastruktúrájában gyenge lábakon az előkészítés - hangsúlyozta Boros.
A szakember szerint az is gondot okozhat, hogy a kormányzat célja, hogy ezt a terméket korlátozott közvetítői kör érje el, példaként az állami, fél állami pénzügyi szolgáltatókat említette, azon belül is a Takarék-Posta együttműködést. (Nem ő az első, aki felszólalt ez ellen, Wolf László, OTP Bank Kereskedelmi Banki Divíziójának vezérigazgató-helyettese több helyen elmondta, hogy "vannak komoly jelek" arra, hogy ennek a forráselosztása nem lesz transzparens, illetve nem lesz versenysemleges.) Ezzel kapcsolatban Boros még elmondta, hogy az MFB keresi a helyét a piacon, és mivel a hagyományos fejlesztési banki modell érzékelhető módon már nem működik, tevékenységében sokszor felfedezhetőek olyan tettek, amelyek ellentétesek a versenyszabályokkal.