A hazai agrárcégek közül azok érintettek, amelyek három előírt kritériumból kettőnek megfelelnek. Azaz 250 fő foglalkoztatottat meghaladó létszámmal dolgoznak és/vagy nettó árbevételük a 40 millió EUR-t és/vagy mérlegfőösszegük a 20 millió EUR-t meghaladja.

A környezeti értékek megóvása ma már nem csak szabályozói és fogyasztói elvárás, de a magas energiaköltségek miatt a hatékony működés kulcsa is, tehát a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeket a szabályozási környezet és a fogyasztói elvárások is a fenntartható fejlődés irányába terelik.

Egyik oldalon az európai uniós és hazai követelmények nagyon komoly célokat és követelményeket határoznak meg:

  • többek között 2030-ra az üvegházhatású gázok csökkentését 55 százalékkal,
  • 2050-re pedig a klímasemlegesség elérését,
  • az antimikrobiális szerek használatának csökkentését,
  • a talaj termőképesség csökkenésének megakadályozását,
  • a növényvédő szerek és a műtrágyahasználat csökkentését,
  • illetve az organikusan megművelt termőterületek arányának növelését.

Szigorodnak az EU-s zöld beruházások feltételei

Az Európai Bizottság a héten frissítette a fenntartható finanszírozás taxonómiáját, és szigorította a zöld befektetésekkel kapcsolatos kritériumokat. Az új csomag célja, hogy növelje az átláthatóságot az EU fenntartható finanszírozási keretrendszerén belül azáltal, hogy új szabályokat vezet be a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási minősítéseket nyújtó szolgáltatókra - jelentette be a Bizottság közleményében. Bővebben>>>

Szigorúak a vásárlói elvárások

Emellett a vásárlók oldaláról is növekszik az elvárás, hogy olyan terméket fogyasszanak, amely a környezeti értékeket szem előtt tartva készült, és akár el is utasíthatnak olyan márkákat, amelyekkel szemben fenntarthatósági aggályok merülnek fel.

Az Európai Unióban az agrárszektor nagyon intenzíven támogatott. A Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi, 2027-ig tartó ciklusában a közvetlen kifizetések, I. pilléres támogatások, legalább 15 százaléka fenntarthatósági célokat szolgál, a II. pilléres támogatások (vidékfejlesztés) esetében pedig 37 százalék kötődik a klímahelyzethez.

A K&H elemzője szerint a zöldebb megoldások azonban hosszú távon az energiahatékony termelést és a körforgásos gazdaságot támogatják, ezért a fenntarthatóságot szolgáló fejlesztések egyúttal az üzleti érdekeket is támogatják.

Emellett az EU taxonómia megfelelésre is meg kell kezdeni a felkészülést, ugyanis

a következő években lényegesen több vállalatnak kell jelentést közzétenni a fenntarthatósági teljesítményével kapcsolatos nem pénzügyi adatairól.

Felkészülhetnek az agrárcégek

2025-től a nagyvállalatokra, 2026-tól – azaz a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan – a hazai agráriumot meghatározó cégek jelentős részére is vonatkozik a közzétételi kötelezettség (CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive).

Mivel a globális üvegházhatású gáz kibocsátás egyharmada az agráriumhoz kapcsolódik, az ellátási lánc minden elemében van tennivaló a fenntarthatóság érdekében.

A CSRD közzétételi kötelezettséghez első lépésként azonosítani kell a vállalat szempontjából érintett gazdasági tevékenységeket relevancia és megfelelősség szerint, majd meg kell kezdeni az adatgyűjtést.

A közzétételhez szükséges adatok és struktúra meghatározásához azonban – főként az első jelentés esetében – érdemes lehet erre szakosodott auditorokat bevonni.