Abban a korszakban, amelyben a britek többsége a brexit mellett döntött, az amerikaiak pedig megválasztották elnöküknek Donald Trumpot, előretörnek a XX. századból visszamaradt kísértetetek: a protekcionista gazdaságpolitika és a populista kormányzás, különösen nehéz előrejelzéseket készíteni - írják a Financial Times (FT) szerkesztői, akik ennek ellenére elkészítettek 2019-es prognózisukat is.

Egy évvel ezelőtt készült jóslatukból nyolc nem jött be, ami évek óta a legrosszabb eredmény. Például azt tippelték, hogy Trump ellen alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) indul, ami nem történt meg. Edward Luce, az FT Egyesült Államokkal foglalkozó publicistája ennek ellenére dupla vagy semmire emeli a tétet, azt jósolja, hogy 2019-ben megpróbálják elmozdítani az elnököt hivatalából.

Kapcsolódó

Megállítják-e a brexitet?

Igen! - véli Philip Stephens politikai publicista. A 24. órában Nagy-Britannia megmenti magát az önmagának okozott kártól. Theresa May miniszterelnök azt mondta 2016-ban, miután a függetlenségi népszavazáson a többség (52-48 százalékos arányban( az ország EU-s kilépése mellett döntött, hogy brexit means brexit, ám két és fél után a saját pártján belül sincs egyetértés abban, hogy valójában mit is kellene jelentenie a függetlenségnek, teljes vagy csak részleges szakítást az EU-val?

A szakíró várakozása szerint a parlament el fogja utasítani a kormány EU-val kötött válási megállapodását, ezért visszakerül a döntés a nép kezébe, azaz újabb népszavazást tartanak a függetlenségről, amelyen a többség józan döntést hoz. Helyre állítják az Egyesült Királyság imázsát, világossá teszik, hogy nem olyan nemzetről van szó, amely feláldozza biztonságát és jólétét egy ideológiai vágyálom oltárán. Stephens hozzáteszi, hogy ez a jóslat legalább tükrözi a vágyait, mint a várakozásait.

Talpra áll-e Emmanuel Macron?

Újrakezdheti-e Emmanuel Macron gazdasági reformjait az követően, hogy a sárga mellényesek mozgalma miatt kénytelen egyes elemeit feladni? Ben Hall, az FT korábbi párizsi tudósítója úgy véli: igen, mert a francia államfő erre tette fel politikai karrierjét. A taktikai visszalépés után folytatni fogja a nyugdíjrendszer, a munkanélküliségi-segély és az gazdasági szabályozás átszabását. Az állam karcsúsítása Franciaországról lévén szó keményebb dió lesz. Macronnak sokkal jobb teljesítményt kell nyújtania abban, hogy eladja az elképzeléseit az embereknek, leginkább tartózkodnia kellene az arrogáns viselkedéstől.

Előretörnek-e a populista erők az EP-választáson?

Igen - mondja Gideon Rachman politikai publicista. Az európai parlamenti (EP) választások ideálisak a populistáknak és a nacionalistáknak, mert gyakran pusztán tiltakozó szavazások a kormányok ellen alacsony részvétel mellett. Ráadásul teljesen arányosak, ami szintén a kisebb, de hangos pártoknak kedvez. A közvélemény-kutatások szerint számos országban a bevándorlás lesz a legfőbb kampánytéma, ami szintén ezeknek a politikai erőknek kedvez. Olaszországban, Németországban és Svédországban jelentősen előretörhetnek a radikálisok, de az EP-ben megmarad a mérsékelt pártok többsége. A következő parlament megosztottabb, vitatkozóbb lesz a jelenleginél.

Megpróbálják-e elmozdítani Trumpot a demokraták?

Igen, mivel Robert Mueller vizsgálata az elnök választási kampánycsapatának orosz kapcsolatairól súlyos összefonódásokat tár majd fel - véli Edward Luce. Ezek felbőszítik az ellenzéki demokrata párt szavazótáborát, mire a demokrata többségű képviselőházban meghallgatásokat szerveznek az üggyel kapcsolatban.

Az alsóház egyszerű többséggel el fogja fogadni az impeachment eljárás kezdeményezését az elnökkel szemben, ám a szenátusban kétharmados többség kéne (miközben többségben vannak a kormánypárti republikánusok), ami nem lesz meg, így felmentik Trumpot. Ugyanakkor ezzel a politikai csatával megágyaznak annak, hogy a 2020-as választás fő témája az legyen: vonatkozik-e a jog uralmának elve az állam fejére is vagy sem?

Erősíti-e Oroszország Ukrajna elleni katonai fellépését?

Nem - véli Neil Buckley, az FT veterán publicistája. Az ukrán hadihajók orosz lefoglalása a Fekete-tengeren novemberben baljós előjel volt a konfliktus eszkalálódása szempontjából. Ezt követően az ukrán ortodox egyház megszakította ezeréves alárendeltségét orosz testvérének, ami olajat öntött a tűzre. A nyugdíjkorhatár népszerűtlen emelése miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűsége csökkent, amit ellensúlyozhatna egy hazafias katonai akcióval.

Igen ám, de az orosz vezető az FT szakírója szerint gondosan mérlegeli a kockázatokat is. Az ukrán hadsereg sokkal erősebb és felkészültebb egy orosz támadás fogadására, mint öt évvel ezelőtt volt, amikor az oroszok simán leválasztották Ukrajnáról a Krím félszigetet és beavatkoztak a délkeleti országrészben kirobbant polgárháborúba. Emellett a hazai közvélemény nem fogadna el egy nagy áldozatokkal járó katonai kalandot a testvér népnek tartott ukránokkal szemben. A Kreml viselkedésében ezért összességében az óvatosság fog felülkerekedni.

A vámháborútól a tőzsdeindexig

Az FT szakírói szerint nem lesz tartós az USA és Kína kereskedelmi háborújában 2018 végén kötött tűzszünet, mert a washingtoni adminisztráció meggyőződése, hogy a kínaiak megrögzött módon ragaszkodnak a kereskedelem eltorzításához a saját javukra. Ezért fél éven belül újrakezdik az importvámok emelését. Ugyanakkor a Dél-kínai-tengeren Kína katonai felvonulása miatt kialakult feszültség nem fog tovább éleződni, mert Peking nem akar a kereskedelmi viszály mellett még egy fronton csatázni az USA-val.

A londoni Brent kőolaj ára hordónként 60 dollár alatt lesz az év végén, mert az ősszel kezdődött árcsökkenés okai: az amerikai olajpala-kitermelés felfutása és a gazdasági növekedés gyengülése, nem változnak. Az amerikai tőzsdeindex értéke a gazdasági lap szakíróinak várakozása szerint nem éri el a 3000 pontot 2019 végére, bár az elemzői jóslatok közel vannak ehhez a szinthez. A Wall Street egyik leghosszabb hegymente után immáron halványulnak a pozitív várakozások, a tőzsdei cégek profitja lassabban fog nőni, a profitráták kisebbek lesznek, mint korábban.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!