Az Európát sújtó, évtizedek óta nem tapasztalt infláció ellenére a legtöbb tagállamban érdemben nem emelkedett a gyümölcsök fogyasztói ára és a zöldségek ára sem nőtt kiugróan.
Magyarország – hasonlóan sok más élelmiszerhez – a zöldségek és gyümölcsök árának emelkedésével is megdöntötte az uniós rekordot.
A zöldségek ára 2022. decemberében 2021. decemberéhez képest
- az EU-ban átlagosan15 százalékkal,
- Magyarországon 37,7 százalékkal emelkedett.
A gyümölcsök ára ugyanebben az időszakban
- az EU-ban átlagosan 8,1 százalékkal,
- Magyarországon 30,9 százalékkal nőtt az Eurostat adatai szerint.
A gyümölcs megúszta az inflációt
A gyümölcsösökben is megemelkedtek a termelők költségei egész Európában. Az energiaárak emelkedése mellett jelentős önköltségi tételt jelentett a műtrágya kiugró drágulása, és a meredeken emelkedő munkaerő-költség is. A fél évszázada nem tapasztalt szélsőségesen forró és száraz nyugat-európai nyári időjárás ráadásul óriási pusztítást végzett a gyümölcsösökben.
Ennek ellenére az ágazat elkerülte a többi élelmiszerhez hasonló mértékű drágulást. Ennek oka, hogy a gyümölcstermesztés szempontjából legfontosabb országokban – Spanyolország, Olaszország, Görögország, Franciaország, Németország – még
a tavalyi, aszály sújtotta szezonnál is rosszabb volt a 2021-es év, amikor a tavaszi fagyok pusztítottak a barackültetvényeken.
Az év ezen időszakában a citrusfélék szezonja van, ám Spanyolországban, Európa legfőbb termőterületén az aszály miatt jóval kisebb a termés. Az unióban kapható – nálunk nyáron termő – szezonális import gyümölcsök, vagy a népszerű, ám nem honos gyümölcsök, például a banán ára is jelentősen megnőtt a világszerte elszálló szállítási és logisztikai költségek miatt, ezért a kínálat is szűkösebb.
Az uborka lett a kiút az energiaválságból
Az egekbe emelkedhet az unióban a paradicsom ára, mivel a termelési költségek miatt jóval kisebb lesz a kínálat.
A költségek csökkentése érdekében sok holland és belga kertészet a paradicsom és a paprika helyett inkább olcsóbban termeszthető uborkára és cukkinire váltott
– olvasható a FreshPlaza összefoglalójában. Az egyéb zöldségfélék ára is jelentősen emelkedik a következő hetekben, mivel a szabadföldi kertészetekben az aszály jelentős károkat okozott, így a termés sok országban jóval az átlag alatt alakult, mostanra kiürültek am raktárak.
A magas árakhoz az is érdemben hozzájárul, hogy a zöldségféléknek jelenleg nincs szezonjuk, így a kínálat is alacsony.
Az önköltség emelkedése sokkoló méreteket öltött a zöldségtermesztőknél, a termeléshez létfontosságú energiahordozók árrobbanása sok kertészet működését sodorta veszélybe.
A zöldségtermesztőket sokkal súlyosabban érintette az energiaválság, mint a gyümölcsösöket. Ennek oka, hogy a hajtatott zöldségféléket – például paprika, paradicsom, uborka – javarészt üvegházakban termesztik, ennek köszönhetően nem szorul importra télen sem az EU. Az üvegházak fűtése, működése ugyanakkor a költségek jelentős részét tette ki már az energiaválság előtt is, ami így sokként érte a zöldségágazatot. Szintén a működési költségeket növeli az egyre drágábban és nehezebben megtartható munkaerő.
Ennek hatására a zöldségek ára kétszer olyan gyorsan nőtt tavaly, mint a gyümölcsöké.
Magyarország a csúcstartó az EU-ban
Más élelmiszerekhez hasonlóan a zöldségek és a gyümölcsök ára is nálunk nőtt legjobban az EU-ban. A zöldségeknél az uniós átlagos áremelkedés kétszeresét, a gyümölcsöknél közel ötszörösét tapasztalhatták a hazai fogyasztók.
A hazai kínálat árára érdemben hatással van a munkaerőhiány, az egyre szélsőségesebb időjárás és főként a gyümölcsösökben a több évtizede elmaradó beruházások. Ezzel szemben a zöldségkertészetek nagy része fejlesztett az elmúlt években, a magyar zöldségfélék ráadásul rendkívül keresettek külföldön is.
A szakértők nem tudnak olyan speciális hazai piaci tényezőről, amely indokolta az uniós átlagnál jóval nagyobb áremeléseket.
Az elmúlt években is tapasztalható áremelkedések hatására a zöldség- és gyümölcsfogyasztás évről évre nő. A jelenlegi árrobbanás fogyasztásra gyakorolt hatásai még nem láthatók.
Olcsó élelmiszer a zöldség- és a gyümölcs
Európában ugyanakkor enyhén csökken az éves zöldség- és gyümölcsfogyasztás, de ez nem az infláció hatása.
A kertészeti ágazat érdekeit képviselő európai szervezet, a Freshfel adatai szerint 2021-ben az unióban egy ember átlagosan 364 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztott egy nap alatt, amely elmarad az ENSZ napi 400 grammos ajánlásától.
Ennek ellenére az európai termelői szervezet úgy látja, a zöldségek és a gyümölcsök még mindig olcsó élelmiszernek számítanak, ráadásul egészségesek is. Az elszálló árak a háztartások bevásárlási szokásait is megváltoztatták: a kevésbé gyakori, ám nagyobb bevásárlások váltak jellemzővé. Ez nem kedvez a friss termékeknek, ám a kereslet nem csökkent.
A Freshfel ugyanakkor azt is megjegyzi, a jóval drágább bio és prémium termékek piacán tapasztalható keresletvisszaesés, ám a helyi termelői piacok tovább növelték forgalmukat.