A nemzetgazdasági miniszter által jegyzett, több pénzügyi törvényt és a jegybanktörvényt is módosító tervezet vonatkozik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvényre is. Jelenleg akkor nem kötelező szerződnie a biztosítónak egy ügyféllel, ha annak év közben a díj nem fizetése miatt szűnt meg a szerződése, vagy pedig a biztosító - az évforduló előtt 30 nappal - maga mondta fel a szerződést.

A módosítás csak akkor engedi meg a biztosítónak, hogy ne szerződjön az addigi ügyfelével, ha a biztosító mondta fel a szerződést, a díj nem fizetése tehát nem ok az ügyfél elutasítására. Új szabály az is, hogy az ügyfél viszont elektronikusan is felmondhatja a kgfb szerződését, amennyiben a biztosítóval így állapodott meg.

Itt az "ügynöktörvény"

Leghosszabban a biztosítási törvényt módosítja a tervezet. Új előírás az, hogy a biztosító köteles nyilvántartást vezetni - az általa alkalmazott - értékesítő személyekről. Ezek a személyek, illetve azok is akik megbízás alapján értékesítik a biztosítási termékeket, csak jó hírnévvel rendelkező emberek lehetnek. A jó hírnév alapvető feltétele, a büntetlen előélet, továbbá az, hogy nem vitt csődbe korábban gazdasági társaságot. Ez utóbbi azonban csak akkor kizáró ok, ha az illető "személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította".

A következő kiegészítés azt írja elő, hogy az értékesítők kötelesek "a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni." Ezt évi 15 órás kötelező továbbképzéssel érhetik el. Akik csak az év második felében lettek értékesítők, azoknak elég 7,5 órás továbbképzésen részt venniük.

Nem lehet majd elkenni a dolgokat

Fontos szabály, hogy a biztosítónak (illetve a képviselőjének) "a biztosítási szerződés megkötése előtt kellő időben, bizonyítható és azonosítható módon, világos, pontos, közérthető, egyértelmű, nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére". A tájékoztatás része a biztosító alkalmazottai által, a biztosítási szerződéssel összefüggésben kapott javadalmazás jellegéről adott felvilágosítás is. Kérdés, hogy a javadalmazás jellegéről adott felvilágosítás mit jelent? Amennyiben csak azt kell közölni, hogy az értékesítő jutalékot kap, akkor például az életbiztosítást kötőnek továbbra sem lesz fogalma arról, hogy legalább egy évnyi befizetését a közvetítő kapja meg jutalékként.

Fel kell mérni mit kíván az ügyfél

Az életbiztosítási szerződés megkötése előtt a biztosító köteles felmérni, illetve - legalább az ügyfél által megadott információk alapján - pontosítani az ügyfél igényeit. A tervezet kiemeli, hogy a biztosítóknak mindig becsületesen, tisztességesen, szakszerűen, az ügyfeleik legjobb érdeke szerint kell eljárniuk. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a biztosítók nem hozhatnak olyan - különösen javadalmazással összefüggő - intézkedéseket, amelyek arra ösztönözhetnek, hogy a biztosításértékesítők bizonyos biztosítási terméket ajánljanak az ügyfélnek, amikor más, az ügyfél igényeinek jobban megfelelő biztosítási terméket is ajánlhatnának. (Ez reakció arra a gyakorlatra, amikor az alkuszok felmondatták az ügyféllel a meglévő életbiztosításukat, és a már említett egy évnyi jutalék megszerzésért egy másik biztosítást köttettek vele. Természeresen arra hivatkoztak, hogy az ügyfél így jobban ját.)

Az MNB törvény módosítása kitér a biztosítók bírságolására is. Amennyiben a befektetési (életbiztosítási) terméket nem szabályszerűen értékesítette a biztosító, akkor a bírság az így elért nyereségnek akár a kétszerese is lehet.