A KSH adatai szerint 2019-ben több mint 193 ezren dolgoztak a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban, már 2020 végére ez a szám 177 ezer alá esett. A munkaerőhiány pedig szinte biztosan romlott a szektorban, amit jól mutatott, hogy a nyári csúcsidőben a főbb turisztikai célpontok környékén tele voltak meghirdetett állásokkal a toborzóprotálok, a legtöbb munkáltató - legyen az szállodás vagy éttermi dolgozó - arra panaszkodott, hogy alig talál embert, míg a megmaradt vendéglátósok a hosszú műszakok miatt emeltek szót.

A jelenség egyáltalán nem csak Magyarországon jellemző: az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatalának október eleji, az álláslehetőségekről és a munkaerő-forgalomról szóló felmérése szerint soha nem látott mennyiségű, 892 000 munkavállaló hagyta ott a munkahelyét, közülük pedig a legtöbben a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén dolgoztak. A vendéglátóiparban dolgozók augusztusban 6,8 százalékos arányban mondtak fel, ami több mint kétszerese a 2020-as évre vonatkozó 2,9%-os országos átlagnak, ami szintén rekordot jelent.

Kapcsolódó

Ugyanez a helyzet a nyugati országok nagy részében: Olaszországban a szektor munkaerőhiányát 10 százalékra becsülték a nyáron, Németországban a vendéglátásban és a szállodaiparban működő cégek 42 százaléka panaszkodott létszámhiányra, míg Görögországban egy évvel korábbhoz képest a dolgozók 20 százaléka tűnt el. Az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatalának legfrissebb, az álláslehetőségekről és a munkaerő-forgalomról szóló felmérése szerint soha nem látott, 892 000 munkavállaló hagyta ott a munkahelyét: a vendéglátóiparban dolgozók augusztusban 6,8%-os arányban mondtak fel, ami több mint kétszerese a 2,9%-os országos átlagnak, ami szintén rekordot jelent.

Máshol is inkább a pályaelhagyás a jellemző: a koronavírus-járvány a legnagyobb károkat ezen a területen okozta, a dolgozók még az első hullám után nem váltottak más munkakörbe, de a második-harmadik fellángolás világossá tette a számukra, hogy az éttermeket, szállodákat zárják le a leghamarabb, ha a Covid-19 fertőzések száma növekedni kezd. Emiatt biztonságosabb területek felé fordultak, a stabilitás pedig fontosabb lett, mint a fizetések nagysága.

Magyarországon is fájdalmas a munkaerőhiány

"- Mintegy 40-50 ezer ember hiányzik a vendéglátásból, a kiesett munkaerő nagy része pályaelhagyó - mondta el a Napi.hu-nak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, aki hozzátette, hogy néhányan visszatértek azok közül, akik a járvány miatt más munkahelyet kerestek, de a többségük - ha kevesebb pénzért is -, inkább a biztosabb munkaköröket választotta. 

A szakember szerint a legtöbben a kereskedelem és az építőipar felé léptek tovább, de jellemző  előfordul az is, hogy informatikus pályára váltottak a korábbi vendéglátósok. „Olyan helyekre mentek, ahol biztonságban tudják a jövőjüket. Sokan kevesebb pénzért biztosabb megélhetést választottak, egyelőre” - mondta el Kovács László a részletekről.

A munkaerőhiányon egyértelműen a pénz segíthet: jelentős béremelésekre van szükség az ágazatban. "Nincsenek egyszerű helyzetben a talpon maradt vendéglátósok, mert az energiaköltségek most emelkednek, míg az alapanyagoknál már eddig 15-20 százalékos, egyes termékeknél akár ennél nagyobb drágulást is tapasztalhattak" - magyarázta a szakember, aki szerint így áremelésekre számíthatnak a vendégek az éttermekben. Ráadásul a megmaradt munkaerő is tisztában van a munkaerőhiánnyal, így bátrabbak a bértárgyalásokon is.

Már a nyár is nagyon nehéz volt a szakemberek hiánya miatt: akkor még sok üzlet zárva volt, és a szállodák sem nyitottak ki, ennek ellenére, sokszor irreális bérkövetelések is megjelentek.

Kovács szerint az erőteljesebb hatósági fellépések miatt már nem igazán jellemző a szürke vagy fekete foglalkoztatás a vendéglátásban: már a járvány előtt is féltek a magas bírságoktól, büntetésektől a vállalkozók. 

A pandémia következtében a piac tisztulása nem egyértelmű, mert sajnos nem minden esetben csak azok maradtak talpon, akik tisztességesen, szabálykövető módon dolgoztak és jó minőségben szolgáltattak, hanem azok is, akiknek más területekről volt elég tőketartalékuk a járvány időszakának átvészelésére. 

“Bízunk benne, hogy már nem lesznek olyan lezárások és korlátozások, amik miatt félni kellene, és reméljük, hogy a vendéglátás hamarosan visszaszerzi régi vonzerejét és újra biztos jövőképet tud mutatni” - mondta el a szakember.