Egyre biztosabb, hogy hosszútávú megoldásra lesz szükségük az Európai Unió keleti, elsősorban Ukrajnával határos tagállamainak a térségbe érkező és itt értékesített ukrán gabonaszállítmányok okozta piaci problémák és a termények minőségével kapcsolatos élelmiszer-biztonsági kockázatok kezelésére.
Az ukrán szállítmányok okozta nyomás a jövőben nem várható, hogy csökken, sőt, egyre inkább úgy tűnik, fokozódik.
A következő napok nagy kérdése most, hogy az Ukrajna és Oroszország között – ENSZ és Törökország közvetítésével – tavaly nyáron létrejött, majd meghosszabbított megállapodás ismételt meghosszabbításába belemegy-e Moszkva.
Az alternatív, szárazföldi szállítási útvonalakon, az úgynevezett szolidaritási útvonalakon ráadásul jelentős logisztikai beruházások várhatók a következő időszakban. Az ukrán mezőgazdaságban meghatározó amerikai és más nemzetközi óriásvállalatok közreműködésével az Egyesült Államok is beszáll ezekbe a logisztikai beruházásokba.
Az olcsó ukrán gabona most kevésbé piacképes
Jelentősen csökkent és ennél is tovább eshet az ukrán gabona azonnali felvásárlási ára, jelenleg tonnánként 195-210 dollárért lehet hozzájutni a terményhez Ukrajna nyugati határain. Az árcsökkenés oka a visszaeső kereslet, mivel a felvásárlók betároltak a terményből. Az árcsökkenés így nem várható, hogy tovább mélyíti a kelet-európai piacokon tapasztalt visszaesést.
Magyarországon és a környező országokban tonnánként mintegy 50 százalékkal magasabb a gabona felvásárlási ára, mint az ukrán szállítmányoké.
Ez nagyjából megegyezik az egy évvel ezelőtti árakkal.
Korábban Nagy István agrárminiszter a Napi.hu-nak arról beszélt, hogy az ukrán gabonaszállítmányok tönkreteszik a térség országainak gabonapiacait. Elsősorban nem az ideérkező nagy mennyiség okoz problémát, hanem az, hogy az alacsony ukrán terményárak miatt a felvásárlóknak úgy is megéri, ha egyszerre kisebb tételben vásárolnak, vagy akár hosszabb időt is várnak egy ukrán szállítmányra.
A miniszter emellett kiemelte, hogy a katasztrofális piaci következmények mellett a minőséggel is lehetnek problémák, mivel az Európai Unió rendkívül szigorú növényvédelmi előírásainál jóval lazább az ukrán szabályozás.
Ukrajnában ráadásul európai léptékkel példátlan birtokméreteken termelő – nemzetközi hátterű – nagyvállalatok előállítási költsége jóval alacsonyabb, mint az európai gazdáké, így a vámmentesen az EU-ba érkező termény gyakorlatilag behozhatatlan versenyelőnnyel jár.
Már a liszt minőségét is szigorúan ellenőrzik a hatóságok
A minőséggel kapcsolatban is komoly aggályok merültek fel a keleti tagországokban. A Napi.hu megkeresésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt közölte, az ukrán tételek átfogó ellenőrzése – a társhatóságokkal és az illetékes szervekkel – folyamatos, a gabonafélék részletes minőségi ellenőrzése pedig még folyamatban van. A hatóság arra is figyelmeztetett, hogy
a vizsgálatokat kiterjesztették a feldolgozatlan gabonafélék mellett már a Magyarországra érkező ukrán eredetű búzalisztekre is. Ennek oka, hogy a lisztekkel kapcsolatban is felvetődtek minőségi problémák.
A Nébih a liszteket laboratóriumban vizsgálja, a minőséggel kapcsolatos problémák pedig akkor merülnek fel, ha jelentősebb eltérés tapasztalható a liszt
- szárazanyagra számított hamutartalmában;
- a nedvessikér-tartalomban;
- a sütőipari értékcsoportnál;
- a növényvédőszer-tartalomban
- vagy a radiológiai vizsgálatokon.
Az EU megengedő, ha az importról van szó
A Napi.hu kérdésére a hatóság arról tájékoztatott,
az Európai Unióban 22 olyan hatóanyag használatára vonatozik tilalom, amely Ukrajnában engedélyezett. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a hatóanyagok kimutatása esetén tilalmat lehetne bevezetni a behozatalra, amennyiben azok értéke az uniós rendeletben megszabott MRL határérték alatti.
