Szinte telt ház volt, mégsem jelentett gondot ülőhelyet találni a teremben, a háromnapos árverés első estéjén, noha korábban igen sokan kényszerültek arra, hogy végigállják a festménytételek eladását. Igaz, mindössze 132 képet árvereztek, ami ugyancsak kevesebb a megszokottnál. Az is igaz, hogy félelmetes mennyiségű telefonos licit érkezett: mintha a vásárlók többsége nem kívánta volna a helyszínről figyelemmel kísérni az eseményt. Az árverés egyik nagy érdeklődéssel várt tétele Czigány Dezső Asztali csendélete volt, a jelzetlen alkotást N. Pénzes Éva véleményezte. A Nyolcak csoportjához tartozó művész húszas évek végére datált műve 2 millióról indult és 5 millióért kel el. Ezt az árat közelítette meg Aba-Novák Vilmos Ősze, egy telefonos licitáló vásárolta meg, 4,6 millió forintért. Talán nem túlzást azt állítani, hogy az ismeretlen jó vásárt csinált a képpel, ennél ugyanis milliókkal többet is adhattak volna érte - máskor, máshol. Kétszázezerrel többet ért Czóbel Béla A falu széle című olajképe, amelyre ugyancsak illik a fenti megállapítás. Bár Pécsi Pilch Dezső nagyszerű festő volt, mégsem érhet - elméletileg - csaknem ugyanannyit egy műve, mint egy ritka jó minőségű Czóbel- vagy Aba-Novák-alkotás. Márpedig ez most megtörtént, hiszen az amúgy kétségtelenül dekoratív Tavasz 4,4 millió forinton kelt el, a feléről indítva s ugyanennyire értékelték Csók István Virágcsendéletét is. A minden szempontból elismert Koszta József képeinek értékelését az a tény nehezíti, hogy nagyon sok hamisítvány kering a piacon. (Ezzel nincs egyedül, elég, ha Scheiberre vagy Rippl-Rónaira gondolunk.) Bármilyen tetszetősek is az árverésekre került művei, a gyűjtők inkább a „biztosabb” tételekre áldoznak. Ennek eshetett áldozatul a Kukoricatörés, amelyből jó néhány eredeti változat és még több hamisítvány bukkant már elő az elmúlt évek során. Ezúttal maradt kikiáltási árán, 2,8 millió forintnál. Több, különböző technikával készült Mednyánszky-kép került kalapács alá az első napon. Ezek közül a Tájkép címet viselő méretes festmény lett a legdrágább, 2,4 millió forinttal. A számos rajz, többségében vázlat vagy vázlatocska 50 ezer körül kelt el, ettől az ártól szinte alig tértek el a vásárlók. A külföldi antik vagy klasszikus képek közül szinte mindegyik visszamaradt. A modernebbek legnagyobb sikerét Tóth Menyhért aratta, az Asszony kosárral 600 ezerért ment el, mindjárt az árverés elején. Másnap a bútorokkal kezdődött az árverés. Polgár Árpád szerint a kínálatban egyedülállóan nagy mennyiségű tétel szerepelt, összesen hatvanhárom darab. Nehéz lenne megítélni, hogy mennyire vette el a vásárlók kedvét az árverésvezető-galériatulajdonos, amikor minden tétel összes ismérvét hosszasan felolvasta, a legapróbb díszítések kiemelésével és méltatásával... Mindenesetre csak minden második tárgy kelt el, és ezek fele is kikiáltási áron. Néhány darabért azért komoly harc folyt. Egy barokk komód ára 600 ezerről 2,8 millióig emelkedett, két klasszicista karszékért pedig egyenként - 48 ezerről indulva - 380 ezer forintot fizettek. Az utolsóként indított barokk szekrény ára 1,8 millió forint lett. Az órák közül a legmagasabb árat egy egész oldalon reprodukált kandallóóra érte el, 650 ezerért vásárolták meg. A szobortételek alacsony árakról indultak, ezért a legnagyobb licitemelkedés itt volt tapasztalható. Auguste Moreau-tól A tavasz virága 65 ezerről a kétszeresére ment fel, egy bronz art-deco táncosnő kikiáltási ára 22 ezer forint volt, a leütési pedig 65 ezer. Egy tűzaranyozott bronz pecsétnyomó értéke szinte másodpercek alatt száguldott fel 8 ezerről 55 ezer forintra. Nem így a terrakotta szobroké, amelyek - ha elkeltek egyáltalán - maradtak kikiáltási árukon. R. E. (Foytatás a 9. oldalról) Márpedig ez most megtörtént, hiszen az amúgy kétségtelenül dekoratív Tavasz 4,4 millió forinton kelt el, a feléről indítva s ugyanennyire értékelték Csók István Virágcsendéletét is. A minden szempontból elismert Koszta József képeinek értékelését az a tény nehezíti, hogy nagyon sok hamisítvány kering a piacon. (Ezzel nincs egyedül, elég, ha Scheiberre vagy Rippl-Rónaira gondolunk.) Bármilyen tetszetősek is az árverésekre került művei, a gyűjtők inkább a „biztosabb” tételekre áldoznak. Ennek eshetett áldozatul a Kukoricatörés, amelyből jó néhány eredeti változat és még több hamisítvány bukkant már elő az elmúlt évek során. Ezúttal maradt kikiáltási árán, 2,8 millió forintnál. Több, különböző technikával készült Mednyánszky-kép került kalapács alá az első napon. Ezek közül a Tájkép címet viselő méretes festmény lett a legdrágább, 2,4 millió forinttal. A számos rajz, többségében vázlat vagy vázlatocska 50 ezer körül kelt el, ettől az ártól szinte alig tértek el a vásárlók. A külföldi antik vagy klasszikus képek közül szinte mindegyik visszamaradt. A modernebbek legnagyobb sikerét Tóth Menyhért aratta, az Asszony kosárral 600 ezerért ment el, mindjárt az árverés elején. Másnap a bútorokkal kezdődött az árverés. Polgár Árpád szerint a kínálatban egyedülállóan nagy mennyiségű tétel szerepelt, összesen hatvanhárom darab. Nehéz lenne megítélni, hogy menynyire vette el a vásárlók kedvét az árverésvezető-galériatulajdonos, amikor minden tétel összes ismérvét hosszasan felolvasta, a legapróbb díszítések kiemelésével és méltatásával... Mindenesetre csak minden második tárgy kelt el, és ezek fele is kikiáltási áron. Néhány darabért azért komoly harc folyt. Egy barokk komód ára 600 ezerről 2,8 millióig emelkedett, két klasszicista karszékért pedig egyenként - 48 ezerről indulva - 380 ezer forintot fizettek. Az utolsóként indított barokk szekrény ára 1,8 millió forint lett. Az órák közül a legmagasabb árat egy egész oldalon reprodukált kandallóóra érte el, 650 ezerért vásárolták meg. A szobortételek alacsony árakról indultak, ezért a legnagyobb licitemelkedés itt volt tapasztalható. Auguste Moreau-tól A tavasz virága 65 ezerről a kétszeresére ment fel, egy bronz art-deco táncosnő kikiáltási ára 22 ezer forint volt, a leütési pedig 65 ezer. Egy tűzaranyozott bronz pecsétnyomó értéke szinte másodpercek alatt száguldott fel 8 ezerről 55 ezer forintra. Nem így a terrakotta szobroké, amelyek - ha elkeltek egyáltalán - maradtak kikiáltási árukon. R. E.