Vonatkozik-e a magyar kormány által március 18-án meghirdetett hitelmoratórium a zálogjegyekre, s ha igen, akkor mit tehetnek azok, akiknek zálogcédulájuk március 18. után jár le? A kérdésekre látszólag egyszerű és egyértelmű a válasz: igen.

Ugyanis a zálogba tett értékekre éppen úgy kölcsönt - vagyis hitelt - nyújtanak, mint ha az lakásvásárlásra adott kölcsön vagy személyi hitel lenne. A gyakorlatban azonban kétesélyes a bizományi cédulák megítélése, mert akad olyan zálogcég, amely úgy véli: rájuk és az általuk kibocsátott zálogjegyekre nem vonatkozik a jogszabály - vagyis a fizetési moratórium -, így tovább szedik-szedhetik a beadott tárgyakért adott pénzre a kamatot.

Kapcsolódó

A Napi.hu-t megkereste egy kárvallott ügyfél, aki arról számolt be, hogy életében először, sajnos januárban családi okok miatt kénytelen volt a zálogházi szolgáltatást igénybe venni. "Két (sajnos) különböző helyre lettek beadva az aranyak. Egyik a BÁV, másik egy magán zrt. (a Gold Orient Zrt. - a szerk.) hálózat egyik tagja. Mindkét zálogjegy hamarosan lejár."

Az ügyféllel a BÁV Zrt.-nél azt közölték, hogy a 47/2020-as kormányrendelet miatt 2020. december  31-ig "ingyen" meg lettek hosszabítva a zálogcédulák, azt le is pecsételték, ellenben a másik zálogháznál azt közölték: rájuk ez a jogszabály nem vonatkozik. Ezt követően az MNB-nek is írt e-mailt, illetve telefonon azt közölték: mivel hitelfolyósításról van szó, ezért a válaszban is nagy valószínűséggel azt fogja kapni, hogy az ominózus rendelet automatikusan érvényes a zálogházakra is.

Egyértelműnek látszik, hogy a zálogpiac legnagyobb szereplője, a BÁV olvasatában a rendelet a zálogcédulák esetében is a moratóriumot tartja követendőnek. Honlapjukon ugyanis ez a szöveg olvasható:

"A kormány március 18-i rendelete nyomán a BÁV Zálognál már megkötött zálogszerződésekre is vonatkozik a fizetési moratórium. Ennek értelmében a magánszemélyek és vállalkozások március 18. szerda éjfélig megkötött hiteleinek tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggesztik. Mindazon zálogkölcsönökre vonatkozik a fizetési moratórium, amelyek esetében a kölcsön visszafizetésének végső határideje (azaz a türelmi idő, amely időpontig a zálogtárgy értékesítésére nem kerül sor) 2020. március 18. után jár le. Ezen esetekben a szerződéses kötelezettségek teljesítési határideje, azaz futamidő vége 2020. december 31-ig automatikusan meghosszabbodik.

Ha a kölcsönszerződés (zálogjegye) megfelel a fent leírtaknak, azaz a türelmi idő a 2020. március 18-ig (a kormányrendelet hatályba lépésének időpontjáig) még nem járt le, akkor a kölcsöntartozás visszafizetésének esedékessége - a rendelet alapján automatikusan meghosszabbodott futamidő miatt - 2020. december 31. lett. Mindemellett azonban nincs akadálya annak, hogy a zálogjegy birtokosa a meghosszabbított futamidőn belül bármikor kiváltsa a zálogtárgyat, vagy előtörlesszen.

Fontos, hogy fizetési moratórium csak a 2020. március 19. előtt megkötött szerződésekre vonatkozik, tehát a 2020. március 19-től elzálogosított tárgyakra (megkötött szerződésekre) nem, azaz az új ügyletek esetében a fizetési kötelezettségek a választott konstrukció szerint teljesítendők."

A pórul járt ügyfél levelét a Napi.hu is továbbította a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB-nek, és állásfoglalást kért a zálogház ügyvezetője is. Az ő levelének keltezése március vége, de sem ő, sem az ügyfél, sem pedig lapunk nem kapott eddig választ, egyértelmű állásfoglalást a jegybanktól.

Frissítve: A fizetési moratórium érvényes a záloghitelekre is

Cikkünk megjelenése után a Magyar Zálogházak és Záloghitelezők Országos Egyesülete ismertette lapunkkal a március 27-én levelét, amelyben az egyesület állásfoglalása olvasható.

Eszerint hitelmoratórium értelmében a 2020. március 18. napján fennálló kölcsönszerződésből (a Hpt. alapján a zálogkölcsön vitathatatlanul e körbe tartozik) eredő tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettség teljesítésére az adósok fizetési haladékot kapnak 2020. december 31. napjáig (moratórium).

Így a moratóriummal érintett zálogügyletek vonatkozásában a zálogjegyek birtokosait a jogszabály erejénél fogva megilletik a kormányrendelet biztosította jogok, azaz a moratórium időszaka alatt

(a) a le nem járt zálogjegyek futamideje meghosszabbodik, így az ügyfelek nem esnek késedelembe, a kölcsön ügyleti kamattal kamatozik - azonban az ügyfeleknek jogukban áll kiváltást teljesíteni (az eredeti feltételekkel), továbbá

(b) a prolongálás (a futamidő hosszabbítása) automatikus, így prolongálási, hosszabbítási díj érvényesítése ellentétes a Kormányrendelettel, valamint

​ (c) kényszerértékesítésre, illetve a közvetítői kezességvállalás érvényesítésére nem kerülhet sor.

Megszólalt az MNB is

A 47/2020-as kormányrendelet szerint a fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart. E rendelkezéseknek megfelelően a veszélyhelyzet időtartama alatt lejáró kézizálogkölcsönök futamideje 2020. december 31. napjáig meghosszabbodik, és az ekkor keletkező, a futamidő során (tehát a fizetési moratórium időszaka alatt is) felhalmozott kamatot, illetve egyéb költséget, díjat tartalmazó, egyösszegű fizetési kötelezettség teljesítésének határideje a moratórium időtartamával meghosszabbodik, és a türelmi idő ezen időtartam elteltét követően kezdődik meg - közölte lapunkkal az MNB.

Így például egy 2020. március közepén 60 napos futamidővel folyósított kézizálogkölcsön eredeti szerződés szerinti lejárata 2020. május közepe lenne, azonban a futamidő a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel 2020. december 31. napjáig meghosszabbodik. A lejárat napja így 2020. december 31. napja lesz, azonban az ekkor keletkező egyösszegű fizetési kötelezettség teljesítésének határideje és a türelmi időszak kezdete a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik, azaz 2021. február végére tolódik. Ezen időpontban a zálogtárgy a tőke és járulékai egyösszegű megfizetése esetén váltható ki, azonban fontos kiemelni, hogy a kézizálogkölcsönök thm-maximumának mértéke jelenleg 39,9 százalék, így fizetési moratórium időszaka alatt jelentős összegű kamatot és díjat számíthatnak fel a pénzügyi intézmények.

Az MNB a Gold Orient Zrt.-t jogszabályi rendelkezések nem megfelelő alkalmazása miatt már 2017-ben 1,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta. A társaság akkor a jogszabály által meg nem engedett árazást - valamennyi szerződésénél a jogszabályi maximumnál magasabb thm-et - alkalmazott, továbbá sérült a fogyasztók azon joga is, hogy ezáltal az adott termék más, versengő kézizálog-hiteltermékekkel összehasonlíthatóvá váljon - írta a jegybank.