A hagyományosan késői szüretelésű borok előállítása az egyre szélsőségesebb klimatikus viszonyok miatt egyre kockázatosabb. Az utóbbi időkhöz képest korábban viszik védett helyre a szőlőt, ahol a szárítási folyamat lezajlik és így rövidebb ideig van kitéve az időjárási anomáliáknak.

Az időjárási paraméterek alapján például Szlovákia és környéke egyre inkább a mediterrán térséghez tartozik, ám ennek még kevés jelét érezni – írja a Felvidék.ma. A szalmabor töppesztett szőlőből készül, ami elveszíti a nedvességtartalmának nagyrészét a szárítás során, így a bogyók az eljárás végére koncentrált beltartalmi értékekkel bírnak.

A nevét a hagyományos szalmaágyon történő szárítási eljárásról kapta, ami ugyan nem tűnt el mostanra, ám elterjedtebbé váltak más megjelent módszerek azóta, mint a ládákban vagy a drótra felfűzve való szárítás.

A pincészetek szerint van fizetőképes kereslet a szalmaborokra, elkészítésük kevesebb kockázattal jár a szélsőséges klimatikus adottságok mellett is, ugyanakkor több munkát is igényel ez az eljárás.

Heiszki Gábor, a számos díjat elnyerő, izsai székhelyű Heiszki Pincészet tulajdonosa a lapnak azt mondta, a szalmabor egy olyan eljárás, amellyel kivédhetők a klímaváltozás kellemetlen hatásai a szőlőtermesztésben.

Leírása szerint az aszalás ideje a szőlő nedvességtartalmától függően 4-5 hónapot vesz igénybe, a szőlő fajtája pedig akár évről évre változó lehet, mivel a klimatikus és egyéb viszonyok ritkán kedveznek ugyanannak a fajtának.

Hozzátette, mivel a folyamat nem automatizálható, ezért rendkívül munkaigényes, így kizárólag apró, manuális munkavégzéssel teljesíthető.

Heiszki szerint az aszalt szőlőt borral keverve darálják és préselik, a hozzáadott bor mennyisége és minősége kulcsfontosságú jelentőségű, mivel az aszús szemek benne lúgozódnak ki, ez adja a bor gyakorlati mennyiségét, az aszalt szőlőszemek pedig a minőséget és az elsődleges fajtajelleget.

Az ilyen eljárással készült borok jellegzetesen borostyánszínűek, erőteljesen aszalt sárgabarackos íze és illatuk van, mazsolás és mézes jegyekkel kiegészülve.

A lap hozzáteszi, hogy a szürkepenész által érintett borokkal ellentétben a szalmabor elkészítéséhez a penészmentes szőlő elengedhetetlen.

Ahogy kiszárad a gyümölcs, természetes cukorra koncentrálódik, és mivel már nincs a tőkén, így a szőlő megtartja savasságát. Az így kapott borok megőrzik egyensúlyukat és az ízük is fejlődik. Végeredményként pedig a Tokaji alsó minőségi szintjéhez hasonló desszertbor.

 

 

Már nem divatos a bor íze, nagy bajban a hazai borászatok

A gombák és a kártevők tönkretették az idei szőlőt. A termés védelme eleve nagy költségekkel járt, és mivel a borkereslet is csökkent, a nyereségesség is kérdésessé vált.