Virtuális áramvásárlási szerződések az elszálló árak ellen: jó, de nem árt az óvatosság!

A szerző Losonczy Géza, a KPMG associate partnere.

Power Purchase Agreement, avagy PPA, így nevezik azokat a szerződéseket, amelyekkel a nagyfogyasztók meghatározott időtávra, valamilyen előre meghatározott áron vagy képlet alapján beszerzik a számukra szükséges energiamennyiséget egy termelőtől. A szabad energia piacokon ezeknek a szerződéseknek többféle formája is ismert, köztük azok is, amelyek aláírói sem eladni, sem venni nem akarnak egymástól villamos energiát, a szerződéseket afféle fedezeti ügyletként, az árutőzsdén megszokott határidős kontraktusként használják.

Ennek egy új, Magyarországon nemrég felbukkant formája a határon túli villamosenergia-vásárlási szerződés, népszerűbb nevén a virtuális PPA. A virtuális PPA-k felbukkanásának oka, hogy a drámai villamosenergiaár-emelkedés miatt elemi erővel tört fel az igény a nagyfogyasztókban, hogy valamilyen formában csökkentsék és stabilizálják az energia beszerzési áraikat. Erre kínál megoldást a virtuális PPA, amely eleve magában hordozza a fikciós jelleget, ezért is kapta a virtuális PPA nevet.

A virtuális PPA-ban a fogyasztó egy előre meghatározott fix áron (ez a referencia ár) fix időre vásárol villamos energiát egy határon túli termelőtől, jellemzően valamilyen magújuló energiaforrásból villamos energiát előállító szereplőtől. A határon túli termelő valójában a saját belső piacán értékesíti az aktuálisan megtermelt mennyiséget. Ha a referencia tőzsde ára meghaladja a magyarországi vevővel kötött szerződés referenciaárát, akkor a különbözetet kifizeti a magyar vevőnek, ha ennél alacsonyabb áron tud az időszak bármely pontján ténylegesen értékesíteni, akkor a magyar vevő fizeti meg számára a referencia árig terjedő különbözetet.

A konstrukció azon a várakozáson alapul, hogy az árak most drasztikusan magasak, de később csökkenni fognak, ezért a virtuális PPA ajánlatok referencia árai valahol a mai piaci ár alatt húzódnak, vagyis a magyar szerződő fél egy ilyen megkötésével ki tudja védeni a drasztikus áremelkedések kedvezőtlen hatásait, hiszen visszakapja a termelőtől a referencia ár és a mostani kilengett ár különbözetét.

Kedvező lehetőség a PPA, kellő óvatossággal

Ez igen kedvező ajánlat, különösen egy villamosenergia-árak miatt megszorult magyar vállalkozás számára, de érdemes alaposan megvizsgálni az ajánlatokat. A biztosítások piacáról ismerjük azt a jelenséget, hogy valamely jövőben bekövetkező nagy kockázat elhárítása érdekében hajlandóak vagyunk ma és a belátható jövőben némi többletköltséget vállalni. Ilyen megoldás a virtuális PPA is. Ha a mai áraknál lényegesen alacsonyabb referencia árakkal szerződünk, akkor egy igen jelentős rövid távú kockázatot sikerült eliminálnunk, de mégsem mindegy, hogy milyen áron.

Ha ugyanis a jövőben a referencia ár alá süllyed a villamos energia beszerzési ára, akkor mi térítjük a referencia árig a különbözetet, vagyis a piacinál magasabb árat fizetünk az áramért. Ha ez az állapot túlságosan sokáig fennmarad, és az árkülönbözet is magasabb, mint amire számítottunk, akkor a teljes futamidő alatt kifizetett összeg nemcsak a virtuális PPA nélküli fizetendő árat fogja meghaladni, de azt az összeget is, amit jó érzéssel kifizetnénk egy efféle biztosításért.

Látszólag tehát a konstrukció stabilizálja ugyan a beszerzést, ám a vásárló nem várt kockázatokat vállal, ha nem kellő körültekintéssel jár el. A termelő országok villamosenergia-tőzsdéi nem feltétlen mozognak együtt a vásárló tényleges beszerzési árával, a korreláció piacról-piacra eltérő, emiatt előállhat olyan szituáció is, ahol a PPA vevője mind a saját beszerzésén, mind a virtuális PPA-n veszít. További kockázat, hogy ezek a szerződések jellemzően hosszú távúak és fix árúak.

A naperőművek által termelt villamos energia ellenben azokban az órákban fog megjelenni a tőzsdén, mikor a nap süt, és az összes többi naperőmű villamos energiája is megjelenik a piacon, leszorítva ezzel az árakat. Emellett célszerű tisztában lenni azzal, hogy a termelő országában, szűkebb régiójában milyen naperőmű fejlesztési célok és állami támogatások vannak érvényben, hiszen ezek nagymértékben meghatározzák, hogy a futamidőn belül milyen megújuló termelő kapacitások állnak szolgálatba és így a termelő a későbbiekben milyen áron tud majd értékesíteni. Ha mindez nem lenne elég, ezeknél a szerződéseknél is probléma, hogy a vevők jellemzően nemcsak a napsütötte órákban folytatják termelő tevékenységüket, így a fogyasztási és a termelési profil eltérése is okozhat meglepetéseket.

Azt szinte biztosra vehetjük, hogy a termelő által ajánlott referencia ár meghaladja azt az árszintet, amivel a beruházás megkezdésekor a tulajdonos számolt, hiszen ez alatt aligha kötne olyan hosszú távú szerződést, amely a futamidő jelentős részére megköti a kezét, így nagyban befolyásolja az erőmű teljes élettartamára tervezett értékesítési árat. Az azonban, hogy ez az árkülönbözet a megváltozott piaci helyzetben előnyös lehet-e a magyarországi szerződő fél, azaz a virtuális vevő számára, komoly megfontolás tárgyát kell képezze.