Ha a termény valamely EU-ban vagy Magyarországon tiltott, vagy nem engedélyezett szerrel szennyezett, akkor az úgynevezett MRL, vagyis a megengedett növényvédő-szer határérték a meghatározó a biztonság szempontjából. Az MRL alatti mértékben szennyezett termény – a hatóanyag uniós tilalma ellenére – jogszerűen behozható az EU területére.
Amerika fejleszti a szolidaritási útvonalakat?
Az Európai Unió az orosz-ukrán háború kitörését követően úgynevezett szolidaritási útvonalakat nyitott az ukrán mezőgazdasági alapanyag- és feldolgozott termékek előtt. Ez azt jelenti, hogy a szárazföldi határokon, így a Magyarországi átkelőkön vámmentesen, korlátozás nélkül szállítható az ukrán áru. Erre azért volt szükség, mert tavaly nyár közepéig a háborús helyzet megakadályozta, hogy a mezőgazdasági áruk szállításában meghatározó tengeri útvonalakon elhagyhassa a termény az országot.
A szolidaritási útvonalakon jóval kisebb kapacitás szállítására van lehetőség, így ha ismét ellehetetlenül a tengeri szállítás, abban az esetben a szárazföldi útvonalak csúcsra járatása esetén is csökkenne az export.
A szárazföldi és folyami határkapcsolatok fejlesztése, így a kapacitás növelése érdekében az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) három amerikai érdekeltségű ukrán agráróriásvállalattal közösen hosszútávú fejlesztéseket jelentett be a minap.
Az USAID, a Grain Alliance, a Kernel és a Nibulon első konkrét fejlesztési terve 44 millió dollár értékű és három dunai kikötő kapacitásnövelését célozza.
A beruházás évente körülbelül 3,35 millió tonnával növeli a gabonaszállítási kapacitást. Az USAID és a vállalatok közléséből kiderül, hogy a fejlesztések itt nem állnak le, további alternatív szállítási útvonalak kapacitásbővítését is támogatják a jövőben annak érdekében, hogy az ukrán gabona kijuthasson a globális piacokra.
A Fekete-tengerre figyel a világ
Az ukrán termények szállítási útvonalai tehát az európai gazdálkodókat is komolyan érintik. Érdemi fordulatot hozhat, ha a napokban lejáró orosz-ukrán fekete-tengeri gabonaszállításról szóló egyezményt nem sikerül meghosszabbítani.
Ukrajna már kezdeményezte a tárgyalásokat a gabonafolyosó fenntartásának folytatásáról, ám Kijev nem hajlandó közvetlenül tárgyalni Moszkvával. Vélhetően továbbra is az ENSZ és Törökország közvetít a felek között.
Oroszország ugyanakkor a korábbi feltételek megváltoztatásával egyezne bele a gabonaalku meghosszabbításába. Korábban Moszkva feltétele az volt , hogy kiengedje az ukrán kikötőkből a szállítóhajókat, hogy a nemzetközi közösség elősegíti az orosz termények világpiacra jutását, amely elé komoly akadályt gördítenek a nyugati országok szankciói.
Az ukrán szakértők szerint három forgatókönyv lehetséges.
- Az egyezmény meghosszabbítása esetén további 120 napig változatlan feltételek mellett folytatódhat a békeidőkhöz képest jóval lassabb szállítás.
- Nemzetközi védelem mellett, Oroszország beleegyezése nélkül folytatódik a szállítás. Erre ugyanakkor kevés esély mutatkozik, mivel az ukrán hajók védelmét felvállaló országok, vagy a háborús felek közötti közvetítésében szerepet vállaló Törökország nyíltan szembemennének Moszkvával, ezt pedig minden ország el akarja kerülni, amelyik eddig elkerülte.
- Ha Oroszország nem egyezik bele a megállapodás meghosszabbításába, akkor várhatóan ismét ellehetetlenül a tengeri szállítás.
Ebben az esetben a nyugati útvonalak, vagyis a szolidaritási folyosók maradnak az egyedüli alternatív útvonalak.
Ukrajna erre a lehetőségre is felkészül, ami a piaci szereplők elemi érdeke is. Ezért a szárazföldi és folyami kapcsolatok kapacitásfejlesztése várhatóan egyre inkább előtérbe kerül.
Ezt támasztja alá az Egyesült Államok és az amerikai érdekeltségű agrárcégek beruházásokról szóló legújabb bejelentései is. Amennyiben ezeknek a logisztikai kapcsolatoknak a fejlesztésére valóban nem sajnálják az érintett vállalatok a pénzt, akár már a következő termésből is több tízmillió tonnával több mezőgazdasági áru érkezhet Kelet-Európába.