Az előző évihez képest 7,3 százalékkal,  19 673 tonnára  csökkent a magyarországi tógazdasági haltermelés volumene 2023-ban. A termelés 80,0 százaléka három régióba – az Észak-Alföldre,a  Dél-Dunántúlra és Dél-Alföldre – koncentrálódott. 

Gazdasági szempontból továbbra is a ponty elsődleges halfajunk, amely a tavalyi évben a tógazdasági étkezési célú halhústermelés 82 százalékát tette ki – írja az Agrárszektor.

Kapcsolódó

Az intenzív rendszerekben megtermelt hal mennyisége a megelőző évhez képest 10,3 százalékkal, 5664 tonnára csökkent: ebből 4386 tonna  étkezési célra előállított hal volt.

A halak és halászati termékek exportértéke 2023-ban 10,4 milliárd forintot, importértéke 52,3 milliárd forintot ért el – a külkereskedelmi egyenleg 41,9 milliárd forintos passzívuma 3,1 milliárd forinttal meghaladta a 2022. évi deficitet.

A hazai haltermelés meghatározó részét a tógazdaságok adják: 2023-ban halastó művelési ágban mintegy 30 026 hektár tóterület szerepelt a magyarországi nyilvántartásban, ebből az üzemelt tóterület nagysága 26 836 hektár volt.

Új halastó létesítése 20 hektáron történt, míg tórekonstrukciót 30 hektáron végeztek, ami  68 százalékos csökkenést jelent a 2022-es évi 95 hektár rekonstruált tóterülethez képest.  Míg a nyilvántartásban szereplő tóterület minimálisan: 16 hektárral csökkent az előző évhez képest, addig az üzemelt tóterület mintegy 1322 hektárral nőtt 2023-ban.

A tavalyi évben a a teljes tóterületnek mintegy 90 százaléka üzemelt, a magyarországi halastavak

  • 68,8 százalékát étkezési,
  • 21,4 százalékát pedig  növendék hal előállítására, 
  • 7,6 százalékát ivadéknevelésre
  • és a fennmaradó 2,2 százalékot egyéb célra hasznosították.

A dunántúli dombvidéken a völgyzárógátas halastavak a tipikusak, melyeket kis vízfolyásokon mederduzzasztással létesítenek, az Alföld területén viszont a nagy kiterjedésű, körtöltéses halastórendszerek jellemzők.