Dócs Dávid, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője Nagy István agrárminiszterhez fordult írásbeli kérdéssel, amelyben az iránt érdeklődött, hogy utoljára mikor fordult elő ilyen eset, hogy egyszerre ennyi állategészségügyi járvány tomboljon az országban.

A képviselő felhívta rá a figyelmet, hogy hazánkban jelenleg egyszerre öt pusztító járvány tizedeli az állatállományt.

Egyszerre van jelen a lovakat érintő herpesz, a madárinfluenza, a kiskérődzők pestise, az afrikai sertéspestis és a száj- és körömfájás vírus is.

A politikus ezért arra volt kíváncsi, hogy

  • elégségesnek látja-e a prevenciókat a jelenlegi gyakorlatban?
  • miben látja a járványok kezelésének kulcsát a miniszter?

Nagy István a képviselő kérdéseire úgy válaszolt, hogy

az utóbbi időszakban számos köz- és állategészségügyi, illetve gazdasági szempontból jelentős állatbetegség terjedése tapasztalható az európai kontinensen. Mivel a fertőző állatbetegségek terjedése nincs tekintettel az államhatárokra, ezek között számos olyan is jelen van, mely korábban a kontinensen ismeretlennek számított, vagy évtizedek óta nem volt jelen.

A tárcavezető szerint bár betegségenként eltérő, hogy milyen tényezők játszhatnak szerepet azok terjedésében, az élő állatok és állati eredetű termékek globális kereskedelme, valamint a földrésznyi távolságokat néhány óra alatt megtenni képes személyforgalom számos betegség behurcolásában játszhat szerepet. Más esetekben pedig a vadon élő állatok vándorlása is hozzájárulhat az adott betegség terjedéséhez.

A miniszter közlése szerint a hazai és az európai uniós állategészségügyi jogszabályok robosztus keretet nyújtanak a fenti kockázatok megelőzéséhez, mérsékléséhez és kezeléséhez, azonban önmagában a jogszabályok megléte egyetlen betegség terjedését sem képes megakadályozni.

„A járványos állatbetegségek terjedésének megelőzésében minden mást megelőző, pótolhatatlan szerepe van az állattartóknak. Kiemelten fontos, hogy szigorúan és következetesen betartsanak minden járványvédelmi előírást és állategészségügyi szabályt, így mérsékelve a járványos betegségek okozta károkat” – közölte.

Végezetül pedig leszögezte, hogy az érintett gazdák számíthatnak a káruk ellentételezésére, illetve az újraindulást segítő támogatásokra.

Elfogy az állatállomány?

Ehhez kapcsolódóan egy másik írásbeli kérdés is érkezett az agrárminiszterhez Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselőtől. Ő a KSH adatai alapján arra kérdezett rá Nagy Istvánnál, hogy mivel magyarázza, hogy lassan, de biztosan elfogynak a magyar állattartók, és milyen lépéseket tervez a kormány a folyamat megállítására?

Válaszában a tárcavezető leszögezte, hogy nem fenyeget az a veszély, hogy a magyar állattartók elfogynak.

„Kijelenthetjük, hogy a statisztikai adatok évek óta a termelés növekedését támasztják alá annak ellenére, hogy az ezt hátráltató tényezők száma az utóbbi időben nőtt. Erőfeszítéseink eredményeképpen az állattenyésztés kibocsátása változatlan áron 23 százalékkal bővült 2010 és 2024 között, a szarvasmarha ágazat teljesítménye 20, a sertés ágazaté 7, a baromfi ágazaté 45, a juhágazaté 11 százalékkal haladta meg a másfél évtizeddel korábbit. Az állattenyésztés kibocsátásának volumene 2024-ben 5 százalékkal növekedett” – sorolta az adatokat a miniszter.

Nagy István tájékoztatása szerint az állattenyésztő gazdaságok 2024-ben 235 milliárd forint, 2014 óta összesen pedig 1.646 milliárd forint támogatásban részesültek a célzott ágazati – állatalapú és beruházási – támogatások keretében.

A mezőgazdasági területet is művelő állattartók emellett jelentős összegben vehették igénybe területalapú támogatásokat is. Az állattenyésztők 2024 végén 171 milliárd forint kedvezményes hitellel rendelkeztek. A Vidékfejlesztési Program keretében a kiírások alapján a pályázati források keretében összesen csaknem 3400 darab támogatott kérelmen keresztül közel 460 milliárd forint támogatás jutott az állattartók számára.

Emellett a jelenleg futó KAP Stratégiai Terv keretében a tavalyi évben jelentek meg az első mezőgazdasági beruházási támogatások, amelyek között az állattenyésztő ágazat fejlesztését célzó pályázatok is kiemeltek. Meghirdetésre kerültek egyes kiemelt léptékű fejlesztéseket és egy növekedési potenciállal bíró, valamint innovatív, fiatal állattartók fejlesztéseit ösztönző eszközök is.

Kapcsolódó