Mélypontra került a hitelkártyapiac: tavaly szeptember végére 1 219 060 darabra csökkent a Magyarországon használt hitelkártyák száma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég publikált adatai szerint. A jegybank 2010 óta vezet nyilvántartást ezekről a plasztiklapokról, és azóta még soha nem fordult elő, hogy ilyen kevés hitelkártya lett volna forgalomban. Pedig az elektronikus fizetést lépten-nyomon propagálja a kormány és az MNB is, a járvány idején a fertőzésveszély csökkentése érdekében is erre biztatták a lakosságot.

A kampány nem volt hatástalan, a betéti kártyák száma meg is ugrott tavaly, szeptember végén már csaknem 8,5 millió darab volt forgalomban, ami történelmi csúcs, és több mint 380 ezer darabos emelkedés az év eleje óta. A hitelkártyapiacot viszont csúnyán hazavágta a jelek szerint az a kormányrendelet, amely 2020. március 19-től a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékpontban maximálta a fogyasztási hitelek kamatát.

Minden bank leállította

A rendelet hatályba lépésének napján jóformán minden bank és pénzügyi vállalkozás leállította a hitelkártyák értékesítését. A régi kártyák megmaradtak, de újakat jó ideig egyetlen pénzügyi intézménynél sem lehetett igényelni. Ez nem volt meglepő, hiszen a rendkívül alacsony kamatból a bankok aligha tudták volna kigazdálkodni a kártyahitelek költségeit.

Eleve magának a kártyának is van ára, a thm-be beleszámítanak a számlavezetés költségei is, emellett a legtöbb hitelintézet ezeket a termékeket eleve valamilyen akcióval, pénzvisszafizetéssel, vásárlási kedvezménnyel értékesítette. Az általában 1-2 százalékos, de bizonyos esetekben akár 5-10 százalékos engedményt is kaptak az ügyfelek, más esetben pontokat gyűjthettek, amelyeket beválthattak például repülőjegyekre.

A minimálisra csökkentett thm-ből az ilyen akciókat a legtöbb bank - érthetően - nem akarta vállalni. A hitelintézetek egy része ennek ellenére már tavaly visszatért a piacra. Elsőként a Budapest Bank lépett, amely már tavaly április 14-től újra forgalmazni kezdte a kártyákat. Néhány nappal később a K&H is újraindította a hitelkártyák értékesítését. Az Erste Bank május közepén, az OTP pedig júniusban követte a versenytársakat.

A tavaly igényelt hitelkártyák kamata az év végéig rendkívül alacsony volt, a kormányrendeletnek megfelelően legfeljebb 5,9 százalékos, majd maximum 5,75 százalékos teljes hiteldíjmutatóval (thm) törleszthették az ügyfelek a tartozásaikat, az idéntől viszont megugrott, és a thm sok helyen megközelítheti a 40 százalékot is.

Kezdődik a visszatérés

Ez már szép nyereség a bankoknak, nem is csoda, hogy a thm-plafon kivezetése több piaci szereplőt arra késztetett, hogy újra értékesíteni kezdje a termékpalettáról átmenetileg törölt szolgáltatást.

Elsőként a Raiffeisen lépett, amelynél idén január 1-től igényelhetők újra a hitelkártyák. Kétféle kártyát kínál a bank, egy normál és egy prémium, arany változatot, előbbinél a thm 37,2, utóbbinál 39,5 százalékos, ami a magasabb költségeknek, egyebek között a kártyadíjnak köszönhető. A kártyahasználathoz kapcsolódó visszatérítések is ugyanúgy érvényesek, mint a régi kártyák esetében.

Más bankok is lépnek hamarosan. "2020-ban a thm-plafont bevezető jogszabály miatt felfüggesztettük a hitelkártyák értékesítését. Jelenleg folyamatban van az új termékkondíciók kialakítása, és a hitelkártyák értékesítését hamarosan megkezdjük" - válaszolta a Napi.hu kérdésére a CIB Bank.

Az MKB Bank szintén a 2020. március 19-i thm-plafon bevezetését követően függesztette fel a hitelkártyatermékek értékesítését. "Az indításhoz szükséges lépéseket megtettük, így ütemezésünk szerint február 1-től már újra elérhetővé válik az MKB Bank hitelkártya-palettája" - közölte a hitelintézet. Az UniCredit az első negyedévben indítja újra a hitelkártyák forgalmazását

A Takarékbanknál a termék bevezetésének felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van, amelynek eredményeképpen egy megújult termékkel készülnek az ügyfelek számára.

Okosabbak a felhasználók

A hitelkártyák legfőbb vonzereje abban van, hogy kamatmentes hitelből történő vásárlást ígérnek. Ez persze csak akkor teljesül, ha az ügyfél nagyon pontosan fizeti a hitelét, az adott periódusban készpénzt nem vesz fel a kártyával, csak vásárol vele, és a megadott határidőre a teljes elköltött összeget vissza is fizeti.

A kártyabirtokosok többsége ma már így tesz a jegybanki adatok szerint. A mindig kamatozó és többnyire magas költséggel járó hitelkártyás készpénzfelvételek száma és értéke folyamatosan csökken, a hitelkártyásoknak eszük ágában sincs már az ATM-eknél készpénzt felvenni. 2019-hez képest is több mint a harmadával csökkent az ilyen tranzakciók száma és értéke 2020-ban, a 2014-es adatoknak pedig alig a negyedét tette ki.

A hitelkártyás vásárlások száma és volumene viszont folyamatosa nő, a kamatozó hitelkártya-követeléseké pedig eközben csökken. 2015-ben, a jegybanki statisztika indulása idején csaknem 150 milliárd forinton állt a kamatozó kártyakövetelések mennyisége, 2020 májusában 83,8 milliárd forintos mélyponton volt. Eközben a hitelkártyás vásárlások mennyisége 70 százalékkal emelkedett. A törlesztési moratórium és az alacsony kamatú új hitelkártyák hatására sem emelkedett a kamatozó kártyatartozás számottevően, november végén is csupán 86,7 milliárd forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy míg öt évvel ezelőtt a bankok csak a hitelkártyakamatokból évente nagyjából 45 milliárd forint bevételre számíthattak, tavaly már csupán 27 milliárd forintra.