Nem a Brexit okozta problémahegy lesz az egyetlen, amellyel a következő évek brit kormányának meg kell birkóznia, hanem az is, hogy találni kell valahogy 100 milliárd fontot (a magyar GDP-nek megfelelő összeg) a szigetország áramellátásnak biztosításához 2020 után - derül ki a Bloomberg összefoglalójából.

Több mint egy tucat villamos erőművet zárnak be tulajdonosaik a következő évtizedben, ezért a hatalmon lévő kormány szakértői éjt nappallá téve dolgoznak az elektromos infrastruktúra megújításának finanszírozási tervein. Az áramfogyasztók többsége nem könnyítette meg a dolgukat azzal, hogy kiszavazta Nagy-Britanniát az EU-ból.

Máris hátrálnak

Az üzleti döntéshozók nem szeretik a gazdasági kilátások bizonytalanságát - fogalmazott ezzel kapcsolatban Fatih Birol, az IEA energiaipari tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. A brit elektromos rendszer a világ legöregebb ilyen infrastruktúrái közé tartozik, gyorsan öregszik, ezért új áramtermelő kapacitásokat kell kiépíteni - tette hozzá.

A Brexit máris érezteti a hatását. A Vattenfall AB, amely 5,5 milliárd font ráfordításával építene szélerőműparkot Anglia keleti partjánál, közölte, hogy újraértékeli a beruházás kockázatát. A PensionDanmark A/S, amely szintén benne van néhány energiaprojektben a szigetországban, már korábban jelezte, hogy csak az ország EU-ban maradása esetén kapcsolódik be új fejlesztésekbe.

Hamarosan jönnek a bajok

Már a télen energia-áremelkedés bosszanthatja a fogyasztókat, miután néhány erőmű kiszáll az áramtermelésből - figyelmeztet James Brand, a Deutsche Bank elemzője. Összesen hét gigawattnyi kapacitás (a paksi atomerőmű teljesítőképességének három és félszerese) esik ki.

Egyetért ezzel Paul Younger, a Glawgow-i Egyetem professzora is, aki szerint már a télen gondok lehetnek a hálózat ellenőrzésével és a bajok egyre súlyosabbak lesznek.

Ugorhat az atomprojekt

Az energia- és klímaváltozás-ügyi minisztérium nem részletezte eddig, hogyan érintheti a szakterületét a Brexit. A kormánynak a héten kellene döntenie a szén-dioxid-kibocsátás kibocsátás csökkentésével kapcsolatos intézkedésekről 2030-ig. A kabinet egyébként eddig a szél- és az atomenergia súlyának növelését szorgalmazta.

Az utóbbi legnagyobb beruházása a délnyugat-angliai Hinkley Point atomerőmű blokkjainak bővítése. A jelenlegi kormány rendkívül magas áramátvételi árat vállalt a beruházás előremozdítása érdekében, ám fejlesztő, a francia EDF még így is a csődöt kockáztatja ezzel az üzlettel. A következő kormány a szakértők szerint visszaléphet a projekttől.

Korai nyilatkozni

További kérdés a nemzetközi pénzügyi szervezetek viszonya Nagy-Britanniához. Az Európai Befektetési Bank (EIB) például 42 millió eurót fektetett be az országban az elmúlt nyolc évben, ebből 7,7 milliárdot 2015-ben. A pénz közel fele a klímaváltozás megelőzését célzó projekteket finanszírozott.

A hitel jelentős része tengerparti szélerőmű-beruházásokban fekszik - mondta Richard Wills, az EIB szóvivője. A brit területen indított hasonló projektjeinkre súlyos árnyékot vet a Brexit, nagy az esélye annak, hogy visszavonulnak erről a piacról.

Érdekes lesz megfigyelni, hogyan alakulnak a folyamatok - mondja Vestas Wind Systems A/S szélturbinagyártó cég vezetője, Bert Nordberg. A kormány elérkezettnek láthatja az időt, hogy hátralépjen egyet, és felmérje mennyibe is kerülnek a fejlesztések az adófizetőknek. A Vestas vezetői ugyanakkor korainak látják, hogy nyilatkozzanak a várható hatásokról.