3300 milliárd forintba került, lehet, óriási pénzügyi bukás lesz

A 100 leggazdagabb 2018 című, Napi.hu-s kiadvány cikke.

Futball-világbajnokság. A labdarúgók gyerekkoruk óta ezt hajszolják, a szurkolók négyévente megőrülnek érte. Ilyenkor mindegy, hogy Costa Rica-Svájc vagy brazil-német meccs van, sokan szabadságot is kivesznek azért, hogy le ne maradjanak egyetlen értékes vagy kevésbé értékes pillanatról.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ilyenkor az egész világ megáll egy kicsit: a 2014-es brazil vébé sok országban a legnézettebb tévéműsor volt abban az évben. Brazíliában a Horvátország elleni nyitómérkőzést 42,9 millió, Japánban az Elefántcsontpart elleni csoportmérkőzést 34,1 millió, Németországban az Argentína elleni döntőt 34,7 millió ember látta.

Hiába kevésbé nézett sport az USA-ban a foci, az Egyesült Államok-Portugália meccset 25 millióan követték. Ez azt jelenti, hogy Nielsen adatai szerint 11 amerikai háztartásból egyben a mérkőzést nézték. Angliában a vébé alatt az Uruguay elleni meccsen elérte a 70 százalékot a mérkőzést közvetítő tévécsatorna közönségaránya, de ez a mérkőzés Németországban is a tévénézők csaknem felét vonzotta a tévék elé. És persze mindenki emlékszik arra, mi volt a 2016-os nyári Európa-bajnokság idején Magyarországon.

Sok pénz kell hozzá

Egy futball-világbajnokság megrendezése ugyanakkor sosem volt olcsó mulatság. Ezt valószínűleg tudják már az orosz döntéshozók, azaz leginkább Vlagyimir Putyin elnök, hiszen egyes számítások szerint a házigazda szerepe 13,2 milliárd dollárjukba kerül majd az adófizetőknek. Ez mintegy 3300 milliárd forint, amelyből többek közt 11 város 12 stadionja épült vagy szépült meg a nagy esemény 2018. június 14. és július 15. közötti idejére. A rendező országról még 2010. december 2-án döntött a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA).

A költségek az előre eltervezetthez képest szép lassan, de kitartóan emelkedtek, többek közt a túlárazott stadionépítések következtében. Csak egy példa: az új szentpétervári stadion végül 44 milliárd rubelba (mintegy 200 milliárd forint, azaz kicsit több, mint a budapesti vizes vébé teljes költsége) került, ami hétszerese az eredeti költségbecslésnek.

Az ugyanakkor nagy kérdés, hogy pénzügyileg megtérül-e egy ekkora beruházás. Sokak szerint nem. Rövid távon ugyan járhat valamekkora fellendüléssel, hiszen az áprilistól szeptemberig tartó időszakban érezhetőn megugrik a hotelek, éttermek és szuvenírboltok forgalma, ami a foglalkoztatásra is jó hatással lesz. A nagyobb kereslet az árak emelkedését is magával hozza. Egyes jóslatok szerint a futballrajongók mintegy hárommilliárd dollárt fognak elkölteni Oroszországban, ám mivel ennek a pezsgésnek a vébé befejeztével egyből vége lesz, a GDP-re gyakorolt mintegy 0,2 százalékos pozitív hatása a hibahatáron belül marad.

Egy ország már biztosan sokat bukott

Olaszország 60 év után marad le a világeseményről, ami egyes számítások szerint akár 1,2 milliárd eurós kiesést okoz majd a helyi gazdaságnak. Ez nemcsak a reklám-, a tévé- és a kereskedelmi bevételeket jelenti, a hatás ennél jóval szélesebb körű. Az utazási irodák is jelentős forgalomról mondhatnak le, ahogy a fogadóirodák is, nem beszélve azokról a bárokról és éttermekről, amelyek biztos telt házzal és jelentős fogyasztással számolhattak volna, egy főleg sikeres olasz szereplés esetén. Mindehhez hozzájön, hogy a talján válogatott meccseinek jogaiért is kevesebb pénzt lehet majd a jövőben kérni, míg a helyi futballszövetség visszaeső szponzori érdeklődéstől fél.

Azt, hogy mennyire mindenre hatással van a nemzeti csapat kiesése, jól mutatja, hogy másnap esni kezdett mezgyártójuk, a Puma részvényének értéke. Érthető, hiszen a világbajnokságokra minden csapat egyedi mezzel készül, így a vébérészvétel elmaradása akár azt is jelentheti, hogy 1,5 millió mezzel kevesebbet értékesíthet a német cég, ami 80-90 dolláros átlagárral számolva 140 millió dolláros kiesést jelent.

