Tavaly kifejezetten súlyos aszály pusztított, amely Magyarország mezőgazdasági területeinek 80 százalékát érintette. A gazdák összesen 1,45 millió hektárra jelentettek be aszálykárt. A Dunától keletre eső területek mindegyike jelentősen megszenvedte a szárazságot, így

a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok mintegy 41 milliárd forintot fizettek ki az érintetteknek az aszálykár és a szélsőséges időjárás okozta egyéb károk enyhítésére,

amelyből a Generali Biztosító is kivette a részét.

„Tavaly egyértelműen a kukoricaültetvényekben keletkezett a legnagyobb kár az extrém szárazság miatt, míg a második helyre a napraforgó került, de jelentős összegeket fizettünk ki a kalászosokra és a repcére is, utóbbiak azonban eltörpültek a kukoricakárok mellett. Volt olyan kukoricatermelő, akinek 100 millió forintot meghaladó összeget térített a Generali Biztosító az elmúlt évben, de rengeteg 50-80 millió forintos kifizetésre is sor került” – mondta el Bordás Imre, a Generali Biztosító mezőgazdasági biztosítási területének vezetője. 

Az aszálykárok elleni biztosításra idén érezhetően nőtt az érdeklődés.

A szakértő szerint ugyanakkor az időjárás sajnos hazánkban is egyre kiszámíthatatlanabb: tavaly az aszály volt a legfőbb kockázat, de emellett több milliárdot fizettek ki egyéb eseményekre is is, mint például jég és vihar károkra.

Nagyon nehéz megjósolni, hogy idén milyen természeti csapásokkal kell számolni, mert bár jelenleg egyelőre biztatóbb a csapadékhelyzet, mint tavaly ilyenkor, még mindig magas a kockázata, hogy aszályosra fordul az időjárás. A jelenlegi időjárás mellett a jég- és viharkockázatoknak is nagy az esélye.

A szántóföldi növényeknél a most tapasztalható időjárás egyelőre nem okozott komoly problémát. A gyümölcsösökben viszont a tavaszi fagykár okoz problémát, hiszen több területen, több fajtánál már elkezdődött a virágzás.

A szakértő kiemelte: a szélsőséges időjárás miatt egyre többen választják a díjtámogatott növénybiztosítást, hiszen ebben az esetben a befizetendő összeg egy részét a jogszabályban meghatározott állami szerv visszatéríti a termelő részére. A díjtámogatott növénybiztosítást a gazdák a leggyakrabban károkat okozó természeti kockázatok mindegyikére megköthetik, így őszi-, téli-, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta veszteségekre is. 

„Az idei szezonban várakozásaink szerint tudatosabb hozzáállással jobban figyelnek majd arra a gazdák, hogy mely növényeket teszik „A” csomagba, illetve az aszálykockázatokra is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd. Azt javasoljuk, hogy legalább egy alapbiztosítást kössenek, mert a klímaváltozással az aszály szinte minden évben előfordulhat. Nagyon fontos, hogy a gazdálkodók pontosan ismerjék, hogy a szerződés mit tartalmaz, hogy mikor, mely kockázatnál, milyen feltételekkel térít a biztosító.

A kötési időszak május 31-ig tart, azt azonban fontos tudni, hogy az idei évtől változtatás történt: a kárenyhítő juttatás összegének megállapításánál csak az a mezőgazdasági biztosítás fogadható el, amelyet már az első káresemény bekövetkezése előtt megkötöttek.

Ezért kiemelten javasoljuk mindenkinek, hogy időben kösse meg a növénybiztosítását” – tanácsolta Bordás Imre.

Csak semmi pánik, ha kicsúszott volna a határidőből: tovább igényelhető ez az agrártámogatás

Az Agrárminisztérium meghosszabbította az öntözésfejlesztésre kiírt pályázatokat, az új határidő 2023. október 1. Nagy István agrárminiszter azzal indokolta a döntést, hogy eddig nagyon sikeres volt a két pályázat, amelyek a szélsőséges időjárás és a szárazság káros hatásainak megfékezése miatt kiemelten támogatják az öntözéses gazdálkodás fejlesztését. Bővebben >>>