A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács összefoglalója szerint a léalmaforgalom növekedését egyszerre több piaci körülmény ösztönözheti, ezek egy része jelenleg tartósnak látszik.

Öt éve a termelés még veszteséges volt, emiatt egyre többen hagytak föl a gazdálkodással, az energiaköltségek emelkedése miatt a feldolgozás is kevesebb jövedelmet termelt.

Az almalésűrítmény ugyanakkor a legolcsóbb alapanyag a gyümölcslé-tartalmú italokban, amelyek világszerte egyre népszerűbbek.

A leggyorsabban bővülő piacok

Délkelet-Ázsia és Afrika emelkedő lélekszámú országaiban különösen gyorsan bővül az almalé piaca, de a városi lakosság gyarapodása miatt világszinten is nő, ugyanis egyre kevesebben rendelkeznek gyümölcsfa nevelésére alkalmas kerttel.

A keresletet szintén emeli, hogy az idén minden valószínűség szerint bezuhan a narancstermés, tavaly pedig Kínában az almatermés döntött negatív csúcsot.

Az áremelkedéssel a térség más országai is nyerhetnek, többek között Lengyelország, Moldova és Ukrajna, almatermésük jelentős részét ugyanis éppúgy a feldolgozóknak tudják csak eladni, mint a belföldi termelők.

Könnyen csúszhat vissza a termelés veszteségbe

Az ipari alma drágulása ugyanakkor lassíthatja az átállást a jobb minőségre, és ha megint visszaesik a kereslet, újra veszteséget termelhet.

A szakértők ezért azt tartanák a legjobbnak, ha a piaci folyamatok elvezetnének az ipari és a frisspiaci alma termelésének elkülönüléséhez, ahogy az más gyümölcsöknél már megtörtént, hosszú távon ez lenne leginkább fenntartható.

Miből főzünk pálinkát? Leverte az eső a legfinomabb alapanyagot

A közepesnél is gyengébb, 40-50 ezer tonnás szilvatermés várható idén Magyarországon. A kivitelre szánt mennyiség kevesebb mint a felére csökkent az utóbbi évek mennyiségének, ami jelentős bevételkieséshez vezet. Bővebben >>>

Megúszta a télies tavaszt a magyar alma legjava

Magyarország az idén jó almatermésre számíthat a júliusi felmérések alapján.

A súlyosabb tavaszi fagyok megkímélték az északkeleti országrészt, ahol a termőterületek túlnyomó része található.

A megporzást sem befolyásolta lényegesen a hideg és a sok csapadék, május óta pedig kifejezetten kedvezően alakult az időjárás, kivéve az átlagosnál jelentősebb vihar- és jégkárokat.

Magyarországon az idén csaknem 20 ezer hektáron termelnek almát, a terméspotenciál 600-650 ezer tonna lenne, de az időjárási károk miatt általában kevesebb alma érik be, az utóbbi években különösen jelentős a mennyiség ingadozása.

A körülbelül 500-550 ezer tonnára becsülhető termésből 400-430 ezer tonna lehet ipari alma. A belföldi termőterület az ezredforduló tájékán még meghaladta a 40 ezer hektárt, a termésmennyiség elérte az 1 millió tonnát.