Százmilliárd forint csak a díjazásra

A labdarúgás globális népszerűségét jelzi, hogy a FIFA egyre bőkezűbben méri a pénzeket. Amíg a legutóbbi, 2014-es brazil vébére 850 millió dollárt költöttek, addig az orosz már 1,9 milliárd dollárba került a szövetségnek. Ennek megfelelően a díjazásra is kiemelten figyeltek, olyannyira, hogy az orosz vébén minden eddiginél több pénzt, összességében 400 millió dollárt osztanak majd ki a résztvevők között. Ez 42 millió dollárral több a 2014-esnél.

Az is biztos, hogy senki sem fog üres kézzel távozni, hiszen már a csoportküzdelmekért is jár csapatonként nagyjából kétmilliárd forintnyi összeg, amit még további közel 400 millióval megfejelnek a torna költségei címén. Mintegy félmilliárd forint jár a csoportból való továbbjutásért, ahogy a legjobb négy közé jutásért is. A sportsikereken túl pénzügyi szempontból sem utolsó elődöntőt játszani, hiszen aki ide jutva két vereséggel végül a negyedik helyen végez, összesen 22 millió dollárt, azaz nagyjából 5,5 milliárd forintot vihet haza. A dobogó legalsó fokáért 24, míg a második helyezésért 28 millió dollár (hat-, illetve hétmilliárd forint) jár. A legjobban természetesen a győztes jár, akit a FIFA bőkezűen 38 millió dollárral, magyarán mintegy 10 milliárd forinttal jutalmaz.

Ugyanakkor a szervezet nem csak a díjazásra költ, sőt az csak kisebb része a vébéhez köthető kiadásoknak. A legnagyobb tételt a helyi szervezés jelenti, erre ugyanis 627 millió dollárt fordítottak. A harmadik helyen a tévéközvetítés támogatása áll, 241 millió dollárral. Ezenkívül számos olyan kisebb költségek is növelték a büdzsét, mint a számítástechnikai megoldásokra költött 78 millió dollár, a jegyeladási rendszer felépítése 62 millió dollárból vagy a biztosításra költött 32 millió dollár.

Na, de miből?

Ilyen jelentős díjak és költségek mellett persze joggal merülhet fel az emberben, hogy mégis miből futja rá. A világbajnokságokhoz igazítottan négyéves pénzügyi időszakokban gondolkodó FIFA március végén hozta nyilvánosságra a 2017-es pénzügyi jelentését. E ciklusoknak természetesen mindig a vb jelenti a megkoronázását, hiszen ez az esemény adja a szervezet fő bevételi forrását.

Mivel a legutóbbi világbajnokság 2014-ben volt, a FIFA 2015-ben kezdte legújabb pénzügyi négy évét, és bizony nem is áll rosszul, hiszen a már leszerződött bevétel azóta elérte az 5,5 milliárd dollárt (mintegy 1400 milliárd forint, a paksi bővítés költségének fele), amely a 2018-ig tartó időszak előre eltervezett bevételeinek 98 százalékát jelenti. Ugyanakkor amennyiben csak a 2017-es évet nézzük, úgy már 192 millió dolláros (50 milliárd forint) mínuszt látunk, ám ez is 251 millió dollárral jobb eredmény, mint amit vártak. Ezt főként a beruházásokon spórolta meg a szervezet, amelyekre azonban így is 923 millió dollárt költött. Igaz, a tavaly kereskedelmi jogokból befolyt 4,4 milliárd dollárból (1100 milliárd forint) futja rá.

A fő bevételt tehát a világbajnokság éve, adott esetben 2018 hozza, így pedig a tervek szerint a négy évet összességében 100 millió dolláros, azaz 25 milliárd forintos pluszban zárja majd a szervezet.

Mégsem minden tökéletes

Ugyanakkor nehézségek is akadnak. A politika ugyanis a futball világát sem kerüli el: a szponzorok nem állnak sorban azért, hogy az Oroszországban rendezett focivébé kapcsán az utóbbi években korrupciós botrányok által sújtott FIFA zsebeit tömjék. A nagy szerződések közül még mindig sikerült néhányat megkötni, de érezhető a visszaesés - mondta a CNN-nek Patrick Nally sportmarketing-szakértő, aki korábban a FIFA-val is együtt dolgozott. Véleménye szerint a folyamat egyértelmű: a nagy cégek egyre inkább háttérbe szorulnak, és megjelennek helyettük a politikai szereplők. Persze vannak, akik továbbra is kitartanak, ilyen többek közt a Coca-Cola, az Adidas és a Visa, de elveszett a Continental, a Castrol, valamint a Johnson & Johnson.

