Kétszeresen nehéz feladatra vállalkozott Zsidek László, amikor családtagjaival együtt elindította a Food Expresst, hiszen egyrészt „tömegnek” kell főznie, másrészt időben kell az ételt eljuttatnia a megrendelőhöz. Kezdetben örültek, ha naponta ötven adag ételt szállíthattak a megrendelőnek kiszemelt, elfoglalt üzletembereknek, manapság ötvenezernél több az ebéd- és vacsoramegrendelő. – Emlékszik arra, hogy ki volt az első megrendelő és milyen ételt vittek hozzá? – Tíz év távlatából sajnos már nem emlékszem a legelső „vendégünkre”, de kezdetben egy levest és egy főételt vittünk ki menü formájában. Akkoriban ugyan könnyebb volt naponta néhány tucat megrendelő igényét kielégíteni, ám még azokra is vadászni kellett. – Mi adta az ötletet? – A fiam – aki üzlettársam is – ötlete volt, hogy a hagyományos vendéglő helyett más megrendelői kör felé nyissunk: az 1990-es évek közepére ugyanis – főleg a főváros belső kerületeiben – telítődött az étterempiac. Ennek előzménye az volt, hogy szinte minden nagyvállalatnál megszűnt a helyi konyha, ezért sokan nyitottak kis éttermeket, kifőzdéket. Ám a forgalom csak napközben volt nagy, s később ez is kezdett visszaesni. Ezt személyes tapasztalatból is mondom, hiszen működtettünk néhány éttermet, így például a Fortunát, a Rózsadomb vendéglőt, majd a Bugsy zenés szórakozóhelyet. Az előbbieknél a csökkenő forgalom miatt még jó időben kiszálltunk, az utóbbi viszont csődbe ment, csaknem 10 milliós veszteségnél hagytuk abba. Fontos tanulság: nehéz hűséges alkalmazottakat találni, hiszen többször előfordult, hogy ha valaki úgy érezte, kitanulta éttermünkben a szakmát, akkor odébbállt, saját üzletet nyitott és ezzel a mi konkurensünkké is vált. Szerencsémre minden ilyen megrázkódtatásból megerősödve kerültünk ki. A fiam arra figyelt föl, hogy a megszűnt üzemi étkeztetés miatti nagy űrt máshogy kellene betöltenünk. Az ebédet házhoz szállító vállalkozásunkhoz a szakmai hátteret én nyújtottam, hiszen szakács a végzettségem, konyhafőnök is voltam. Az üzemszerű ételkészítést a Pesti Vendéglátóipari Vállalatnál sajátítottam el: az 1970-es években gyorsfagyasztott ételeket készítettünk. Akkoriban állandó megrendelőnk volt a NATO németországi szervezete. Emlékszem egy rekordomra: egyetlen nap alatt 34 ezer adag lecsós virslit készítettem. – Innen vették a mintát? – Nem. A Food Express egyedülálló, általunk kidolgozott és az egészségügyi hatóságokkal engedélyeztetett módszert alkalmazó vállalkozás. Fő újdonsága az volt, hogy az ételt melegen és nem fagyasztva visszük a megrendelőhöz. Ez a technológia az EU országaiban szinte ismeretlen, ott előhűtött vagy gyorsfagyasztott ételeket szállítottak ki. Eleinte egy menüből állt a kínálatunk, manapság 16-ból lehet hetente választani. Ez nem akadálya annak, hogy az ételeket üzemszerűen is a „csak neked” gyakorlat alapján, személyre szabottan főzzük. Előfordult, hogy nem a megrendelt minőségben kaptuk meg a csirkemájat és hiába állunk több beszállítóval kapcsolatban, itthon nem találtunk megfelelőt, ezért egy angol cégtől vásároltunk, az áru repülőgéppel érkezett... – Mindig sikerült időben kiszállítani az ételeket? – Az ételkészítés üzemszerű módszereivel párhuzamosan alakítottuk ki azt a logisztikai hátteret, amelynek alapja az informatikai rendszer és a 150 kisáruszállító autóból álló flotta, amelyet most további harminccal bővítünk. Az utóbbi tíz évben több helyen is főztünk, de a megrendelések növekedésével ezeket kinőttük. Jelenleg egy eredetileg is ételkészítésre kialakított, nagy alapterületű volt konzervgyárban készülnek a Food Express ételei. Ezek együttese biztosítja, hogy a legtávolabbi pontokra is időben eljussanak az ételek. A tíz év alatt legfeljebb két-három alkalommal volt egyórás csúszásunk, de nem közlekedési dugó vagy hóakadály miatt, hanem áramszünet akadályozta a főzést. A vevőigényeknek igyekszünk megfelelni azzal is, hogy ha valakinek minőségi kifogása van, akkor „csereételt” biztosítunk. Vidékre is rendszeresen szállítunk: egyetlen megrendelőnek sem mondhatunk nemet. Nyíregyházán, egy volt laktanyában tervezzük kialakítani a Food Express első regionális bázisát. Máshol is tárgyalunk arról, hogy létrehozzunk helyi érdekeltségeket. – A tavalyi mintegy 3,5 milliárd forintos árbevétellel még mindig piacvezető a Food Express. Meddig lehet ezt tartani, mivel lehet még vevőt nyerni? – A minőségből és a pontos szállításból nem engedhetünk. A kínálatot az egészséges táplálkozás jegyében bővítjük, így például nemcsak többféle fitneszétellel gazdagítjuk a választékot, hanem szürke marhából és mangalicából is készítünk ebédet, s most vezetjük be a vércukorszintet szabályzó menünket. Ugyancsak a vevők megtartását szolgálja, hogy egyéni megrendelésre különféle élelmiszereket, háztartási vegyi cikkeket is házhoz szállítunk. – Információnk szerint volt már „kérőjük”. Eladó a Food Express? – Valóban kaptunk ajánlatot, de egyelőre nemet mondtunk, magyar tulajdonban marad a cég. Jócskán vannak még ötleteink, nemcsak a regionális bővülés, hanem a meglévő logisztikai rendszerben is nagy a tartalék. Ezenkívül komoly üzleti kihívás előtt is állunk: az osztrák Gourmet céggel tárgyalunk arról, hogy egy százezer adagos Food Express-rendszerű vállalkozást hozzunk létre a szomszéd országban. – Mikor vett utoljára fakanalat a kezébe? – Hobbiszakács maradtam, otthon vagy a baráti körben szeretek még főzni. Emellett televíziós fórumokon, különféle előadásokon is propagálhatom a megújuló, korszerű magyar konyha értékeit, így maradtam az eredeti szakmámnál.