Az új szereplők kevesen vannak. Egyikük a Qatar Airways, amely ugyan korábban is költött a futballra, ám mivel a katari állami tulajdonban lévő légitársaság hazája lesz a 2022-es labdarúgóvébé házigazdája, nem nehéz kitalálni, miért akartak megjelenni az eseményen. Szintén új szponzor az orosz Gazprom, amelynek többsége ugyancsak állami tulajdonban van. E cég jelenlétét sem kell túlmagyarázni, míg a kínaiak nyomulását az okostelefon-gyártó Vivo, az elektronikai termékeket gyártó Hisense és a Dalian Wanda jelképezi. Az utóbbi cég rajta van a Fortune 500-as listáján, és övék többek közt az Atlético Madrid ötöde. Miután több a távozó, így hónapokkal az esemény előtt még mindig számos szponzori pozíció volt kiadó, miközben a 2014-es brazil világbajnokságra már 18 hónappal az esemény előtt sikerült betölteni minden helyet.

Mennyibe kerül kijutni a meccsekre?

Egy világbajnokság sok szurkoló fantáziáját megmozgatja, ám most sem olcsó mulatság eljutni az eseményre. A moszkvai döntőre például akár 1100 amerikai dollárba, azaz nagyjából 285 ezer forintba is kerülhet egy jegy. A másik végletet, tehát a legolcsóbb jegy kategóriáját nem meglepő módon a csoportkör jelenti. Ennek mérkőzéseire 105 dollárba, azaz körülbelül 27 ezer forintba kerülnek a jegyek.

A FIFA több körben értékesíti a jegyeket. Az első körben 735 ezer belépőt adtak el, a másodikban 568 ezret, így már 1,3 millió jegy kelt el, azonban még mindig van lehetőség vásárolni. A hivatalos adatok szerint a második körben elkelt jegyek többségét (198 ezer darabot) oroszok vették meg. Őket a kolumbiaiak követik 33 ezer vásárlással, majd a brazilok (25 ezer), a peruiak és a németek (22-22 ezer), az amerikaiak (20 ezer), a mexikóiak (18 ezer), az ausztrálok (16 ezer), az argentinok és az angolok (15-15 ezer), majd a lengyelek (14 ezer darab) követik.

Persze a kijutás költsége egyáltalán nem ér véget a jegyvásárlással. Ezt a magyar utazási irodák is észrevették, így az interneten böngészve számos nem túl olcsó lehetőség közül választhatunk. Aki például kimenne Szentpétervárra a Brazília-Costa Rica mérkőzésre, attól a háromnapos utazásra mintegy 400 ezer forintot kérnek. Ebbe a csomagba a repülős utazás, a háromcsillagos szállodában töltött két éjszaka, a kettes kategóriájú jegy és biztosítás tartozik. Ez csak az alapár, hiszen ha első osztályú jegyet akarunk, egyágyas szobában aludnánk egy négycsillagos szállodában, akkor az máris százezer forinttal megdobja az árat.

És akkor még nem ettünk, ittunk semmit, nem vettünk szuvenírt, és még folytathatnánk a sort. Több ár-összehasonlító oldal adatait szemlézve kiderül, hogy egy moszkvai reggeli 1200-2500 forintba, egy ebéd 2-4 ezer forintba, míg egy vacsora 5-20 ezer forintba kerülhet. Persze ezek csak az olcsóbb helyek, egy jó nevű étteremben ennél jóval magasabb árakkal is találkozhatunk. Az étel önmagában kevés, valamit inni is kell mellé, így egy korsó sör ezer forint alatti áron lehet a mienk.

Persze ezek az alapárak, ám már érkeztek a rémhírek: egyes hotelek sokszorosára emelték az áraikat, amikor kiderült, hogy a városukban az angolok fognak vendégeskedni. Egy kalinyingrádi panzió például 3125 fontért (1,12 millió forint) árul egy 3 fős szobát arra az éjszakára amikor az angolok a belgákkal játszanak, miközben egy átlagos estén mindössze 17 fontért (6100 forint) lehet ott aludni. Érdemes tehát kitömött pénztárcával nekivágni az útnak, ugyanakkor ahogy az ismert mondás tartja: az élmény megfizethetetlen.